Egy építész víziója: a papírcsövektől a katasztrófa ujjáépítésig

Ban Shigeru egy japán építész, akinek innovatív megközelítése újra formálta az építkezést, papírcsövekkel. Ahol a hagyomány találkozik a találékonysággal, Ban Shigeru egy magányos figura, úttörő szerepet tölt be a nem szokványos anyagok felhasználásában, hogy olyan épületeket készítsen, amelyek dacolnak a konvenciókkal.

Forradalmi újítás

Ő a világon az egyetlen építész, aki papírcsövekből épített épület prototípust 1986-ban. Nem is sejtette, hogy ez a szerény anyag lesz építészeti elképzelésének sarokköve. Ma munkássága vízválasztó pillanatot jelent az építészet történetében és bemutatja a papírcsövek átalakító potenciálját az építőiparban.

Az 1990-es évbe visszakanyarodva Ban Shigeru mérföldkövet ért el az első ideiglenes épület megalkotásával, amely teljes egészében papírcsövekből készült. A szerkezetét 330 cső alkotja, beleértve a WC-létesítmények újszerű integrációját, ez az építészeti csoda a fenntartható tervezés új korszakát hirdette meg.

Innováció a gyakorlatban

De az innovációra való törekvése ezzel nem ért véget. 2000-ben azt a feladatot kapta, hogy tervezzen egy pavilont egy rangos németországi kiállításhoz, az EXPO 2000-hez Hannoverben amelynek középpontjában a környezetvédelmi témák állnak. Az újrahasznosíthatóság szellemiségét felkarolva, Ban Shigeru teljesen újrahasznosítható papírcsövekből készített pavilont – ez bizonyítja a fenntarthatóság és a környezettudatos tervezés iránti elkötelezettségét. Ezt akkor, kis középiskolás diákként nekem is alkalmam volt meglátogatni.

Később a Pompidou Központ Franciaországban jelentette a nagy áttörést. Leküzdve a pénzügyi korlátokat, mivel egy iroda bérletre sem futotta, Ban Shigeru és elkötelezett csapata irodát emelt az ikonikus párizsi Pompidou Központ tetején, dacolva a konvenciókkal és újra definiálva az építészeti innováció határait. Mindezt papírcsövek és fa illesztések felhasználásával. Hat évig maradtak ebben az irodában, bérleti díj fizetése nélkül. Mindezt úgy tehették meg, hogy egy kiállítás része lett az iroda. Az egyetlen probléma csupán az volt, hogy bárki, aki hozzájuk ment látogatóba, meg kellett váltania a belépőjegyet.

Az elismerések közepette azonban mély egzisztenciális dilemmával küszködött. Kiábrándult az építészszakmában rejlő elitizmusból, és arra vágyott, hogy kézzelfogható változást érjen el a társadalom legsebezhetőbb közösségeiben.

Hogy segít egy építész valójában?

Úgy érezte, hogy az építész szakmában nem a társadalom valós részorulóin segít, hanem csupán a kiváltságos embereken, akiknek van pénze és hatalma. Ez a gondolatmenet vezetett aztán későbbi munkájához. Nem maga a földrengés öli meg az embereket, hanem a rájuk omló épületek. Aztán az embereknek szükségük van valami ideiglenes lakhatásra, de persze az ilyen Ez vezetett ahhoz, hogy építészként is részt vegyen az átmeneti lakások rekonstrukciójában.

A céltudatosságtól vezérelve a katasztrófa sújtotta régiókba indult, Ruandától Törökországig, és felajánlotta szakértelmét a széthullott közösségek újjáépítésére. Ban Shigeru így a menekülttáborokat a remény menedékévé változtatta, bebizonyítva, hogy a legszerényebb anyagok is hatalmas eredményeket hoznak.

Haitin, Japánban és azon túl is számos más helyen, technikáját széles körben alkalmazták a katasztrófa sújtotta területeken.

A 2011-es földrengés és a tsunami után Japánban az embereket egy tornateremhez hasonló nagy helyiségben kellett evakuálni. A Miyagi-prefektúra  Onagawa faluban találkozott a polgármesterrel, aki háromszintes házat szeretett volna baseball pályákra. Itt a közösség erejét használva az elkészült épületek olyan jól sikerült, hogy sokan bennük is akartak maradni.

Az innováció átalakító erejének bizonyítéka, hogy kreativitással és együttérzéssel még a papírcsövek is utat nyithatnak egy szebb jövő felé.

Forrás és kép:

Shigeru Ban – Architects (shigerubanarchitects.com)

Works – Shigeru Ban (shigerubanarchitects.com)