004369911060985

A japánok életében kiemelt szerepet játszik a természethez való alkalmazkodás, a természettel való együttélés. Ez nemcsak hétköznapi tevékenységeiket, hanem művészetüket is áthatja, gondoljunk csak a hanamira vagy a momijigarira, de a képzőművészetben és a kerttervezésben is megjelenik ez a szoros kapcsolódás. Mivel természeti népről van szó, a japánok is gyűjtögető életmódot folytattak korábban, de a mai napig népszerű a sansai, vagyis a természet által adományozott ajándékok gyűjtögetése.

A szó hegyi zöldséget jelent, azonban minden olyan gyümölcsre, zöldségre, erőforrásra vonatkozik, amit a természetből gyűjtenek össze (pl. a tüzelőnek való fa is ilyen sansainak tekinthető).

Sansai a 72 évszakban

A japánok a természet változásaihoz alkalmazkodva a 4 fő évszakon belül 72, úgynevezett miniévszakra osztották, melyekhez az alábbi gyűjtések kapcsolódtak:

  • Újév időszaka: újév hetedik napján szokás a nanakusa gayu kását megfőzni, melynek alapanyagai a daikon (japán retek), hakobera (tyúkhúr), seri (borkóró), nazuna (pásztortáska), hahakogusa, kabu (tarlórépa), hotokenoza (bojtorjánsaláta). Mind a 7 hozzávaló a természetből gyűjthető. A kása fogyasztása erőt ad a hagyományok szerint.
  • Tavaszi gyűjtések: páfrányok, tara no ki 
  • Gyűjtések év közben: levelek, gombák, virágok (pl. japán csodalevél, japán szőlő, árnyékliliom)
  • Őszi gyűjtések: olajos magvak, mint a kashi (örökzöld tölgy magja), shii, kaya (nagymagvú tiszafa magja), japán vadgesztenye

Bár manapság már a japán lakosság nagyobb része városlakóként él, továbbra is szívesen utaznak vidékre, hogy a természet ajándaiból vegyenek. Ezek a vadon termett zöldségek éttermek kedvelt alapanyagainak is számítanak.

Forrás:
https://www.hibiki.hu/2020/04/17/sansai-%e5%b1%b1%e8%8f%9c-a-termeszet-ajandeka/

Kiemelt kép: Pinterest