Japán mélytengeri pókrák

A japán neve taka ashi gani (たかあしがに), ami szó szerint azt jelenti: magas/hosszú lábú rák. Ezt a ráktípust óriás ráknak vagy tengeri póknak is nevezik. Főleg a Tokiói-öböl és Kagoshima közti területen találhatók meg. Ez a világ egyik legnagyobb rákféléje, az ollói közti távolság több mint 3 méter is lehet! Súlyuk a közel 20 kilót is elérheti.

A hím egyedek nagyobbak, a nőstények kisebbek, bár nekik szélesebb testük van a peték kihordásához.

A pókrák narancssárga színű, lábai fehérek. Bár nagyon félelmetesen néz ki, valójában nem bánt, ha nem észlel veszélyt.

Kagylókkal, algákkal és állatok tetemeivel táplálkozik. Januártól áprilisig van a szaporodási ideje, ilyenkor feljönnek a sekélyebb vízterületekre is.

A pókrákot szokták halászni, de vigyázni kell az ollóival, mert sérüléseket okozhat velük, annyira hosszúak.

Sajnos a populáció drasztikusan lecsökkent a halászat túlzott mértéke miatt, ezért szabályozásokkal próbálják csökkenteni a begyűjtésüket.

Ez a rákféle egyébként akár 100 évig is élhet!

Érdekesség

A japán pókrák a legnagyobb élő ízeltlábú.

A Taka-ashi-ganik általában 50-300 m mélységben élnek, és lassan mozognak a tengerfenék mentén, kivéve, ha zsákmányra vadásznak. Ebben az esetben a nyolc hosszú lábának köszönhetően, amelyek elérhetik a 2,7 métert, nagyon gyorsan tudnak mozogni.

A legnagyobb példány eddig, amelyet kifogtak, 3,7 m hosszú lábbal rendelkezett. A „Crabzilla” becenevet kapta, teljes átmérője több mint 12 méter átmérőjű volt. 2019-ben a Csendes-óceánban fogták meg, majd Párizsba, később a hágai Scheveningen Sea Life központba került a preparátuma.

Testüket tompa növedékek borítják, a rendkívül hosszú és vékony lábak pedig idegen megjelenést kölcsönöznek az állatnak.

A hímek lényegesen nagyobbak, mint a nőstények, nagyobb és erősebb karmokkal. Mindenevő lévén szinte bármit megesznek, beleértve a dögöt, algákat vagy tengeri állatokat, például puhatestűeket, tintahalakat és szivacsokat. És bár a japán halászok körében rossz hírnévnek örvend a karmaik által okozott károk miatt, a japán óriásrák valójában békés és szelíd állat, csak akkor válik agresszívvé, ha megtámadják.

Valójában ezt a rákot csemegeként tartják számon Japánban, és előkelő éttermekben szolgálják fel. A túlhalászás és a természeti környezet kiaknázása miatt a japán pókrák száma folyamatosan csökken. Bár még nem tartozik a veszélyeztetett fajok kategóriájába, sok természetvédelmi csoport dolgozik azon, hogy ez a lény ne tűnjön el végleg. Hanyatlásuk ellenére a japán halászok továbbra is halásznak rájuk, és a mélyebb vizeket kutatják, hogy elkapják őket.

A kormány erőfeszítései azt jelentik, hogy a japán pókrák befogása csak a tavaszi párzási időszakban tilos, hogy a rákoknak legyen egy kis idejük párosodni és szaporodni.

Barátságosak a japán pókrákok?

A pókrákok csoportosan utaznak, beborítják az óceánok fenekét, sőt egymásra is rámásznak. Tömeges vedlési rituálékon is átmennek. Ilyenkor csontmezőként hagyják hátra régi héjukat. Ijesztőnek tűnik, pedig nagyon barátságosak.