A kígyók lenyűgöző szerepe a japán kultúrában és gyógyászatban

Japánban a kígyók régóta jelentős helyet foglalnak el mind a folklórban, mind a hagyományos gyógyászatban, és a szimbolizmus összetett skáláját testesítik meg a veszélytől a védelemig, sőt az újjászületésig. Ezek között egyedülálló szerepe van a mérges mamushinak (Gloydius blomhoffii), Japán legveszélyesebb kígyójának – nemcsak mítoszfiguraként használják, hanem a gyógyszerek és az alkohol összetevőjeként, amelyről úgy tartják, hogy növeli az energiát és a vitalitást.

Kígyók a japán folklórban: terror és átalakulás

A japán mitológiában a kígyók gyakran természetfeletti szerepeket töltenek be, és gyakran yōkaiként jelennek meg – a szellemek és szörnyek vegyes hírnevű osztályaként. Amikor yōkaiként ábrázolják őket, általában félnek a kígyóktól, emberevő lényeknek tekintik őket, amelyek a gyanútlan áldozatokat a végzetükbe csábítják. Ezeket a rosszindulatú kígyófigurákat gyakran úgy írják le, hogy emberi fejük és kígyó testük van, ami a csalást, a féltékenységet és a veszélyt szimbolizálja.

Ez a félelem a japán kifejezésekben is megmutatkozik. Például a „A kígyó összegyűjti barátait” mondás egyenértékű a „Birds of a feather flock together” angol közmondással, ami arra utal, hogy a gonosz vonzza a gonoszt. Ezen túlmenően, ha egy nőt féltékenység vagy harag emészt meg, akkor azt mondják, hogy „kígyószerű szeme” van – ez közvetlen utalás ezekre a mitikus, veszélyes lényekre.

Jakotsu Babā

Jakotsu Babā (蛇骨婆) például egy ilyen teremtmény. Ő egy félelmetes yōkai, akit régi, kígyókat uraló sámánként ábrázoltak a mesékben. Jobb kezében kék, baljában vörös kígyót hord, amivel megijeszti vagy megtámadja azokat, akik túl közel merészkednek a rejtélyes „kígyódomb” közelében lévő lakóhelyéhez. A Kínától messze nyugatra fekvő Bukan mitikus országából származó Jakotsu Babā egy sámánfajhoz kapcsolódik, akik kígyókat használtak szertartásaikban. Bár pontos története nem tisztázott, először 1780-ban jegyezte fel Toriyama Sekien, aki a korabeli népszerű szleng alapján alkothatta meg történetét.

Jatai

A Jatai (蛇帯) „Kígyó Obi” néven ismert yōkai, amely egy obi formáját ölti, és éjszaka úgy csúszik, mint egy óriási kígyó. Az Ehime prefektúrából származó néphit szerint ha alvás közben a párnád közelében hagyod az obidat, akkor kígyókról fogsz álmodni. Úgy gondolják, hogy idővel az obi tsukumogamivá – egy tárgyban lakozó szellemmé – átalakul, és veszélyes lénnyé válik. Férfiakra vadászik, álmukban megfojtja őket, megtestesítve azt a hiedelmet, hogy a kígyó testének (jashin) és a gonosz szívnek ugyanaz a neve japánul, ami az obi-t baljós szándékkal kapcsolja össze.

Pozitív ábrázolások

Azonban nem minden kígyóábrázolás negatív. Más összefüggésekben a kígyók az átalakulást és a védelmet szimbolizálják. Az ókori japánok, akiket lenyűgözött a kígyók bőrét levetítő képességétől, ezt a folyamatot a folyamatos újjászületés metaforájának tekintették. A fehér kígyókat különösen a szerencse szimbólumainak tekintették, és a fémhez és a hosszú élettartamhoz kapcsolták, a kínai hiedelmek hatására. Nem ritka, hogy az emberek a pénztárcájában tartanak egy kihúzott kígyóbőrt, és azt hiszik, hogy az anyagi jólétet hoz.

Shirohebi – Iwakuni fehér kígyói

Japán kapcsolata a valós kígyókkal is tükrözi a félelem és az áhítat egyensúlyát. A Yamaguchi prefektúrában található Iwakuni városában a ritka albínó japán patkánykígyókat, amelyeket shirohebi néven ismernek, a szerencse szimbólumának tekintik. Ezeket a fehér kígyókat Benzaiten isteni hírvivőinek tekintik, egy istenségnek, aki a gazdasági siker áldását, az üzleti jólétet, valamint a hegyek és folyók védelmét hozza magával. A japán spiritualitásban a fehér kígyókat szentnek tekintik. Benzaiten vízistennő sok ábrázolásban fehér kígyót visel fejdíszként. Úgy vélik, hogy alakváltó képességekkel rendelkeznek, és szabadon mozoghatnak ég és föld között. Ez a kapcsolat a kígyók és a sárkányok között, amelyeket a japán folklór bölcs és jóindulatú teremtményként tart számon, aláhúzza misztikus jelentőségét.

A helyi szentélyt, a Shirohebi Jinja-t ennek az istenségnek szentelték, és a fehér kígyók populációját 1924 óta nemzeti kincsként védik. A szentélyt fehér kígyók motívumai díszítik, tükrözve a régióban elfoglalt tiszteletet.

A Shirohebi meséi az ókorig nyúlnak vissza, és néhány történet a Nura klán szárazföldi isteneként írja le, rendkívüli szerencsét biztosítva leszármazottainak.

Mérges kígyók és a hagyományos orvoslás

Míg egyes kígyókat szimbolikájuk miatt ápolják, mások kritikus szerepet játszanak a hagyományos orvoslásban, különösen a mérges mamushi. Veszélyes harapása ellenére, amely károsítja a szöveteket, és néha intenzív ápolást igényel a marás utáni felépülés, kedvelt a népi gyógymódok készítésében és alkoholos italnak is feldolgozzák.

Az egyik ilyen főzet a mamushi zake, egyfajta kígyóval átitatott alkohol, amelyről úgy tartják, hogy növeli az energiát és a férfiasságot. Mivel a kígyó párzása akár 26 órán át eltarthat, ezért azt gondolták, hogy ez a tulajdonság a férfiakra is hatással van, ha ezt a kígyót fogyasztják.

Hasonló módon, a habushu-t, egy másik népszerű kígyóalkoholt is úgy készítik, hogy egy mérges viperát szakéban tartósítanak.

A kígyóalapú gyógymódok használata nem korlátozódik Ázsiában Japánra. A hagyományos kínai orvoslásban a mamushit és más kígyókat nagyra értékelik. A kígyóbor, amely Kínában népszerű gyógyszerforma, magában foglalja az egész kígyó rizsborban való tárolását több hónapig. Előfordul, hogy egy élő kígyó vérét és epét közvetlenül alkohollal keverik, hogy azonnali fogyasztásra kerüljenek. A kígyó különböző részei, beleértve az epét, a csontokat és a bőrt, úgy gondolják, hogy gyógyítják az olyan betegségeket, mint a migrén, az isiász és a reuma.

Kígyóbor: Élelmiszer ital

A kígyóméreg, amelyet az ókorban „isteni gyógyszerként” tiszteltek, az ízületi fájdalmaktól a hajhullásig mindent meggyógyít, és még a szexuális teljesítmény fokozásában is szerepet játszik. A modern kutatások azt sugallják, hogy a kígyóbornak fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságai lehetnek, amelyek összhangban állnak ezekkel az ősi hiedelmekkel.

E gyakorlatok ellenére a mamushi már nem védett, mint egykor Japánban, ahol korábban az isteni megnyilvánulásnak tekintették. Ehelyett ma már válogatás nélkül megölik őket.

Mégis, a kígyó helye a japán kultúrában sokrétű, a folklór baljós yōkai-tól a védelem és az újjászületés tisztelt szimbólumaiig terjed.

The White Snake of Iwakuni. Shirohebi, The White Snake of Iwakuni… | by Iwakuni | Medium

Yoneda, A. (2017, August 27). Meet the white snakes of iwakuni in Yamaguchi (H. Keyes, Trans.). Matcha. 

Sasaki, K., Sasaki, Y., & Fox, S.F. (2009). Endangered traditional beliefs in Japan: Influences on snake conservation. Herpetological Conservation and Biology. 5(3), 474-485.

Gao, S. (2017, January 13). “A brief introduction to snake wine”. The Culture Trip.

The White Snake of Iwakuni. Shirohebi, The White Snake of Iwakuni… | by Iwakuni | Medium

Yoneda, A. (2017, August 27). Meet the white snakes of iwakuni in Yamaguchi (H. Keyes, Trans.). Matcha. 

Sasaki, K., Sasaki, Y., & Fox, S.F. (2009). Endangered traditional beliefs in Japan: Influences on snake conservation. Herpetological Conservation and Biology. 5(3), 474-485.

Gao, S. (2017, January 13). “A brief introduction to snake wine”. The Culture Trip.

Omiyage World japán webáruház
Kezdőlap – Arigato Apartman

Seo versenyelőny online marketing-seo- tartalomgyártás (contentcobrand.com)

Startseite – Omiyage World- Japanischerladen