A feminizmus Japánban a 19. század végén, 20. század elején indult, azonban merőben másképp, mint nyugaton. A japán feminizmusra is jellemző volt (akárcsak a társadalmi berendezkedésre), hogy nem az egyéni autonómia állt a fókuszában.
A Meiji-restauráció után kezdett el a nők helyzete változni: az emberkereskedelmet korlátozták, a nők is kezdeményezhettek válást, és kötelező volt az alapfokú oktatás a lányok számára is. A második világháború után a nők választójogot kaptak, majd 1946-ban az új alkotmányban deklarálták a nemek közötti egyenlőséget is.
Női szervezetek
1919-ben Hiratsuka Raicho, Fusae Ichikawa és Mumeo Oku megalapították az Új Női Szövetséget (Shin Fujin Kyokai). Követeléseik között szerepelt, hogy a nők is részt vehessenek a politikában, illetve legyen joguk visszautasítani nemi beteg férjüket (ekkor még válást nem kezdeményezhettek, csak később).
Az első szocialista női szövetség, a Sekirankai 1921-ben szerveződött meg Yamakawa Kikue vezetésével. A szervezet a női jogokért – beleértve a szavazati jogot is – küzdött.
1923-ban megalakult a Nőszervezetek Tokiói Szövetsége, a Tokyo Rengo Fujinkai. Azért küzdöttek, hogy a nők szavazati jogot kaphassanak, szerepük lehessen a politikában, védelemben és magasabb szintű oktatásban részesülhessenek. Több mint 20 évig kellett küzdeniük azért, hogy a női szavazati jogot elfogadják a japán kormányban.
Második hullám
A feminizmus második hullámát a 60-as években Amerika indította el. Japánban is megerősödött a feminista mozgalom, egyre több aktivista írt petíciót és küzdött a japán nők egyenjogúságáért. Ekkoriban merült fel a fogamzásgátlás és az abortusz legalizálása is. A második hullámban alakult meg az a bizottság is, amely a vigasznők helyzetét igyekezett tisztázni – ők voltak azok, akiket a háború alatt a japán katonák szexuálisan bántalmaztak. Felelősségre vonták a japán kormányt, és bírósági ügyet indítottak ellenük.
Manapság még mindig sok tennivaló van a japán női egyenjogúságot tekintve, azonban látható a változás. A legtöbb nő már nem feltétlenül akar megházasodni és hagyományos életet élni. Azonban az ellenük elkövetett erőszakos bűncselekményeket sajnos a mai napig nem kezelik megfelelően az országban, így számos ilyen tett büntetlen marad, az áldozatokat pedig magukra hagyják.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feminizmus_Jap%C3%A1nban
Kiemelt kép: Mike Murray – pexels
