Kinpeki Shōhekiga, egy különleges festészeti stílus Japánban

A kiotói Chishakuin (智積院) templom egy igazi különlegesség. A tizenhatodik században ugyani a Kinpeki Shōhekiga néven ismert festészeti stílus műveit láthatjuk a falakon és a csúszó paravánokon is. Ezek a festett, nagyméretű művek teljes egészében aranylemezzel vannak borítva.

A shōhekiga (fal- és tolótábla-festmények) először a kilencedik század körül jelentek meg a fusumákon, azaz a térelválasztó tolóajtókon, illetve a falakon, mennyezeteken és a lakóépítészet más elemein az arisztokraták és a gazdagok otthonaiban. A falfestményektől eltérően, amelyeket közvetlenül a fal felületére festettek, a shōhekiga festményeket a felületre ragasztották. A shōhekiga másik megkülönböztető jellemzője a fusuma „vászon” díszítése. A fusama toló ajtók nagy méretaránya ugyanis lehetővé tette a művészek számára, hogy teljes mértékben kiélhessék ötleteiket, és sajátos hangulatot teremtsenek a belső térben.

A kinpeki shōhekiga az ilyen fal- és tolótábla-festmények egyik stílusa. Ezt a stílust a gyönyörű természeti jelenetek motívumait ábrázoló, pompásan hatásos festmények jellemzik, amelyeket gunjo, rokusho és taisha pigmentekkel ábrázoltak, és amelyek falra és padlótól a mennyezetig érő paravánokra készültek. A teljes egészében aranylemez fóliával borított tolóajtók neve kinpeki shōhekiga lett, amelyből a kinpeki az aranyra utal.

A kinpeki shōhekiga különösen a XVI. század végén és a XVII. század elején vált népszerűvé, amikor a világ a konfliktusos időszakból a békés időszakba tért át, és a korabeli hatalmas emberek így díszítették kastélyaikat és kúriáikat; a festészeti stílus számos szép példája készült ebben az időszakban.

Néhány mesterműként elismert ilyen alkotás például a kiotói Higashiyama kerületben található Chishakuin templomban található. Ezeket a shōhekigákat a Hasegawa-iskola festette, köztük Hasegawa Tohaku (1539-1610) és fia, Kyuzo (1568-1593). Tohaku a japán festészet történetének egyik legkiemelkedőbb művésze, aki kinpeki shōhekigáiról és suibokugáiról (tusfestmények) híres. A Chishakuin templomban található a Tohaku és a Hasegawa iskola által festett gyűjtemény is, amelyek közül ötöt a japán kormány nemzeti kincsnek nyilvánított.

Ezek közül a Tohaku által festett „Juhar” (Nemzeti Kincs) és a fia, Kyuzo által festett „Cseresznyevirág” (Nemzeti Kincs) különösen lenyűgöző, és nem utolsó sorban hatalmas is, 179,5 cm magas és 649,5 cm széles.

A képen látható, ahogy a szirmok egy része kiemelkedik a felszínből. Ezt a moriage gofun nevű technikával érik el, amelynek során zúzott osztrigahéjból készült kalcium-karbonát (gofun) rétegeket alkalmaznak, hogy a megemelkedett textúrájú hatás létrejöjjön. A festmény még 400 évvel a mű megfestése után is viszonylag ép, és persze kellett rajta restaurálást végezni, néhány szirom esetén még mindig az eredeti állapotú festmény részletet láthatjuk.

A „Juharlevél” című festmény 180 cm magas és 563 cm széles, középen egy hatalmas juhartörzs látható, amelynek két oldalán finom ágak és levelek terülnek szét. A festmény teljes felületét borító kinpaku aranylevéllel borított, amely ragyogó hátteret biztosít. A vörös őszi levelek és a kinpaku aranylevélben tükröződő sokszínű őszi virágok a fenséges szépség benyomását keltik. Mivel a mű ihletét a festő gyásza adja, ugyanis nem sokkal előtte elvesztette nagy tehetségű fiát, aki a Cseresznyevirágzást festette, ezért ez mű az élet és a halál, az e világ és a túlvilág egyidejű ábrázolásaként is szokták értelmezni.

Érdekesség:

Érdekes, hogy bár mindkét művet teljes egészében kinpaku aranylevél borítja. Az elmúlt századok alatt többször is volt tűzkár a templomban, mégis ezt a két művet a szerzeteseknek sikerült eddig mindig kimenteni. Reméljük, hogy minél tovább maradnak fenn az utókor számára.