Az egész világon ismeretes, hogy Japán születési rátája évről évre egyre csökken. Az idősek ellátása egyre nagyobb gondot okoz, és nem úgy tűnik, hogy ez a helyzet a közeljövőben változni fog. Az alábbi bejegyzésben röviden bemutatjuk, hogyan is történik a születés a szigetországban.
A születés körülményei
Japánban nem sok gyerek születik házasságon kívül: egy 2014-es felmérés szerint ez a szám 2,3% volt korábban. Manapság ez valószínűleg tovább csökkent, hisz egyre kevesebb a házasságkötés és a gyermekvállalás is.
Korábban szokás volt, hogy a szülés közeledtével a nők hazatértek a szülői házba, és ott várták meg, míg eljött az idő. Ezt nevezik satogaerinek.
Japánban újszerű, hogy a férfiak is részt vesznek a szülés eseményén. Főleg a fiatalabb generáció igénye lett. A férfiak általában a szülés után már dolgoztak, nem maradtak otthon apaszabadságon. Erre vonatkozóan pár éve hozták be azt a lehetőséget, hogy a férfiak is vegyenek ki pár napot, hogy a feleségükkel és az újszülött gyermekükkel tölthessék a szülés utáni első közös napokat. Reklámokban is biztatták erre a férfiakat, ami rendkívül forradalminak számít a meglehetősen konzervatív Japánban.
Japánban jellemzően tovább maradnak a nők a kórházban szülés után, és a hagyomány szerint a szülői házba térnek haza. Ez azért volt fontos, mert az anya egészsége nem volt biztos a szülés után, ezért amíg helyre nem jött, addig a szülők oltalma alatt állt. Miután megerősödött, hazament a férjéhez – ezt hívták tokoagénak (a futon megtisztítása).
A születés egy nagyon fontos esemény egy pár életében, és ezzel a Japán kormány is tisztában van. Nehéz a dolguk, de évek óta azon dolgoznak, hogy a termékenységi rátát valahogy feljebb tornázzák. Ehhez belátták, hogy a gyermekszülést és a gyermekvállalást valamilyen módon vonzóvá kell tenniük a fiatalok számára.
Forrás: Yutaka Yazawa: Hogyan éljünk japánul. Scolar Kiadó, 2019.
Kép forrása: Pinterest
