004369911060985

A japán államalapítás ünnepe (kenkoku kinen no hi) február 11-re esik, melyet az első japán császár, Jinmu trónralépésének időpontjához kötnek. A Meiji-korszak előtt nem igazán törődtek ezzel a nappal, 1889. február 11-én vált hivatalos ünnepnappá, amikor kihirdették az alkotmányt. Az ünnepnappal az volt a cél, hogy az ország a császár neve alatt egyesüljön, hozzá maradjon hűséges.

A japán államalapítás ünnepének eseményei

Az ünnep, vagyis a kigensetsu alatt felvonulásokat, atlétikai versenyeket is tartottak, és természetesen a beszédek is elmaradhatatlan részét képezték. A kigensetsu volt a mintája az iskolai ünnepségeknek is, ahol szintén a császár előtti főhajtást helyezték a fókuszba.

Azonban az 1890-es évek végén a vidéki területekre inkább a regionális lojalitás volt jellemzi, nem pedig a császár iránti hűség. Sokan nem voltak tisztában azzal, mit is kellene ünnepelni az államalapítás napján. Még az 1900-as évek elején is voltak olyan falvak, ahol sintó istenek tiszteletére tartották meg az ünnepséget, nem pedig a császárért.

A kigensetsu nagyban támaszkodott a nemzeti sintó vallásra, és mint ilyen, a második világháború után egy időre el is törölték. Mivel az amerikaiak úgy gondolták, hogy Japánnak nincs szüksége császárra, mivel miatta követtek el bűnöket (az ő nevére hivatkozva). Azonban hamar rájöttek, hogy a japán nemzeti összetartás alapvető fontosságú szimbóluma a császár, és ezt nem lehet politikai úton értelmezni, mivel annál sokkal többet jelent.

Az amerikai megszállás után az államalapítás ünnepe jelentésében változott: a mai napig az ország iránti szeretetet és tiszteletet, valamint az ősök iránti tiszteletet ünneplik. Manapság már nem rendeznek akkora eseményeket e köré, mint a Meiji-korszakban.

Forrás:
https://www.ookami.hu/a-japan-allamalapitas-unnepe/

Kiemelt kép: pinterest