004369911060985

Japánban már nagyon régóta kedvelt állat a macska, a folklórban és a mitológiában is számos történet szereplője, emellett japán irodalmi művek népszerű alakja. Elég csak a maneki nekóra, a macskakávézókra vagy a Hello Kittyre gondolni, máris látható, hogy a popkultúrát is meghódította.

Gotokuji-templom és a macskák

A Gotokuji-templomról azt tartják, hogy maneki neko eredeti otthona volt. Maneki neko szerencsét hozó cica volt, akinek mintájára jöttek létre az integető macska kabalák.

De hogyan kerültek a macskák Japánba?

Egy elmélet szerint elég hosszadalmas úton jutottak a macskák a szigetországba: a Selyemúton keresztül Egyiptomból egészen Kínáig, Koreáig, majd Japánig utaztak. A korai időszakban császári ajándéknak szánták őket, majd őrző szerepet is kaptak, mely során buddhista szútrákat védelmeztek. 

A legelső írott emlék Uda császár macskájáról szól, aki a leírás szerint egy sötét színű cica volt, masnival a nyakában.

Mágikus cicák

A macskák hamar kiemelt szerepet kaptak a japánok életében, elhalmozták őket ajándékokkal, a 12. századra pedig elszaporodtak.

A macskáknak mágikus tulajdonságokat tulajdonítottak rejtőzködő jellemük, hosszú életük és különleges szemeik miatt. Az első mágikus macska Nara erdeiben vadászott áldozataira, ő volt a Nekomata szörny. Persze később kiderült, hogy valószínűleg egy tigris járta az erdőket.

Az 1600-as években a mágikus macskák korszaka volt: a kultúrában, művészetben, sőt még a gésanegyedekben is egyre több neko jelent meg varázslatos bundában. Ekkoriban született meg a bakeneko mítosza is, vagyis azoké a macska szörnyeké, akik megölték gazdáikat, hogy átvegyék a helyüket. A gésákat is egy időben átváltozott macskáknak tartották, bár az ő gyilkos hajlamuktól legalább nem kellett tartani.

A kasha volt az a démonmacska, aki holttestekből fogyasztott. Emiatt például halotti virrasztásnál a mai napig nem lehet jelen macska.

Forrás:
https://www.azenmacskam.hu/elet/macskak-a-japan-kulturaban/

Kiemelt kép: Pinterest