A buddhizmus és a korai Japán melankolikus szellem

Ebben az időszakban a japánokban kialakult egy sajátos meggyőződés, hogy az élet eredendően szomorú, és a megváltás reményei bizonytalanok. Ezt a nézetet a buddhista tanítások befolyásolták, amelyek azt mondták, hogy Shakyamuni Buddha elmúlása után a buddhista doktrína három fő időszakon vagy törvényen megy keresztül: a virágzás korszakán, a hanyatlás korán, és végül egy olyan korszakon, amelyet az Utolsó Napnak neveznek.

A tizenegyedik század közepére a japánok azt hitték, hogy beléptek a törvény utolsó napjába. Ezt a meggyőződést megerősíteni látszott az udvar hanyatló hatalma, a távoli területeken tapasztalható nyugtalanság és a társadalmi hanyatlás egyéb jelei. Korábban a japán buddhizmus, különösen a Tendai iskola azt hangsúlyozta, hogy az egyének saját erőfeszítéseikkel érhetik el a megvilágosodást. A törvény utolsó napjaihoz közeledve azonban sokan úgy érezték, ez már nem lehetséges.

A Hiei-hegyi Tendai kolostorban egy új hiedelem jelent meg, miszerint a romlás korában az embernek külső erőre kell támaszkodnia a megvilágosodás érdekében. Ez a hit egyre vonzóbbá tette a Buddha Amida megmentő erejébe vetett hitet. Amida, aki a Tökéletes Boldogság Tiszta Földje felett él, megfogadta, hogy megmenti mindazokat, akik segítségül hívják a nevét, és megígérte nekik, hogy újjászületnek ebben a paradicsomban.

Az Amidához intézett imák népszerűek voltak a kínai buddhizmusban, és korán bevezették ezeket Japánba. Ez a gyakorlat azonban csak a Heian-korszakban terjedt el. A vonzereje egyértelmű volt: nem igényelt megerőltető vallási gyakorlatokat vagy szigorú fegyelmet. A hívőknek csak az egyszerű Nembutsu formulát kellett őszinte hittel elmondaniuk, hogy biztosak legyenek abban, hogy eljutnak az üdvösséghez. Az arisztokrácia, különösen a Fujiwara család, azzal fejezte ki odaadását, hogy csodálatos templomokat épített Amida  arany szobraival. Eközben a papok Amida üzenetét terjesztették az egyszerű emberek között, ami a buddhizmus szélesebb és mélyebb hatását eredményezte a japán társadalomban.

Kezdetben az Amida iránti odaadás csak az egyik aspektusa volt a Tendai buddhizmusnak, a Heian-korszak uralkodó irányzatának. Az időszak záró éveiben azonban két jelentős vallási vezető jelent meg, akik a buddhizmus különálló formáit alakították ki, amelyek középpontjában az Amida-imádat áll. Hōnen (1133–1212) megalapította a Tiszta Föld iskolát, Shinran (1173–1262) pedig a Igaz Tiszta Föld iskolát. Mindkét férfit a Hiei-hegyen képezték ki, de később kénytelenek voltak elhagyni a fővárost a régebbi buddhista iskolák ellenállása miatt. Tanításaik széles körben elterjedtek, különösen a vidéki területeken.

Ha a Heian-korszak irodalmi remeke a Genji meséje, erről már többször meséltünk. A Kamakura-korszak megfelelője „A Heike meséje”. A Murasaki Shikibu által írt Genji meséje az udvari arisztokrácia életére és romantikus intrikáira összpontosít. Ezzel szemben a Heike meséje egy névtelen mű, valószínűleg a tizenharmadik században készült, a Heike (Taira) család felemelkedését és bukását, valamint a Minamoto család általi megdöntését mutatja be. Tele van konfliktusok és katonai vitézség jeleneteivel, erős, férfias stílusban megírva, tükrözve az új harcos osztály érdekeit és eszméit. Ennek ellenére a két mű mély melankóliában osztozik az élet mulandósága miatt, visszhangozva a mujō buddhista koncepcióját, a világi dicsőség elkerülhetetlen mulandóságát.

A Kamakura-kori kultúra, bár sok tekintetben elszakadt a múlttól, bizonyos hagyományokat is folytat. A szamurájok nagyra értékelték az egyszerű életvitelt, a személyes bátorságot és az uraik iránti megingathatatlan hűséget. A Kamakura-korszak élete kemény és erőszakos volt, ami a harcos etikát tükrözte. Még a buddhista templomok is felfegyverkezték magukat, hogy megvédjék tulajdonukat, és a fegyveres konfliktusok állandóan a levegőben voltak. Ez a folyamatosság és változás által egyaránt jellemezhető korszak mélyen befolyásolta Japán szellemi és kulturális életét.

Forrás:

https://www.sokaglobal.org/about-the-soka-gakkai/buddhist-lineage/nichiren.html

https://www.nichirenlibrary.org/en/ott/Introduction/2