A hétvégén szembe jött velem egy hír a neten, hogy idén második éve, hogy levágták Saitamában a vörös pókliliomokat, hogy megakadályozzanak egy esetleges tömeg létrejöttét a hanami során. Ennek kapcsán picit olvasgattam a neten és bele futottam néhány cikkben, amely a higanbana és a babonák világába kalauzolt el.
Arról már korábban meséltem, hogy a vörös pókliliomot a halottak virágának is nevezik.
Van egy közmondás Japánban:
„atsusa, samusa mo higan made” japánul: 暑さ寒さも彼岸まで, vagy: „a meleg és a hideg csak a napéjegyenlőségig tart.” nagyjából annyit tesz átvitt értelemben: minden elmúlik, ezért nincs más dolgod, csak várni. Ezt annak kapcsán mondják, ha például a nagy nyári párás meleget valaki rosszul viseli, ezekkel a szavakkal nyugtatják.
Ez arra vezethető vissza, hogy az ohigan, azaz az őszi napéjegyenlőség időszaka 2021-ben szeptember 20 -án kezdődött és 26 -ig tartott. Tehát az ősi babona szerint 20. előtt nagyon melegnek kéne Lennie és azt követően fokozatosan le kéne hűlnie. Magyarországon a vénasszonyok nyara felel meg nagyjából ennek az időszaknak, bár a hiedelem Japánban másban gyökerezik.
Japánban ezt az időszakot a higanbanával kötik össze, ugyanis régen a parasztok a rizsföldek mentén a rágcsálók távol tartására vörös pókliliomokat ültettek. Így az ősz beköszöntével az arany színű rizs mezők között megjelentek a vörösben pompázó foltok is.
A nevét is innen kapta, hiszen ezt az amaryllis fajtát higanbana vagy napéjegyenlőség virágnak is nevezik. Részben mert ekkor virágzik, részben pedig mert mint az amarillys fajták, látszólag egyik napról a másikra nőnek fel az örök napéjegyenlőség idején.
De sok más különös nevet is adtak neki, mint mondjuk a vörös varázsliliom, hurrikánliliom, szellemvirág, kígyóvirág, borotvavirág, rókavirág, elhagyott gyermekvirág, feltámadásvirág, pokolvirág és halott ember, vagy holttestvirág.
Én személy szerint nagyon szeretem őket! Éppen ezért meg is próbáltam importálni néhány hagymát….amely sajnos nem sikerült a komoly mezőgazdasági export szabályozásnak köszönhetően. Itthon nálunk fehér színben kapható, de láttam már halvány lila színűt is belőle, úgy tűnik, be kell érnem ezekkel.
Vissza kanyarodva a babonákhoz, olvastam egy történetet a higanbanáról. Állítólag a higanbanát nem szabad leszedni és haza vinni, vázába tenni, mert a virágok dühösek lesznek, felgyújtják a házat vagy halált hoznak a családba.
Ezért a régi babona miatt, amely vagy igaz vagy sem balszerencsét tulajdonítanak a leszedett virágnak. Nem véletlen, hogy gyakran a halállal, a túlvilággal és a pokollal hozzák kapcsolatba.
Ez a babona része. Valójában van tudományos magyarázat is rá.
A babona gyökere abból ered, hogy a higanbana hagymái erősen mérgezőek. Állítólag a parasztok azért ültették ezeket a virágokat a rizsföldek közelébe, hogy elkergessék az egereket, vakondokat, rovarokat, azaz minden olyan kártevőt, amely a rizs földet veszélyeztetheti. Biztosra veszem, hogy a növény mérgező volta miatt a szülők részben azért ijesztgették a gyerekeket, hogy már kis gyermek korban megtanítsák őket arra, hogy a virághoz nem szabad hozzá nyúlni.
A higanbana a temetők virága is, amelynek szintén érthető magyarázata van: a higanbana hagymája távol tartotta az állatokat, amelyek feláshatják a halottak sírjait, ezért régen mint természetese védekező használták a temetések alkalmával.
Egyfajta fekete vicc a higanbana névvel kapcsolatban, hogy ha valaki eszik belőle, akkor csak a higan vár rád, avagy a túlvilág.
Forrás: