A Manekinekok, azaz az integető macskák szerencsét hozó kabalák, amelyek Japán-szerte a boltok kirakatait, a háztartások polcait, a szentélyek környékét, a szállodák recepcióit, a pachinko szalonokat díszítik, és persze kínálják őket eladásra.
Ezeket a macskaszobrokat a főbejárat mellé szokták elhelyezni, hogy behívogassa a szerencsét.
A macskák a japán spiritualitás maradandó ikonjai, és az Edo-korszak (1603-1868) óta a köztudatba is teljesen beleivódtak. A maneki neko eredete a folklórban kezdődik, és számos történet kering róla. Az egyik legenda, amiről hallottam, az az volt, hogy egy cica jelent meg egy szamuráj előtt, aki épp egy fa alatt pihent. Integetett neki, majd elindult. A szamuráj követte a cicát, hogy vajon merre mehet. Nem sokkal később egy villám csapott ebbe a fába. (Ezt csupán, mint szóbeszéd hallottam, de aranyos mese, ahogyan ez a találkozás a macskával megmentette a szamuráj életét). A másik legenda már jobban magyarázza az integető macska szerencsehozó erejét. Egy buddhista kolostor szerzetesei nagy nélkülözésben éltek, ennek ellenére a kolostor macskáját mindig megetették, akár annak árán is, hogy maguktól vonták meg a falatot.
Egy napon a cica a kolostor előtt sütkérezett az út szélén. A cuki látvány a kolostor elhaladó gazdag szamuráj, Naotaka Ii harcost és kíséretét magával ragadta. Jelként vette, hogy a cica a kolostor előtt ülve hívogatja Őt, ezért betért a kolostorba. Akkor szembesült vele, milyen nagy szegénységben élnek a szerzetesek, ezért minden nála lévő pénzét nekik adta, amely megmentette a szerzeteseket a nagy éhezéstől és segített nekik abban, hogy kicsit talpra álljanak. Mivel a macska intése kiváltotta a templom virágzását, azt mondták, hogy a macska „szerencsét int és szerencsét hoz”.
Ha a cica jobb mancsa van felemelve, a gazdagságot vonzza, a bal pedig a vásárlókat. Állítólag a felemelt kezében azért nincs érme, mert a manekineko a lehetőséget nyújtja neked a mancsain, de az, hogy megragadod-e, az kizárólag csak rajtad múlik.
Az utóbbi időben különböző típusú, integető macskák jelentek meg. A kék manekineko a „tanulmányi teljesítmény javítására” vagy a „közlekedésbiztonságra”. A rózsaszín a „romantikára”, a fekete a gonoszság elűzésére, a vörös a betegség elhárítására, az arany a pénz bevonzására szolgál. Készülhet kerámiából, műanyagból, papírmaséból, de akár fából is.
A tokiói Gōtoku-ji (豪徳寺) templom híres a fehér manekinekókról.
A templom állítólag a manekineko származási helye, és több mint 1000 fehér hívogató macskát szenteltek a szentély körletében.
Aichi prefektúrában, Seto városban található a Maneki-Neko Múzeum, amely 5000 integető macskát tartalmaz. Az Okayamában található Manekineko Művészeti Múzeumban további 700 található. A tengerparti Onomochiban a Maneki Neko Múzeumban 3000 ilyen figura található. Vannak manekinekora szakosodott boltok, én például Ise-ben voltam egy ilyenben. Bárhova néztem, macskával találkoztam.
A szintén Aichi prefektúrában található Tokoname azonban talán a legjobb hely a maneki neko megismerésére, a japán fazekasság egyik szíve, ahol számos maneki nekót építő műhely található. A tokoname-yaki néven ismert helyi fazekas stílus a város egyik legértékesebb értéke, amelynek története egészen a 12. századig nyúlik vissza
Minden év szeptember 29-én tartják a „Kuru Fuku Manekineko Fesztivált（福来る招き猫まつり)”, azaz a „Szerencsét hozó Manekineko Fesztivált” az Aichi prefektúra Seto városában, a Mie prefektúra Ise városában (itt voltam én is J ).
Kertész Alexandra
Források:
https://ja.wikipedia.org/wiki/%E8%B1%AA%E5%BE%B3%E5%AF%BA
Képek: jogtiszta és saját képek
