Awa Indigó

Tokushima prefektúra, Japán egyik gyöngyszeme, nem csak mesés tájai miatt híres, hanem a három Nagy Awa kultúrát tovább örökítő hagyományairól is, amelyek a régió egyedi és gazdag kulturális örökségét tükrözik. Az Awa Odori (Awa tánc), az Awa Indigo (Awa indigó festék) és az Awa Ningyo Joruri (bábszínház) – ezek igazi kulturális kincsek.

A Yoshino folyó hajdani „dühöngő folyóként” volt ismert. Keletről nyugatra húzódik a prefektúrán keresztül. A tájfunok szezonjában gyakran kilép medréből, jelentős károkat okozva. A nehézségek ellenére azonban a Tokushima térségben az indigónövények termesztése különös módon alakult ki, amelyet ma Awa Indigonak is neveznek.

Az indigó iránti kereslet, különösen az Awa Indigo néven ismert sukumo iránt, az indigótermesztés felvirágzását eredményezte az 1800-as években. A különleges festék kitermelése komoly időt és szakértelmet igényel, és az Aizumi városában található „House of Indigo” (Ai-no-Yakata) múzeum az indigófestés fortélyait és történetét mutatja be, és itt maguk a látogatók is kipróbálhatják a festést.

A gyönyörű színeket létrehozó Awa indigófesték az Edo-korszaktól (1603–1868) országszerte megjelent a piacokon, és hatalmas gazdagságot hozott Tokushima gazdaságába és kultúrájába. Az Awa indigót még mindig Tokusimában állítják elő az indigófestő kézművesek, akik továbbadják a hagyományt.

Mi az Awa indigo?

A „Sukumo” a Polygonaceae (csomófűfélék) családjába tartozó indigóból készült természetes festék, amelynek leveleit szárítják és fermentálják. A természetes indigófesték termékek indigó festékfolyadékból készülnek Sukumo felhasználásával, a Tokushimában gyártott Sukumot pedig Awa indigónak hívják.

Az Awa indigó előállítása csaknem egy évig tart: az indigópalántákat tavasszal ültetik el; a termesztett növényeket nyáron aratják; leveleiket pedig finomra őrölik, jól megszárítják, és a „Nedoko” (szó szerint ágyat) nevezett létesítményekben felhalmozzák. A halmozott indigólevelekre (több száz kilogrammtól több tonnáig) csak vizet szórnak, és aprólékos hőmérséklet-szabályozás mellett körülbelül 100 napig erjesztik, hogy Awa indigóként elkészüljenek.

Különféle gyönyörű színek készülnek az indigófestékből, és a színek nevei is változnak, így lehet: „Hanadairo”, világoskék; „Aiiro”, indigókék; és a „Kachiiro”, nyerő szín korábban a szamuráj harcosok viselték, mivel a neve jó előjel a győzelemhez.

Awa indigó története

Az Awa indigó eredete nem biztos; azonban úgy tűnik, hogy már a Muromachi-korban (1336–1573) gyártották és kereskedtek vele.

A termelés volumene az Edo és Meiji korszak (1603–1912) között nőtt, és az 1700-as években uralta a piaci részesedést az egész országban.

Emellett fejlődött a gyapot termesztése, főleg Kansai térségben, amely hozzájárult az indigó iránti kereslet növekedéséhez.

Az Awa indigó virágzása az 1800-as évekig tartott. Az indigó termesztési területe Tokushimában 1903-ban érte el csúcspontját, körülbelül 15 000 hektárt. Az Indiából származó kicsapott indigó és Európából származó szintetikus indigó importja azonban nőtt, és Tokusima indigótermelési volumene zuhant.

Manapság a természetes indigó szépségét és természetes textúráját újraértékelték, és az Awa indigó hagyományát generációkon keresztül adják tovább az indigó kézművesek.

Forrás:

https://www.pref.tokushima.lg.jp/en/japanese/