Korábban az év végi időszakot shiwasunak hívták, utalva ezzel arra, hogy a mesterek ilyenkor mindig rohanásban voltak a sok feladat miatt. Ez alapvetően nem változott: a japánok is igyekeznek még az ünnepek előtt mindent elintézni.
December 23-án van a császár születésnapja, ami munkaszüneti nap Japánban. December 24-én a japánok a Valentin-naphoz hasonlóan romantikus programokat szerveznek – már akinek természetesen van kivel.
December 30. a misoka, vagyis a hónap utolsó napja. A kifejezés a holdnaptárra utal, amely minden hónapot 30 napra osztott fel. Ezen a napon a legtöbb munkahely bezár, és shigoto osamét ünnepelnek, amikor a vezető beszédet mond, majd a kollégák egymásnak kívánnak boldog új évet – ez hasonló a nálunk megszokott munkahelyi karácsonyi ünnepléshez.
December 31. az omisoka, vagyis a hónap utolsó nagy napja. Ezen a napon megtörténik a nagytakarítás (osoji), és az emberek az újévre készülnek. A nagytakarítás szimbolizálja az elmúlt év megtisztítását is, hogy a következőt tiszta lappal indíthassák.
Éjfélkor 108-szor megkongatják a harangot a buddhista templomokban – azért ennyit, mert a buddhisták szerint ennyi bűnt halmozunk fel egy év alatt.
Forrás:
Yutaka Yazawa: Hogyan éljünk japánul? Scolar Kiadó, 2019.
