A társadalmi hatás szükségessége a japán buddhizmusban
A japán buddhizmust régóta bírálják a társadalmi szerepvállalás hiánya és a nyilvános szférában elért minimális hatása miatt. Sok helyi templomi pap arra vágyik, hogy kiterjessze a buddhizmus hatókörét a hagyományos danka-n (templomtámasztó rendszeren) túlra. A danka rendszer a buddhizmust egy magánterületre korlátozza, elsősorban a helyi papok, családjaik és támogató tagjaik védelmét szolgálja, nem pedig szélesebb társadalmi problémákkal foglalkozik.
A diszkrimináció kezelése: A Buraku-kérdés
A japán buddhizmuson belüli kortárs társadalmi aktivizmus egyik legjelentősebb területe a buraku-kérdés körül forog. A burakuminok, az olyan premodern „kiközösített” csoportok leszármazottai, mint a hentesek és bőrművesek, évszázadok óta diszkriminációval szembesültek. Annak ellenére, hogy az 1979-es Vallás és Béke Világkonferencián Machida Muneo hivatalosan tagadta az ilyen megkülönböztetést, helyzetük valósága heves tiltakozásokhoz és aktivizmushoz vezetett Japánban.
Az 1920-as évek óta működő Buraku Felszabadítási Liga feljelentési gyűléseket szervezett a diszkrimináció ellen, felhívva a nyilvánosság figyelmét az olyan visszaélésekre, mint a buraku emberek becsmérlő buddhista nevei. Ez az aktivizmus jelentős reakciókat váltott ki a különböző buddhista hagyományokból. Például a Jōdō Shinshu hagyomány létrehozta a Dobo Mozgalmat és a Dobokai Mozgalmat a diszkrimináció leküzdésére.
A Sōtō Zen buddhizmus válasza
A Sōtō Zen buddhizmus figyelemre méltó lépéseket tett a machidai incidensre válaszul. 1982-ben külön osztályt hozott létre a szociális kérdésekkel foglalkozó regionális szemináriumok és tudományos konferenciák támogatásával, amelyek célja a zen papok társadalmi szerepvállalásra való képzése. Ezenkívül a Doshuren felekezet- és vallásközi szervezetet azért hozták létre, hogy foglalkozzon a társadalmi integrációval, különös tekintettel a buraku-kérdésre, és elősegítse a társadalmi méltányosságról szóló szélesebb körű vitákat.
A Vihara Mozgalom felemelkedése
A Vihara mozgalom jelentős erőfeszítést tesz a japán buddhizmuson belül a kortárs társadalmi problémákkal való foglalkozásra. Az 1980-as évek közepétől ez az önkéntes csoport a hoszpice betegek ellátására összpontosít, a buddhista spirituális gondozás koncepciója ihlette. A mozgalom azóta kisebb telepeket hozott létre Japánban, köztük olyan figyelemre méltó intézményeket, mint a Nagaoka Nishi Kórház és az Asoka Vihara Klinika. Ez a kezdeményezés a japán buddhizmus szélesebb körű elkötelezettségét tükrözi, hogy együttérző gondoskodás és támogatás révén kielégítse a modern társadalmi szükségleteket.
Háború- és nukleáris aktivizmus
A második világháború után a japán buddhista szervezetek a vallások közötti párbeszéd és háborúellenes kezdeményezések révén aktívan támogatták a békét. Ez az elkötelezettség a 2011-es hármas katasztrófa, a földrengés, a szökőár és a fukushimai nukleáris összeomlás után tovább erősödött. Az események nyomán buddhista papok és intézmények segélyt és támogatást nyújtottak az érintett családoknak, miközben csatlakoztak az atomerőmű-ellenes mozgalomhoz is. A Japán Buddhista Szervezet 2011-es „Felhívása az atomenergia-függőség nélküli életmódért” kiemelte az atomenergia elleni küzdelem és a fenntartható életmód támogatásának etikai és spirituális alapját.
Az Út előre
Míg a japán buddhizmus előrehalad a társadalmi szerepvállalás terén, továbbra is kihívások vannak a közvélemény és a kormányzati döntéshozatal befolyásolása terén. Annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tettek olyan kérdések kezelésére, mint a diszkrimináció, a végső stádiumú betegellátás és az atomenergia, a szélesebb körű társadalmi változásokra gyakorolt hatás korlátozott. Mindazonáltal a japán buddhizmuson belüli folyamatban lévő tevékenységek és kezdeményezések egy dinamikus és fejlődő hagyományt hangsúlyoznak, amely elkötelezett amellett, hogy áthidalja gazdag örökségét a kortárs társadalmi szempontokkal.
A modern társadalmi kérdések kezelésében betöltött szerepük kiterjesztésével a japán buddhista intézmények továbbra is új utakat keresnek, hogy relevánsak és hatásosak maradjanak a mai társadalomban, demonstrálva tanításaik maradandó értékét az együttérzés, a méltányosság és a béke előmozdításában.
Forrás: „Contemporary Japanese Buddhist Traditions.” In The Oxford Handbook of Contemporary Buddhism, edited by Michael Jerryson. Oxford University Press, 2016.
Itt tudsz japán termékeket vásárolni ↗
Ha japán terméket szeretnél, itt tudod beszerezni
SEO és marketing felelős↗
Lapj kapcsolatba a blog készítőjével
ArigatoApartman ↗
Ismerd meg a japán stílusú apartmant Balatonakarattyán