Milyen volt egy fiatal szamuráj élete?

Miközben a reggeli nap első sugarai áthatolnak a látóhatáron, a 16 éves Mori Banshirō napi rituáléjába kezd, és a hosszú kard forgatásával csiszolja tudását. A mai nap különös jelentőséggel bír a kiképzésen részt vevő lelkes szamuráj, Banshirō számára. Arra készül, hogy feltárja törekvéseit mentorainak, és támogatásukat kérje Edo híres fővárosába való utazásához.

Mikor?

Ez a történet visszarepít minket az 1800-as évbe a Kōchi kastélyvárosba, amely a japán Tosa tartományon belül van, és a szamuráj kultúra és hagyományok egyik központja volt Dél-Japánban. A hadurak által irányított tartomány 1500 szamurájból álló kísérettel büszkélkedhet, akiknek szerepe messze túlmutat a csatatéren. A két évszázadon át tartó, elhúzódó béke korszakában a szamurájok sokrétű alakokká fejlődtek, és a harc mellett többek között kormányzati tisztviselők, tudósok és művészetek gyakorlóiként léptek fel a béke időszakában.

Az olyan fiatal szamurájok számára, mint Banshirō, az érettséghez vezető út összefonódik az irodalom és a harcművészeti tudományok tanulmányozásával. Miután 15 évesen átesett a felnőtté válás rítusain, Banshirō megkapta a daishō-t – egy szimbolikus kardpárt. Míg a hosszú kard harci és kiképzési eszközként szolgál, a rövid kard az ünnepélyes kötelesség súlyát viseli, amelyet a becsületsértéssel szembeni rituális öngyilkosságnak tartanak fenn.

A legendás Miyamoto Musashi iránti csodálattól fűtve Banshirō a kardvíváson túlmutató titkos vágyat rejt magában – hogy képzett festővé váljon. Mivel Edo a művészi törekvések bástyája volt akkoriban, Banshirō a kalligráfia és a festészet tanulmányozásával szeretné tudását gyarapítani.

Hogy épült fel a nap?

A nap előrehaladtával Banshirō a szamuráj élet bonyolult ritmusában navigál, és szorgalmasan látja el aznapi tudományos és harci feladatait. A kardvívás, íjászat és tudományos tanulmányok minden egyes aspektusával Banshirō finoman megalapozza merész kérését, hogy Edóba utazzon, hogy ott folytathassa tanulmányait.

Mégis a legnagyobb próba vár rá – apja tetszésének elnyerése, akinek a harcművészetek elsőbbségébe vetett szilárd hite elhomályosítja Banshirō művészi törekvéseit. Banshirō tapintattal és elszántsággal meggyőző érvelést dolgoz ki, hangsúlyozva az Edóban rá váró lehetőségeket, tudást és presztízst, amellyel a tovább tanulása jár.

A Tokugawa időszakban, a japán katonai kormány feje megkövetelte, hogy a regionális uralkodók éveket váltsanak az otthoni várváros és a főváros között. Ennek részben az volt az oka, hogy a regionális urakat alárendeltségben tartsák, és megakadályozzák őket abban, hogy saját katonai erőket építsenek fel a központi hatalom ellen. A daimyō felesége és kisebb gyermekei gyakran a fővárosban éltek, ahol túszként szolgáltak, hogy biztosítsák a hadurak hűségét. Amikor a daimyō eleget tett az éves utazási kötelességének, a szamurájok vele mentek.

Forrás: A szöveg Constantine N. Vaporis TED talk videója alapján készült, nem szó szerinti fordításban Constantine N. Vaporis: A day in the life of a teenage samurai | TED Talk

Photo by Michael DeMarco on Unsplash