Az első illusztrátorok Japánban

Évszázadokon át, japán művészek varázslatos állatokat, szellemeket és szörnyeket keltettek életre. Ezeknek a lényeknek a történetei, a mesék és mondáknak köszönhetően a mai napig jelen vannak, és a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek.

Szóval kik ezek a természetfeletti lények?

Hogyan élték túl az időket, és mely művészek felelősek azért, hogy hogyan látjuk őket ma?

A természetfeletti művészeti ábrázolások az az Edo-korszak Japánjában voltak talán a leginkább népszerűek. A kultúrában bekövetkezett változások új hangsúlyt fektettek a szórakoztatásra, így olyan művek jelentek meg, mint például a Hyaku Monogatari, avagy száz történet. Azt hiszem, talán ez az első olyan ábrázolás, amely a természetfeletti lényeket leginkább egy helyen mutatja be és amelyről a mai napig ihletet merítenek a művészek.

Szellemtörténetek a lámpa fényénél

A Száz történet (1831-32) amúgy az illusztráció egyik atyjának, Katsushika Hokusainak munkája. Ez a metszetsorozat egy japán hagyományból, a Hyakumogatari Kaidankaiból merít ihletet. A „játék” lényege, hogy több barát összeül, több tucat gyertyával körülvéve és mindegyik megoszt egy ijesztő történetet a csoport többi tagjával, mielőtt elfújja az egyik gyertyát. A legenda szerint az utolsó gyertya elfújása után egy szellem jelenik meg. A sorozat ilyen szellemeket ábrázol, egyenként egy-egy nyomaton.

Szellemtörténetek a művészetekben

Színdarabok, kabuki előadások témája lett a természetfeletti világ.

Leginkább a fatömbnyomatok és fametszetek fejlődő technológiája tette mindenki számára elérhetőbbé ezt a művészetet. Számtalan fennmaradt emlék tanúsítja, hogy a kor művészeit ez a  témakör milyen mélyen foglalkoztatta és milyen színes, egyedi, élettel teli módon ábrázolják ezt a világot. Ez egy divatos téma volt, így a kor művészei előszeretettel illusztráltak legendákat a japán hagyományokból, mesékből, hogy életre keltsék a vért megfagyasztó szellemvilágot és vizuálisan formát adjanak a rémisztő alakoknak.

A Hyakki yagyō, avagy száz démon éjszakai felvonulása kulcstémája volt ezeknek a művészeknek. Aki olvassa a blogot, vagy követi a témákat, talán emlékszik, hogy a mű egy  yōkai felvonulást mutatott be. Olyan szörnyeket a japán folklórból, akik a yōkaiok közé tartoznak. Nem csak a kitsune, a varázslatos róka, vagy a tanuki mosómedve-kutya huncut humorával, de láthatunk például tsukumogamikat, avagy életre kelt elvarázsolt tárgyakat.

A Toriyama Sekien által illusztrálta  könyvet, amely számos ilyen természetfeletti lényt sorakoztat fel a yōkai világból, vizuális mércévé vált az utókor művészei számára.

Japán többi híres művésze, Kawanabe Kyōsai, Katsushika Hokusai és Tsukioka Yoshitoshi is szórakoztatta a közönséget, életre keltve egyes jeleneteit a meséknek.

Legendás alakok, mint a hátborzongató ibaraki boszorkány, és a pokol udvari Jigoku-dayū, és Yūrei lenyűgöző portréi valószínűleg borzongást és félelmet keltettek a kor emberében, ahogy mint híres szellemek, akiket igazságtalanság és a bosszúéhség táplál szedték áldozataikat.

Ezeket a műalkotásokat széles körben csodálták és másolták is, így bebetonozzák képeiket a közvélemény képzeletébe.

Szellemtörténetek az idő múlásával

Ahogy Japán hatalmas változásokon ment keresztül az Edo-korszak végén, a természetfölötti művészet is változott, időnként az érdeklődés irántuk elhalványult. Egyesek azonban megmaradtak és egyre színesebb meséket kaptak. Az Oni démon mesék, Tsuchigumo, Tengu, Kitsune, Tanuki történetek előszeretett témái a manga művészeknek, filmeknek és ma az animék és videojátékok világának.

Szellemtörténetek: mi a jövő?

A mesetrséges intelligenciának hála megint egy teljesen új világ nyílik meg előttünk. Egyre színesebben lehet ábrázolni ezeket a lényeket, modern vagy korhű ábrázolásban. A 2023 októberi #Yōkaichallenge-ben például már én is szívesen keresgéltem AI képeket és egyes ábrázolások szerintem kifejezetten szép megjelenítést kaptak. Kíváncsi vagyok, hogy ezek hogyan fognak változni a következő időszakban.

Források: