Japánban az ajándékozásnak mint eseménynek nagy jelentősége és hagyománya van. A japánok számos eseményre ajándékot vesznek vagy készítenek, nem csupán az olyan európaiak és amerikaiak által is ismert alkalmakra, mint a születésnap, karácsony.
A japánok ajándékozási szokásaiban soha nem az ajándékon van a hangsúly, hanem az ajándékozott iránti tiszteleten. Ezzel a jelképes cselekvéssel tudják ugyanis a leginkább kifejezni hálájukat és tiszteletüket a másik fél iránt.
Az alábbiakban 2 olyan különleges ajándékozási alkalmat mutatunk be, amely jellegzetesen japán sajátosság.
(O)chugen – 御中元
A chugen ajándékát július 15-én szokás átadni, a taoizmus, illetve a Bon (buddhizmus) napján. Ez tulajdonképpen egy szezonális ajándék, amelyet az év felében adnak át gyerekeknek, tanároknak, feletteseknek. Többnyire csokoládé, kisebb édességek, illetve alkohol van a szépen becsomagolt és díszített dobozkákban. Az ajándék mellé üdvözlőkártyát is tesznek, majd vörös és fehér szalaggal kötik át. Ez a két szín Japánban az ünnepi alkalmat jelképezi.
(O)seibo – 御歳暮
A seibo a másik szezonális ajándékozási alkalom Japánban, mely év végére esik. November vége és december 20. közötti időszakban adják át általában. Ha valaki december 20. után ajándékoz, azt már nengának hívjuk – ezzel már tulajdonképpen az újév alkalmából történik az ajándékozás. Nincs meghatározva, milyen ajándék kerülhet a csomagba, de jellemző – a chugenhez hasonlóan – a nem túl nagy értékű, kisebb ajándékok választása (csoki, alkohol stb.).
Kinek ajándékozzák?
Főleg tanároknak, feletteseknek, közeli orvos ismerősöknek vagy az orvosunknak, illetve a randi szervezőknek (Nakoudo) adják mind a seibo, mind a chugen ajándékát.
Ezen kívűl adhatják még rokonoknak, céges ügyfeleknek és akár minden olyan embernek, akinek valamiért különösebben hálával tartozol.
Érdekesség
A chugen július 1-jétől július 15-ig „illik adni”, míg a „Shochumimai” vagy „Shochuoukagai” körülbelül július 16. és augusztus 8.között adják át. Ez utóbbi azt jelenti, hogy imádkozunk a másik fél egészségéért a forró évszakban. Augusztus 8-a az ősz kezdete a hagyományos japán naptár szerint, ezért ez az utolsó átadási dátum. Oseibo, azaz a téli ajándék esetén ez november vége december vége közé esik, hogy pontosan mikor, azt a régi határozza meg, ahol élünk.
Mit illik adni?
Ma nagyon népszerű a sanchokuhin 産直品 (さんちょくひん) mint ajándék, amely olyan termékre, árura utal, amelyet közvetlenül a termelőtől, termést készítő cégtől vásárolják. Ezt még „sanchichokusouhin-nak”(産直商品 (さんちょくしょうひん)) is emlegetik. Azaz helyi specialitás, különlegesség szép csomagolásban. Illetve jellemző a fentebb említett alkohol, csokoládé, tea, kávé, fűszer stb.
A lényeg, hogy egy használható terméket adjunk. Ezért van nagyjából 10 darab textil zsebkendő a fiókomban, amelyet a 2 éves kint létem alatt kaptam. Én többnyire csokit ajándékoztam.
Mit nem illik adni?
Egyes ajándékok tabunak számítanak. Ilyen:
Temetéssel/halálozással kapcsolatos liliomok, kaméliák és lótuszok
Valami piros színű
Bármilyen ajándék a megajándékozott egyik rokonának halálát követő 49 napon belül
Kések, mert a vágást képviselik
Zokni és bejárati szőnyeg, mert ezek a taposást képviselik
Drága ajándék valakinek, aki sokkal idősebb nálad
Íróeszközök és órák, mert kemény munkát jelképeznek (különösen a munka feletteseinek)
Továbbá, ha valamiből több darabot adunk, akkor a 4 és a 9-es számokat, mert a 4 a halált és a 9 a szenvedést szimbolizálja kanji olvasatuk miatt.
Milyen összegben illik adni?
Körülbelül 3000 jen körül van egy átlagosabb ajándék, de többnyire a 2000, 3000, 5000, 10 000 és 20 000 jenes ajándékok a jellemzőek attól függően, hogy milyen az illetővel való kapcsolatunk.
Honnan tudom, hogy oseibot vagy ochugent kaptam?
Könnyen felismerheted, mert rá van írva kanjival.
Elég sok feltételes szabály létezik az ilyen jándékok becsomagolására vonatkozóan, és ez meglehetősen bonyolult is lehet, de a normál esetben 3 szükséges elem ismerhető fel:
1. „Noshi” 熨斗 (のし) egy hajtogatott papírdísz
2. „Mizuhiki” 水引 (みずひき) a vörös és fehér ünnepi színek különleges csomója (erről már meséltem korábban)
3. „Hyou-gaki” 表書き (ひょうがき) vagy cím, azaz az ajándékozó neve.
Az ajándék felső harmadán van a noshi, középen a masni, alatta a név, aki adja.
A régi időkben a noshit szárított abalone csíkokból készítették, majd ragasztották, ami az élet felajánlását jelentette. Innen alakult ki a mai szép kis papírdísz.
Gyakran előfordul a „noshigami” kifejezés is, amely egy fehér csomagolópapír darab noshi és mizuhiki nyomtatott képével, valamint egy hely a hyo-gaki írására.
Az oseibo és ochugen története
Az oseibo a családtagok sírjára helyezett hagyományos felajánlásokból származik, amelyek többnyire élelmiszerek, (szaké, rizses sütemények) voltak. Az 1600-as években ez a „toshigami”, 年神としがみ ajándékozás lett, amelyet a menyasszony házának szüleinek mutattak be. Toshigamit a rizstermés és az újév isteneként tisztelték és tisztelik.
A Toshigami ajándékának bemutatásának gyakorlata egyszerűen mások ajándékozásává alakult át idővel. Még a mai napig megállja az az állítás a helyét, hogy a csomagolás ugyanolyan fontos, mint az ajándék a belsejében. Megmutatja, mennyire törődsz a címzettel. Ha pénzt adunk valakinek, akár ajándékba, akár visszafizetésre, azt mindig borítékba kell tenni. Erre lehet borítékot venni, nagyon sok helyen.
Visszajándékozás
Akitől kaptunk ajándékot, illik viszonozni.
Mi történik, ha lekésünk a megfelelő időpontról?
Soha nem késő! A szezon lejárta után adott ajándék kissé hanyagnak számít. De nincs ok az aggodalomra, mert az év végén mindenki elfoglalt, és ha nem érne el időben, akkor csupán az üdvözlést kell megváltoztatni, és máris „Onenga”, 御年賀 (おねんが) névre hallgat. Ez egy újévi ajándék! És ha lemaradsz az újévről, ne aggódj! Itt a „Kanchu mimai” 寒中見舞い (かんちゅうみまい) amely az újév leghidegebb hónapja, amikor szintén küldhetsz ajándékot, hogy vigyázzon magára az illető. Ha ezt is elfelejtenéd? Akkor sem kell aggódni! Továbbra is küldhetsz „Yokan mimai” 余寒見舞い (よかんみまい), nagyjából február közepén, a tavasz beköszöntése előtti utolsó igazán hideg időszakban. Jó, mi?
Ne feledd egy kis cetlin hozzá írni, hogy „Honno kimochi”, ほんの気持ち (ほんのきもち), ami azt jelenti, hogy „egy apró elismerés jele” .
Hagyomány, ami megtörni látszik?
Találtam néhány cikket arról, ahol inkább negatívan írnak erről az ajándékozási rítusról és megkérdőjelezik az értelmét, nem érzik szükségességét és csupán egy szigorú udvariassági formalitásnak tartják. Érvük, hogy a kapcsolatok a régmúlthoz képest lazultak és régen azért alakult ki ez a szokás, mert az emberek még erősebb kapcsolatban álltak egymással. Közösségben éltek egymással, azaz az érzelmi kötődés és a rituális ajándékozás okozta meglepetés valódi hála kifejezést adott. Ezért mind a közeli embereknek, mint a barátoknak és a rokonoknak ez a gesztus közösség erősítő szerepet vett fel, ami a jelenlegi társadalomban már nincs olyan élesen jelen.
Tömören, az új generáció megkérdőjelezi az ajándékozási szokás értelmét.
Forrás:
www.kcpinternational.com/2020/11/oseibo-ochugen-gift-giving-traditions/
www.best-manner.com/english/season/chugen.html
www.jp-guide.net/manner/english/season/chugen.html
Képek:
https://www.nippon.com/en/features/jg00080/
