Hogy született meg Buddha?

Buddha születésének legendája

Az ősi mesék és spirituális történetek szívében Buddha születésének elbűvölő legendája különleges helyet foglal el.

A történet szerint a gyermekre vágyó Mayát és Shuddhdanát egy túlvilági álom áldotta meg. Ebben az égi látomásban egy isteni fehér elefánt szállt alá az égből, gyengéden behatolt Maya lényébe, megjövendölve egy elrendelt herceg érkezését. Egy tudós ezután megjövendölte nekik, hogy ennek az álomnak megfelelően herceg születik.

Ez az éteri találkozás egy olyan utazás kezdetét jelentette, ami mélyen megmutatja a buddhizmus mögötti gondolkodást. Maya terhessége csodával határos módon bontakozott ki, és egy nagy jelentőségű születéssel tetőzött a Lumbini kert nyugodt védelmében. A holdnaptár negyedik hónapjának nyolcadik napján történt, hogy Shakyamuni, a megvilágosodott, előbukkant Maya jobb oldaláról, a szent Ashoka fa árnyéka alól, megragadva a tisztaság és az isteniség lényegét. Az Ashoka fa egy különleges, vallással és folklórral szoros összefüggésben álló fa fajta Indiában, Nepálban és Sri Lankán.

Születését követően az égi események sora következett. Az illatos virágok hullása és a mennyei zene dallamos vonulatai kísérték  Shakyamuni mélyreható utazásának kezdetét. Amint megszületett, hét lépést ment. Jobb kezével az égre, baljával a földre mutatott. Azt is mondják, hogy a négy irányba mutatott, és kijelentette: „Ég és föld között egyedül én vagyok méltó az imádatra”. Ez azt jelenti, hogy Shakyamuni az egyetlen tiszteletreméltó dolog égen és földön egyaránt. Így folytatta: „Mostantól a legjobb tudásom szerint fogok tanulni, és boldogságot hozok a világ népeinek”, vagyis segíteni akar a bajba jutott embereken.

Mennyei sárkányok, az ősi bölcsesség őrzői is jelen voltak születésekor, miközben édes esővel locsolták meg az újszülött Buddhát, megkenve őt a hosszú élet és a megvilágosodás áldásaival. Azt mondják, hogy még maguk az istenek is alászálltak, és isteni kegyelmüket a lelki igazság e földi megnyilvánulásának adományozták. Ez tiszta víz volt, nevezetesen a „tisztaság vize”.

A mítoszt több féle módon mesélik, azonban a fő elemek ugyanazok maradnak. Buddha születésének meséje mély jelentőséggel bír, amelyről minden évben megemlékeznek a buddhista templomokban, emlékeztetve a híveket az egyénben rejlő, a megvilágosodás fényére ébredő, a szenvedés és a tudatlanság illúzióin túlhaladó képességéről.

Ez egy olyan mese, amely továbbra is inspirálja az igazságot keresőket szerte a világon, és arra hívja a híveket, hogy induljunk el önmagunk felfedezése és megvilágosodása útján.

Forrás: https://www.iaaw.hu-berlin.de/de/seminar-fuer-ostasien-studien/japan/studium/ausgewaehlte-arbeiten/Donaczi.pdf