A japán folklórban a kitsunének, azaz a rókának fontos szerepe és mély gyökere van.
A mondákban, nép mesékben a kitsune két módon szokott megjelenni:
1, mint Inari Shintō kami hírvivője, akinek jó kapcsolata van az emberekkel és megvédi őket, szerencsét hoz a termésben.
2, mint vad róka, aki képes alak változtatásra is.
Fushimi Inari Taisha, Inarinak szentel szentély, Kiotó
Vannak mesék, amelyben megtréfálják a kitsunék az embert, akár át is verik őket, de akad olyan nép mese is, ahol védelmezik az embert. Gyakran mint szép nő jelenik meg és persze el is csábítja, megtéveszti a férfiakat, tehát a mondákban van egy szexuális töltetű megjelenése is. Valahol a társadalom szélén, az emberek és a szellem világ között foglal helyet és erejét arra használja, hogy megjutalmazza vagy megbüntesse az embereket. Kitsune az egyik olyan yōkai, aki kedvelt szereplője a japán kultúrának, kezdve az Inari szobroktól és Inarinak szentelt szentélyektől a mesékig és mondákig. Magyarországon a Liza, a rókatündér filmben vetítették vászonra a kitsune egyik legenda változatát, de az animék kedvelői több animében is találkozhattak vele (Inuyasha, Naruto, Pokemon). A kitsune legendák más ázsiai országok nép meséiben is megtalálhatók, például Kínában és Koreában is, de ezen országok nép meséi inkább a kitsune negatív tulajdonságairól számolnak be és gyakran mint ártó lény jelennek meg.
Hiroshige (1857): Kitsune találkozó
A mesékben a kitsune jellemzően egy nagyon okos, hosszú életű lény, amely csak ritkán mutatja meg valódi alakját. Nagy farka van (egy vagy akár több is), amelyet rejteget. A mesék szerint, minél több farka van, annál bölcsebb és erősebb. A legidősebb és legnagyobb tekintélyű kitsunének 9 farka van. A 9 farkú kitsunének gyakran fehér színe van a történetekben, animékben, amely szín a kilencedik farok kinövését követően jelenik meg. Az egy-öt és kilenc farkú kitsunék fordulnak amúgy elő a leggyakrabban a történetekben. Néhány esetben a kitsune emberi alakjukban való megjelenésekor is viselik farkukat, de nem minden történetben találkozunk ezzel.
A meséknél előfordul egy 18+, erős szexuális töltetű tartalom is, de ez a tulajdonság nem a rókák nemi és szaporodási jellegéből adódik, hiszen azok erősen monogámok, évente egyszer nemzenek utódokat és a nőstény-hím róka között nincs kinézetben különbség. Inkább a megjelenése, a különleges vörös színe, a nőiesnek mondható pofija és az, ahogyan lopakodva, surranva vadászik okozhatja azt, hogy a szexualitással vonják a kitsunét párhuzamba.
A rókát az európai kultúrkörben is ravasz, okos jellemzőkkel illetik, de Európában ez a szexuális vonás hiányzik, azonban a vörös hajú nőket könnyebben illetik a csábító jelzővel nálunk is. Az európai népi hiedelmekben a rókának kifejezetten kártékony jellemvonása van és megjelenése rossz ómen a ház lakóira, főleg a háziállatok miatt és amiatt, mert gyakran gondolták azt a rókákról, hogy veszettséget terjesztenek.
Mivel a róka természetéből adódóan egy játékos állat és magát a vadászatot is játékosan tanulják a róka csemeték, sőt előfordul az is, hogy a róka játszik zsákmányával, ezért Japánban a kitsune, felvéve ezt a játékos, ámde veszélyes tulajdonságot sokszor mint egy csábító nő jelenik meg.
Yoshitoshi, Kitsune
A mesékben arról is szó esik, hogy a kitsune csak 100 év elteltével vehet fel emberi alakot, csábító nő, fiatal lány vagy idős, bölcs férfi alakját. Rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy bizonyos személy alakját öltse magára. Ahhoz, hogy átváltozzanak, a rókának egy nagy levelet vagy egy koponyát kell a fejére helyeznie. A Edo-kori kitsune történeteknél gyakori téma volt a női alakba bújt kitsune, aki elvarázsolja, elcsábítja a férfit. Persze nem lehet tudni, hogy ezeket valójában nem azért találták-e ki, hogy a hűtlenségüket és a kicsapongásukat a férfiak a kitsune varázs erejére fogják, maguk szerepét enyhítve a történetben.
Nozaki történeteiben a korabeli ukiyo-e női ábrázolások erősen visszaköszönnek, mint a hosszúkás fehér arc, a vékony szemek és kitsunére emlékeztető arcvonások. Ennek kapcsán később Japánban a „kitsune gao bijin” (kitsune kinézetű szépség), mint megjelenés jellemzője terjedt el és nagyon sok alkotásban vissza köszön.
Az egyik ilyen híres mese a Kuzu no Ha (葛の葉 ) kitsune lány meséje. Kuzu no Hat egy vadász üldözte, megsebesítette, de egy férfi megmentette Őt és meggyógyította. Feleségül ment a férfihoz, akivel közös gyermeke született. Tehát a férfi tudott arról, hogy felesége egy kitsune. A kitsune egyszer figyelmetlen volt és a közös gyermek, aki akkor 7 éves volt, észre vette a farkát. Ezután a kitsunenek el kellett hagynia a családját és vissza kellett térnie az erdőbe. Egy megható búcsú üzenetet hagyott hátra, amelyet az rizspapír ajtóra, a shōjira ( 障子, magyarul ejtsd sódzsi) írt. Ez a történet több konstellációban is megjelenik az Edo-kori mesékben, van ahol ott maradt a családjával és van olyan is, ahol a közös gyerekből egy híres mágus lesz (Abe no Seimei 安倍晴明, 921 – 1005), akinek különleges képessége volt, amit kitsune anyjának tulajdonítottak. Mindenesetre ez a történet megmozgatta az ukiyo-e fametszet készítőket és számos alkotás született ebben a témában. Kuzu no Hanak egy pozitív kitsune ábrázolása van.
Kuniyoshi: Kuzu no ha
Gyakran a mesékben a kitsune elvarázsolja férjét és így tartotta hatalmában, vagy pedig a kínai mondákból átvéve, elrabolta a közösülés folyamán az élet energiáját és a férfi meghalt.
Az első kitsune történeteket a Nihon ryōiki-ben lehet találni, ahol inkább negatív mint pozitív szerepe és megjelenése van. Egy ilyen történet, ahol a kitsune feleségül ment egy férfihez, akit a nő szépsége szinte elvarázsolt. A történetekben egy ilyen házasság elsülhetett jól is és rosszul is. Egy példa ha rosszul sült el: egy férfi rányitott feleségére, aki éppen róka alakjában volt, ezért a feleség kénytelen volt elhagyni férjét. A férfi mint egy rémálomból ébredt fel messze az otthonától, piszkosan, azt sem tudván hol van és szégyenkezve kellett haza térnie családjához.
Nem csak csábító női formában jelenhet meg egy kitsune. A Nogitsune péládul egy olyan kitsune fajta, amely a káoszból, a rossz cselekedetekből, fájdalomból, tragédiákból, gyűlöletből, kétségből, gyászból gyűjti erejét és az élteti őt.
Egy japán szólás-modás is köthető a kitsunéhez: Kitsune no yomeiri 狐の嫁入り – olyan időben házasságot kötni, amikor napsutéses időben esik az eső. Ez amúgy szerencsének számít.
A róka falu Japánban
A japánok bámulatos módon alakították ki belföldi turizmusukat. Nem meglepő, hogy Japánban létezik egy róka falu is, amely a Zao Kutsune Mura nevet viseli. Miyagi prefektúrában található és kedvelt egy-két napos kikapcsolódásnak számít. Ezért ha nem csak őzekkel vagy nyuszikkal szeretnél japán utad során találkozni, érdemes ezt a helyet is felvenni a listára. Több mint száz cuki rókával találkozhatsz, akik szeretik az emberek társaságát, nem félnek tőlük és mindig örülnek egy-két jó falatnak. A helyszínen lehet olyan ételeket venni, ami kifejezetten a rókák számára készült. A hely védett és úgy van kialakítva, hogy a rókák számára minden fontos szükséglet meg legyen, kis házakkal, etető és itató helyekkel. Arra külön felhívják a látogatók figyelmét, hogy az állatok élet terét lehetőleg minél kevésbé zavarják. Shiroishi közelében található, Tokiótól kb. 2 órára shinkanzennel, tehát nem olcsó mulatság, ha a fővárosból utazunk. Ha éppen a környéken akadna dolgunk, akkor viszont tényleg vicces élmény.
Írta: Kertész Alexandra
Források:
https://www.univie.ac.at/
http://www.ochakaido.com/rekisi/mukashi/muka17-2.htm
https://nihonryoiki.zenwort.de
https://www.derstandard.at/story/2000119961955/kitsune-die-fuchsgeister-der-japanischen-folklore
Képek:
Wikipedia Commons By Yoshitoshi – http://www.japaneseprints-london.com/ukiyoe/images/warriors119.jpg, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12132945
Von Utagawa Kuniyoshi – http://www.columbia.edu/cu/ealac/dkc/calendar/godzilla/images/original_size/item_1.jpg, Gemeinfrei, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=625505
ukiyoe.org
Pixabay
Saját képek
