004369911060985

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer régen Japánban, a várostól nem messze, vidéken, egy szegény, ám de jószívű idős házaspár. Az év utolsó napja volt, és Öregapó azt tervezte, hogy a városba megy, hogy eladja, a kézzel készített kalapokat.

jizo, japán mese, monda

– Miután eladtuk ezt az öt kalapot, veszek magunknak mochit, hogy megünnepeljük a következő évet!- mondta nevetve a feleségének.

– Köszönöm, ez nagyon kedves Tőled! Azt hiszem, ma éjjel hóvihar lesz! Kérlek, légy óvatos.- válaszolta Öreganyó.

Az öregember a hátára tette a csomagját, elbúcsúzott és elindult. Mialatt sétált, elkezdett esni a hó; egy hópehely, kettő, majd egyre több és több. Az öreg gyorsabban sétált, azt kívánta, bárcsak mihamarabb hazatérne.
A falu határában hat kőből álló Jizō szobor állt egymás mellett. Kerek és békés arcuk minduntalan felbukkant a hópelyhek között.
Amikor az öreg ezt meglátta, hirtelen megsajnálta őket.

– Ó, szegény Jizōk! Biztosan átáztatok, átfáztatok, ha ennyi hó hullott rátok! Tessék, vegyétek fel ezeket a kalapokat. Nem sok, de megvédenek benneteket ettől a szörnyű időjárástól! – mondta Öregapó és kibontotta a csomagját, hogy feltegye a kalapokat a Jizō szobrok fejére.
De csak öt kalap volt nála, a Jizō szobrok azonban hatan álltak rendületlenül a hóviharban. Az idős férfi vállat vont, és elővette saját kalapját, hogy betakarja vele az utolsó Jizō fejét is. Mivel már nem volt mit eladnia a városban, haza sietett.


Felesége már aggódva várta otthon:
– Korán jöttél haza. Minden rendben? Mi történt a városban? – kérdezte, Öregapó pedig nagyot sóhajtott, majd elmesélte neki az út mellett álló szegény Jizō szobrokat.
– Hát, szerelmem, jól tetted. Nincs szükségünk ezekre a mochikra, hogy így köszöntsük az Újévet! – ölelte meg férjét Öreganyó.

Ugyanezen az estén az idős házaspár egyszerű ételt evett és korán lefeküdt, miközben odakint a havas szél csillapíthatatlan módon fújt.
Az éjszaka közepén azonban hirtelen felébredtek. Titokzatos dal csengett odakint a kísérteties csendben.

Öregapó, hol van a házad?
Öregapó, köszönjük a kalapokat!

Az énekhangok egyre közeledtek, és végül megálltak az idős ház háza előtt.
”BAM!” – Valami nehéz esett a földre, aztán az egész világ elcsendesedett.

Öregapó reszketve összeszedte minden bátorságát, és lassan kinyitotta az ajtót. A távolban megpillantotta a hegy mögött eltűnő 6 kalapot viselő sziluettet.
És a ház előtt megannyi ajándék állt!
Igazi Újévi Meglepetés volt! Egy halom mochival együtt.

Írta: Ballagó Petra

Forrás: https://tanukinomonogatari.wordpress.com/…/3-the-jizos-hats/

Kép: https://www.gov-online.go.jp/…/html/201412/201412_09_en.html

error: Content is protected !!