Japán mítoszokkal és legendákkal átitatott ország.
Tekintettel arra, hogy az ország 71%-ban hegyvidéki terep, könnyen érthető, hogy a japánok folklórjában a hegyeknek miért van központi szerepe.
Japánban 109 vulkán található, amelyek különböző aktivitási állapotban vannak. Vannak jelenleg is aktívak, mint például a Sakurajima, vagy szunnyadó vulkánok, amelyek már évszázadok óta alszanak. Ezek között a Fujinak különleges szerepe van.
A feljegyzett japán történelem kezdetei óta a Fuji-hegy fontos volt a japán kultúra, hagyomány, mítosz és legenda számára.
A Fuji név eredete a vélekedések szerint a „Huchi” vagy „Fuchi” szóból származik.
Évszázadok óta egy zarándokok által is gyakran felkeresett hegy, amely megmászása a nemzedékek óta a vallási jámborság megnyilvánulása.
Össze gyűjtöttünk néhány legendát
A Fuji hegy születése
A mese szerint a hegy egyetlen nap alatt született. A történet szerint egy éjszaka hangos zajra ébredt egy Visu nevű favágó, amely látszólag a Föld alól jött. Az favágó, aki azt hitte, hogy földrengés történt, felébresztette családját, hogy elmeneküljenek az otthonukból. Amikor kilépett az ajtón, látta, hogy az otthona közelében fekvő, sík és halott föld helyén egy hegy emelkedett. Visut annyira lenyűgözte a hegy fensége, hogy „Fuji-yamának”, a Halhatatlan Hegynek nevezte el.
A geológusok szerint a hegy i.e. 8500 körül alakulhatott ki a formájában. A mítosz keletkezése nagyjából Kr.e. 286-ba tehető. Valószínűleg Kr.-e 86 táján lehetett egy nagy kitörés, amely a mai formáját alakította. Bár nem ismert, hogy mi a valódi forrása ennek a mítosznak, de elképzelhető, hogy ezt a kitörést örökíti meg a mítosz.
Sengen istennő otthona
A Fuji-hegy számos mítosz forrása, hangsúlyozva jelentőségét a japán társadalomban. Ezek szerint több istenség otthona, köztük a legismertebb Sengen istennő, más néven a Fuji istennője, akinek temploma egykor a hegy csúcsán állt.
Egy monda szerint Sengen minden olyan zarándokot ledobott a hegyről, akinek szíve tisztátalan volt.
Sengen másik elnevezése Konohanasakuya-hime. Ő nem csak a Fuji-hegy, de az összes vulkán istennője a japán mitológiában. Továbbá Ő egyben a virág-hercegnő és a jó földi élet szimbóluma is. Állítólag a monda szerint a fiatalság titka a hegyen van elrejtve.
Sengen tiszteletére számos szentélyt építettek, amelyek együttes nevén Asama vagy Sengen szentélyek. Úgy gondolták, hogy ez megakadályozza a Fuji-hegy kitörését.
Egy másik hiedelem szerint Mioyanokami, egy vándor istenség ételt kért a hegytől, amikor ott járt. Mivel vissza lett utasítva, haragra gerjedt és átokkal sújtotta a helyet, amely szerint a hegy örökkön örökké havas, hideg hely legyen, ahol senki nem tud élni, ezért senki se látogassa.
Ninigi és Sakuya-hime
Sakuya-hime (vagy más néven Sengen istennő) a tengerparton találkozott Ninigivel, akivel egymásba szerettek. Ninigi feleségül kérte Őt az apjától, aki azonban Iwa-Naga-hime-t, a nagyobbik lányát javasolta helyette. Ninigi kitartott Sakuya-hime mellett és végül a lány apja engedett nekik, így összeházasodtak. Azonban Iwa-Nagának rosszul esett, hogy Niniginek nem kellett, ezért Sakuya-hime kedvenc virágának, a sakura virágnak az életét nagyon röviddé és múlandóvá tette.
A monda szerint Sakuya-hime egyetlen éjszaka alatt teherbe esett. Három gyermekük született, Hoderi, Hosuseri és Hoori, akik a japán mitológia istenségei, köztük Hosuseri Jimmu császár Japán eslő császárának elődje.
A Fuji vizének gyógyítő ereje
A legenda szerint a 11. század körül Suruga tartományban egy Kamiide nevű kis falut himlőjárvány sújtott. A faluban élt egy fiatal fiú, Yosoji és édesanyja, akit megfertőzött a betegség. Yosoji jóshoz ment, hogy megtudja, hogyan lehet meggyógyítani édesanyját. A jósnő azt mondta neki, hogy a Fuji-hegy melletti kis patakból adjon vizet édesanyjának.
Másnap Yosoji úgy döntött, hogy felkeresi ezt a patakot. Az út egyszer csak három részre ágazott és Yosoji nem tudta eldönteni, hogy melyiket kövesse. Ekkor megjelent egy fiatal, fehér ruhás lány, aki elvezette őt az erdőben egy patak forráshoz, ahonnan vizet merített és az édes anyjának adta.
Napokkal később Yosoji visszament arra a szakaszra, ahol a három út találkozik, hogy találkozzon a fehér ruhás lánnyal és ismét vizet kért. Ötször vitt az anyjának s más falu lakónak vizet, amelynek eredményeként a falusiak meggyógyultak.
A falubeliek Yosojinak adtak hálát, aki tudta, hogy mindez a lány érdeme.
Így hát visszament a patakhoz, hogy hálát adjon a fehér ruhás nőnek, de addigra a patak teljesen kiszáradt, és a lány nem volt sehol. Yosoji imádkozott, hogy a lány felfedje magát, és megköszönje segítségét. Ekkor a lány megjelent előtte. Yosoji hálás köszönetet mondott és meg szerette volna tudni a nevét, hogy Ő és a falubeliek kinek köszönhetik a gyógyulásukat. A lány azt válaszolta, hogy nem fontos, ki Ő és egy kamélia ágat lendített a feje fölött, a Fuji-hegyről leszállt egy felhő, amelyre felállt a lány és elrepült. Yosoji ekkor ébredt rá, hogy a nő nem más, mint a Fuji istennője.
A mai napig úgy tartják, hogy a Fuji forrásai nagyon tiszta vizűek és azoknak mágikus erejük van.
Kertész Alexandra
Források:
https://www.metmuseum.org/art/collection/search/57794
https://collections.mfa.org/objects/334906
https://www.japantimes.co.jp/life/2013/06/23/travel/mount-fuji-has-long-been-an-icon/
Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697 , 71. Oldal ISBN 978-0-8048-3674-6
Coulter, Charles Russell; Turner, Patricia (2013-07-04). Encyclopedia of Ancient Deities. Routledge. ISBN 978-1-135-96390-3.
