004369911060985

Mōryō

A japán és kínai mitológia történeteiben a rejtélyes és huncut szellemek Mōryō néven ismertek. Ezek a lények, amelyekről úgy gondolják, hogy hegyekben, folyókban, fákban és még temetőkben is laknak, egyidősek magukkal az erdőkkel. Eredetük az ősi kínai hagyományokra vezethető vissza, mielőtt gyökeret vertek a japán folklórban. A temetések megzavarására és a halottak táplálására való kísérteties hajlamukról ismertek a Mōryōk. Lenyűgöző, mégis nyugtalanító lények, amelyek a természetes szellemek és a rosszindulatú erők közötti határvonalon húzódnak. Nem véletlen, hogy egyes szamuráj maszkokon is visszaköszön ábrázolásuk.

A természet huncut szellemei

A Mōryō természetszellemek a távoli patakoktól és folyóktól a sűrű erdőkig és vad hegyekig mindenhol megtalálhatók. Ezeket a szellemeket gyakran kicsi, gyermeki lényeknek nevezik, akik nem magasabbak egy háromévesnél. Bőrük sötétvörös vagy fekete, szemük tüzes bíborvörös, hosszú, gyönyörű hajuk pedig úgy folyik, mint a víz, amelyben laknak. Kissé ártatlan megjelenésük ellenére Mōryō sötét éhséggel rendelkezik, különösen a holtak teste iránt.

Kínában, ahol először találkozunk velük az elbeszélésekben, azt mondták, hogy a természethez kötődő kisebb szellemek, akik hajlamosak a víz közelében lakni. Az ókori Huainanzi szöveg hátborzongató vörös szemű és hosszú fülű lényként írja le őket, akik arról híresek, hogy ellopják a halottak belsőségeit. Nemcsak beteges étvágyuk miatt félnek tőlük, hanem azért is, mert képesek megzavarni az elhunytak békés elmúlását.

Holttesttolvajok és temetészavarók

Japánban a Mōryō új asszociációkat kapott, keveredve a helyi yōkai hagyományokkal. Ezek a szellemek különösen a sírok kirablása és a temetések megszakítása miatt híresek. Köztudott, hogy mágiával elterelhetik a temetés résztvevőinek figyelmét, megragadva a pillanatot, hogy holttesteket lopjanak el közvetlenül a koporsókból. Kíméletlen bohóckodásaik nem puszta huncutság, hanem a rothadó hús, különösen az elhunytak belsősége iránti éhségük tükröződése.

A legendák különféle óvintézkedésekről szólnak, amelyek megakadályozzák, hogy Mōryō megzavarja a temetést. Az ókori Kínában tölgyfákat gyakran ültettek temetők közelébe, mivel Mōryōról azt hitték, hogy félt tőlük. A kőtigrisek, a védelem másik jelképe, ezért előfordulnak a sírok közelében, hogy elűzzék ezeket a zavaró szellemeket. Mielőtt egy holttestet eltemettek volna, a szolgák még lándzsákkal is megbökték a földet, hogy nehogy lesben álljanak. Bár ezek a gyakorlatok nem terjedtek át Japánra, a Mōryōtól való félelem megmaradt.

Mōryō átalakulása Japánban

Idővel a Mōryō fogalma kialakult a japán folklórban, ahol szorosabb kapcsolatba kerültek a vízi szellemekkel, más néven mizuha vagy mizu no kami. Együttműködtek a chimivel, a hegyek és mocsarak szellemeivel, egyfajta kísérteties egyensúlyban a föld és a víz elemei között. Sok jól ismert yōkai, mint például a hírhedt kappa, a Mōryō tágabb kategóriájába tartozik, tovább elmosva a határt a huncut természetszellemek és a félelmetesebb démonok között.

Legendák

Az egyik legérdekesebb történet, amelyben egy Mōryō szerepel, az Edo-kori népmesegyűjteményből, a Mimibukuroból származik. Ebben a mesében egy Shibata nevű kormánytisztviselőnek volt egy odaadó szolgája, aki egy este váratlan bejelentést tett: valójában nem ember, hanem egy álruhás Mōryō. Eljött az ideje, hogy teljesítse kötelességét, hogy ellopjon egy holttestet egy közeli faluból. Másnap a szolga eltűnt, és az általa említett faluban hirtelen sötét felhők gyűltek össze egy temetés felett. Amikor a vihar elvonult, a holttest eltűnt, ellopták, ahogy megjövendölték.

Félelmetes, mégis lenyűgöző

Mōryō továbbra is egyformán intrikál és rémít. Kettős természetük, mint a természet védelmezői és a halottak meggyalázói, összetett szellemként pozícionálja őket a japán és a kínai mitológiában egyaránt. Akár féltik őket holttestlopásos bohóckodásaik miatt, akár csodálják őket a természeti világgal való kapcsolatuk miatt, Mōryō egyedülálló helyet foglal el a mitológiában, emlékeztetve minket az élet, a halál és a természeti erők közötti vékony határra.

Ahogy a szelek átfújnak a fák között, és a folyók zúdulnak át a hegyeken, elképzelhető, hogy ezek az ősi szellemek figyelik, várják, és időnként huncutságot okoznak az árnyékvilágban.

Mōryō – Wikipedia

Mōryō | Yokai.com

Omiyage World japán webáruház
Kezdőlap – Arigato Apartman

Seo versenyelőny online marketing-seo- tartalomgyártás (contentcobrand.com)

Startseite – Omiyage World- Japanischerladen

error: Content is protected !!