A Fuji-hegy vagy a japán nevén Fujisan számos legendának és történetnek ad otthont. Egy szakrális hely és ahogy már meséltünk róla,  művészi ihlet forrása is egyben.

Több japán ismerősöm is említette, amikor még kint éltem, hogy egyszer életében meg szeretné mászni a Fujit. Számukra ugyanis a Fuji nem csak szép látványt nyújt és jól mutat a csecsebecséken, hanem sokan egy meditációs folyamatként tekintenek rá.

A Fuji iránti tisztelet gyakorlásának módját alapvetően a 2 módon  különböztethetjük meg:

A hegy megmászása, azaz a hegyi zarándoklat vagy japánul tōhai,

A hegy távolról való elmélyült megnézése és annak messziről történő imádata, japánul yōhai.

Hegyi zarándoklat: Tōhai

Létezik egy bizonyos Fujizenjō (富士禅定- fudzsizendzsó), amelyet nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy Fuji hegy tetején történő aszkéta gyakorlat. Ez egy, a megvilágosodáshoz vezető út végig járását jelenti a hegy megmászása által. Azaz ahogyan ténylegesen végig megyünk a kijelölt úton, elérjük a megvilágosodást a hegy tetejére érve, valamint általa megismerhetjük belső énünket is. A zarándoklat a hegy aljától indul, egészen a csúcsig, de ezekből az utakból több is van, így nem csak egy helyről indulhatunk el, hanem akár különböző szentélyektől kezdve is, így például a Suyama Sengen szentélytől vagy a Subashiri Sengen szentélytől. Nagyon kevés forrást találtam ebben a témában, de állítólag az Edo-kortól ez egy bevett gyakorlat volt. Az úgynevezett Ochūdō útvonal egy szent ösvény, amelyen hagyományosan csak azok járhattak végig, akik háromszor is felmásztak a Fuji csúcsára azt megelőzően. Ma ennek az útvonalnak csak egy része járható omlás veszély miatt.  

Ha a csúcsra érünk, és végig sétálunk a kráteren, azt „O-hachi meguri”-nak, azaz a csúcsok körüli utazásnak hívják, de a szó összetétel jelentése a nyolc megkerülése. A kráter elég széles és a legmagasabb pont a Kengamine nevezetű pont. Innen, a kijelölt ösvényen végig sétálhatunk a nyolc pont körül, ha az időjárás viszonyok engedik. Az ösvény neve szintén Ohachi-meguri ösvény és ha például a Gotenba állomástól indulunk, az út ott kezdődik és az Ohachi megurinál fejeződik be.

Ha igazán hagyományosan szeretnénk végig csinálni a zarándoklatot, akkor nyolc tainai (barlang) közül meg kell látogatnunk egyet és végre kell egy tisztító rituálét hajtanunk. A Funatsu tainai és a Yoshida tainai rajta van azon a Világörökségi listán, amelyről pár napja meséltem. Mivel ez a két tainai a Yoshida tōhai útvonal mellett található, az emberek a tōhai megkezdése előtti napon meglátogatják e két pont valamelyikét, és rituálékat hajtanak végre, például megtisztítják testüket a barlang vizében. A Fuji-hegyi zarándoklat során szent helynek tekintik ezeket és a hit kifejezésének megnyilvánulását látják benne.

Ezek azért is fontos helyek, mert például régen a nők nem gyakorolhatták a hegyi zarándoklatot és csupán itt, a tainaiokban fejezhették ki tiszteletüket. Persze azóta a nők többszörösen bebizonyították, hogy képesek egy embert próbáló csúcs megmászására. 1975-ben Junko Tanbei például első női hegymászóként mászta meg a Mount Everest-et (8848 m), valamint élete során a 7 nagy csúcsot is meghódította, a Fujit természetesen többször is.

Istentisztelet messziről: Yōhai

Azt meséltem, hogy az ukiyo-e fametszetek terjedése nagy löketet adott a Fuji népszerűvé válásának és szimbólumként való elterjedésének. Az Edo-korszak közepétől (1603–1868) számos Edo térképen is megjelent a Fuji-hegy. Emellett számos város választotta nevében a Fuji előtagot.

Ennek kapcsán fontos megemlíteni a Fujizukákat. A Fujizukák (富士塚) tulajdonképpen kis halmok, amelyek többnyire Tokióban és környékén találhatók, és a Fuji-hegyet szimbolizálják. Az Edo-korszakban ugyanis a nagy Fuji-kultusz hatására sokan szerették volna megmászni a hegyet, azonban vagy azért, mert túl nehéznek bizonyult (öregség, betegség miatt), vagy azért, mert akkoriban nők még nem mászhattak fel, ezt nem mindenki tehette meg. Azaz akik valamiért nem mehettek fel, azok egy Fujizukát másztak meg, hogy részesei lehessenek ennek az átszellemült élménynek. Ezeket a Fujizukákat a mai napig mint kulturális örökség őrzik a helyi önkormányzatok. Tokió körzetében található híres Fujizuka például a Shitaya-sakamoto Fuji (az Onoterusaki szentély területén), a Nagasaki Fuji (a Fuji Sengen szentély fő szentély épülete mellett) és az Ekoda Fuji (az Ekoda Sengen területén belül) ereklyetartó). Az egyik ilyen Fujizuka a tokiói Shimbamba állomás közelében található Shinagawa szentélyben található.

Kitaguchi Hongu Fuji Sengen Jinja

Ezen felül a Fuji hegy tisztelete a Sengen szentélyekből is nagyon elterjedt. A Sengen szentélyek, amelyek Japán minden régiójában megtalálhatók az északi Hokkaidótól a déli Nagasaakiig, a Fuji-hegyi hit kultúra alapjainak fontos emlékei. Sengen a Fuji istennője. Azért emelték őket szerte az országban Sengen tiszteletére, mivel féltek a hegytől és átvitten az istennő alakjától. Mivela  Fuji vulkán és az 1700-as évekig aktív vulkán volt, erre minden alapjuk megvolt.

Fujisan Hongū Sengen Taisha

Ma nyolc Sengen szentély a Fuji vonzás körzetében UNESCO Világörökségi helyszín, a leghíresebbek talán ezek közül a Fujisan Hongū Sengen Taisha (富士山本宮浅間大社- Fujinomiya, Shizuoka) és a Kitaguchi Hongu Fuji Sengen szentély (Fujiyoshida, Yamanashi).

Kertész Alexandra

Források és képek:

https://darumapedianews.blogspot.com/2015/12/fwd-edo-edopedia-fujizuka-mounds.html

https://www.jstage.jst.go.jp/article/jgeography/124/6/124_124.895/_pdf

https://www.japan.travel/de/spot/1326/

By ​WP:Ja user わたり鳥, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7032166

By Ennui – 投稿者による撮影, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=8874076