Ikigai

A japán filozófia szerint minden ember számára létezik az „Ikigai”, az ok, amiért létezünk. Ez az a küldetés mondhatni, amellyel a világra születtünk, az ok, amiért reggelente felkelünk és haladunk az életünkkel. Te tudatában vagy annak, hogy a Te életedben mi az ikigai? Kikristályosodott már számodra, hogy miért létezel, mi hajt előre, mi motivál, miben találod meg a hivatásodat, hogy mi a léted értelme?

A japánok úgy gondolják, hogy ez a bizonyos ikigai, vagyis a lét értelme a hosszú és elégedett élet alapköve. Amikor ikigairól beszélünk, gyakran felmerül Okinawa szigete, ahol az egészséges, életkedvvel és aktivitással rendelkező 80+ korosztály igen nagy számban éli mindennapjait, de a 100+as korosztály is szép számban aktív, kiegyensúlyozott és egészséges. Hogy mi lehet a titkuk? Több riportból kiderül, hogy a jóleső keretek között maradó fizikai munka, a jó emberi kapcsolatok, az egészséges étrend helyben termesztett ételekből és ez a bizonyos ikigai jelentős szerepet játszik a hosszú életben, sokan ezt nevezik a hosszú élet titkának közülük.

Úgy gondolom, hogy ezt az ikigait mindenki megtalálhatja az életében, nem feltétlenül kell ehhez egy trópusi szigetre költözni. Vajon mi kellhet hozzá?

1, Aktívnak maradni: Mindenki életében kellenek dolgok, amellyel szívesen foglalkozik és amelyben jónak érzi magát, amelyben fejlődni szeretne. Amelyben megtalálja a szépséget és amely hasznos számára. Ideális esetben lehet ez a saját munkád, de tágabb értelemben akár a hobbid is.

2, A stressz és a folyamatos rohanás lecsökkentése, kiiktatása az életünkből. Tedd fel magadnak a kérdést: Jót tesz neked az egész napos folyamatos rohanás? Jót tesz neked, hogy stresszes helyzetekkel van fűszerezve a napod? Vajon hol van a Te szereped abban, hogy egy napod, minden napod így telik, ilyen helyzetekben bővelkedik? Tehetsz azért, hogy kicsit lelassuljanak körülötted az események és megtanuld élvezni a nyugalmat? Van egy közmondás, amelyet talán mindenki ismer, de kevesen követik: „Lassan járj, tovább élsz.” Fogalmam sincs honnan eredeztethető, de azt hiszem a mai rohanó világban több értelme van az emberi lét és kapcsolatok számára, mint eddig valaha.

3, Tudatos étkezés bevezetése. A kevesebb néha több. Japánban gyakran emlegetik az étkezésnél a 80%-os szabályt. Vagyis egyél addig, amíg nagyjából a gyomrod 80%-ig telítődik meg. Persze ezt nehéz behatárolni, de ha mondjuk evés közben elhangzik az első sóhajtás a szádból, akkor kezdhetsz gyanakodni, hogy elérted ezt a határt. Persze mindez nem üres kalóriákból alkotott ételek, hanem tápanyagban gazdag étrend esetén értendő.

4, Az emberi kapcsolatok fontossága. A rohanó világban sajnos egyre kevésbé jellemző, hogy időt szakítunk a barátainkra. A kor technikai vívmányainak köszönhetően mindez még nehezebb, hiszen hiába van az okostelefonoknak, a közösségi médiának és társainak praktikus és sok fontos funkciója, az emberi kapcsolatokra mégsem gyakorolnak ezek feltétlenül jó hatást. Erről ódákat lehetne zengeni és számos pozitív-negatív példával lehetne elő rukkolni. Mindenki döntse el saját magának, hogy milyen álláspontot képvisel. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy egy jó baráti beszélgetést, programot, találkozást, a szeretteinkkel együtt töltött minőségi időt semmilyen technika nem tud helyettesíteni. Persze egy-egy találkozót ma már könnyebb ezek segítségével lebeszélni, de ha nem vagyunk jelen, nincs interakció, akkor maga az élmény veszik el. A monitor mögül élményeket nem lehet megélni, ráadásul számos hibás képzet okozója is a túlzott digitális fogyasztás. Helyette inkább menj el, szórakozz, csináld amihez kedved van és oszd meg ezeket az alkalmakat, élményeket mással.

5, Ép testben ép lélek. Szoktál fogadalmakat tenni az újévben? A több testmozgás esetleg köztük szokott lenni? Légy fitt, mozogj sokat, sportolj! – ismerősek ezek a mondatok? Már a csapból is ezek folynak, mégsem vesszük igazán komolyan őket. Azt mondják, hogy 3-4 héten át folyamatosan ismételt tevékenység kell ahhoz, hogy valami a szokásoddá váljon és beépüljön a szokásaid közé. Te kibírnál 3-4 hetet úgy, hogy ez alatt az idő alatt hetente több alkalommal (mondjuk 3-szor fél óra) beiktatsz valamilyen mozgás formát, amely jólesik számodra és amely egy kis fizikai kihívás elé állít?

6, A nevetés jótékony hatása. Persze-persze, nevessünk minél többet. Gyönyörű közhely. De miről is szól ez valójában? Belegondoltál már, hogy hogy alakult volna egy szituáció, ha mosolyogva, kedvesebb szavakkal, kedvesebb hangsúllyal mondtad volna a mondandódat? Mert igen, az életben bizony vannak nehéz helyzetek, problémás esetek, történnek szörnyű dolgok, vagy egyszerűen csak vannak feszültebb napok, mint a többi. Nem feltétlenül lehet ezek ellen tenni. De egyedül a Te kezedben van, hogy hogyan reagálsz rájuk. Biztos mindenkinél volt már olyan pont, hogy nem tudott nevetni. Nem is kell azt hiszem mindig boldognak lenni, színlelni még inkább nem szabad. De minden egyes szituációban az életünkben a kezünkben van a kiváltság, hogy a reakcióinkkal rontunk, vagy javítunk egy helyzeten. És a helyzet javítása sokszor csupán egy őszinte mosollyal kezdődik.

7, Sok Okinawával kapcsolatos riport kapcsán megemlítik, hogy természet milyen fontos szerepet játszik az ott lakók életében. A természet szeretete, ápolása és annak közelsége. Persze könnyebb a természet szépségeit egy trópusi szigeten megélni, de még a nagy városokban élők számára is megvan a lehetőség, hogy egy kis időt a természetben lehessünk.

8, Hálásnak lenni. Japánban a hála kifejezése mélyen a kultúrában gyökerezik. Teljesen átjárja a japán szellemiséget. Ez számos dologban megnyilvánul, mint például az étkezések megkezdésekor az „Itadakimasu” szó hangik le, amely nagyjából annyit tesz: „alázatosan magamhoz veszem/ kapok alázatosan kifejezve”. Ezzel köszönetet mondanak azoknak, akik az étel megtermelésétől kezdve, amíg az eljutott az asztalra, részt vettek a folyamatban. Köszönetet mondanak általa mindennek és mindenkinek, aminek és akinek köze volt ahhoz az ételhez, beleértve a természetet, a szakácsnak, aki megvette, de még annak is, aki elkészítette a tálkát amelyből étkeznek. De köszönetet mondanak a munka nap végén a távozó munkatársnak, vagy év végén azoknak, akikkel az illető személy kapcsolatba került. Kiterjesztve ezt úgy is lehet akár értelmezni, hogy egy nap pár rövid percet érdemes rászánni arra, hogy elgondolkodunk, mi okoz nekünk örömet, miért vagyunk hálásak. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy ezek a dolgok nem maguktól érthetődnek, nem természetesek, akkor talán képesek leszünk jobban értékelni azt, amink van és nem azon keseregni, hogy mi az, amink nincs. Képesnek lenni meglátni a jót az életünkben, örülni neki és abból kihozni a legtöbbet.

9, Van egy híres mondás, amelyet a Dalai Láma mondott: „Csak két nap van az életben, mikor semmit sem tehetsz. Az egyik a tegnap, a másik a holnap. Tehát csak a ma a megfelelő nap arra, hogy szeress, hogy higgy és elsősorban, hogy élj!”. Sajnos hiábavaló a múltunkon rágódni. Persze jó levonni a tanulságot, de tovább kell lépni. Hiábavaló a jövőtől félni, mert azzal csak bekorlátozzuk önmagunkat a jelenben. Azonban sok mindent tehetünk a mánkért, azért, hogy azt a lehetőségeinkhez mérten a legjobban éljük még. Nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen a kicsiny, de mindennapi szokások tesznek minket azzá, akik vagyunk.

A követekzö ábra az Ikigai japán felfogását szemlélteti, mely modellbe/ halmazba foglalja az életünk területeit a létezésünk célját a középpontba állítva. Természetesen mindenkinek az egyéni értelmezése határozza meg, hogy hogyan értelmezi, de nagy általánosságban a séma ráhúzható mindenre. A teljes egység azonban nehezen, vagy mondhatni nem megvalósítható, azonban mindenkinek a saját helyzetét figyelembe véve adhat egy támpontot, hogy min szeretnénk változtatni, hova szeretnénk tovább felödni, mire is vágyunk igazán.