Japánban a vallás nagyon régóta és a mai napig szervesen összefolyik hagyományos, időszakos és hétköznapi eseményekkel is.
Ennek okán isteneik évszázadok óta hatalmas tiszteletnek örvendenek, és országszerte rengeteg shintoista (jinja) és buddhista (otera) szentélyük található. Rengeteg fesztiváljuk is szorosan köthető isteneikhez, így Japán bármely részén járunk, mindenképp érdemes megnézni a helyi templomokat és érdeklődni, hátha belefutunk egy-egy hagyományos eseményükbe.
Shintoista és buddhista templomaiknak sok azonos jellemvonása van, azonban mindkettőnek ugyanúgy megvannak a maga-maga jellegzetességei, amik alapján meg lehet őket különböztetni. Csak hogy egy példát mondjak, a legszembetűnőbb különbségbe már rögtön a látogatásunk elején belefuthatunk. Míg a shinto szentélyek bejáratát egy hatalmas, általában piros kapu (torii) mutatja, addig a japán buddhista templomoknál a bejáratot a két szélén őrző szobrok a jellemzőek. (Azonban fontos hozzátenni, hogy ez csak a legtöbb, de nem minden esetben igaz.)
Egy ilyen különleges hely a Koya-hegy, vagy másnével Koyasan.
Koya-hegy – Koyasan
A Koya-hegy, vagy japán nevén Koyasan egy messzemenően izgalmas és fontos úti cél lehet mindazok számára, akik többet szeretnének tudni a japán buddhizmus történelméről és szellemiségéről. Azonban még azok számára is érdekes lehet, akik kevéssé, vagy csak futólag érdeklődnek a távol-keleti vallásiasság iránt, ugyanis maga a hegy a szerzetesek által fenntartott templomaival és az ezt körülölelő buja természettel olyan, mint egy kis félreeső menedék, ami a maga nyugalmával és szépségével elvarázsolja és ellazítja az oda látogatókat.
A hegy a Shingon buddhizmus központja, amit 805-ben az ország egyik legmeghatározóbb buddhista vallási alakja, Kobo Daishi – szerzetes, kalligráfus és költő – alapított. A legenda szerint a főtemplom megalapítása után különböző spirituális követők csatlakoztak Kobo Daishi-hez és több kisebb templomot is felállítottak a hegyen meghagyva a gazdag, erdővel borított táj eredetiségét, így kialakítva a mai szimbiotikus formát.
A Koya-hegy a mai napig otthont ad az ország több szent látnivalójának, például Japán régi nagy befolyásos embereinek sírjai is nagyrészt itt találhatók. Illetve több buddhista zarándokútvonalnak is kiindulópontja a hely.
A terület egész évben látogatható, nyáron az erdős területe miatt kellemes hűvöset biztosít, de amikor igazán az legszebb az az ősz eleji időszak, mikor a hegy fái a mélyzöldből a vörös, narancs és arany tüzes árnyalataivá változnak.
A Koyasan-hoz látogatva az első, amit érdemes megtenni az a terület körbejárása és a szent tárgyak, szobrok, területek felfedezése. Az Okunoin, a hegy főtemploma az, amire egy kicsit több időt, akár 2-3 órát is érdemes rászánni. A sétaút nagyjából két kilométer, és a területen körülbelül 200 000 sírkő található, amelyek kiemelkedő szerzetesek, feudális urak és a japán kultúra más befolyásos alakjaihoz tartoznak. Az útvonal érinti még a Torodo csarnokot is (Lámpacsarnok), ami a fő istentiszteleti terem és amely maga Kobo Daishi mauzóleumának is teret ad. A templomkomplexum még egy múzeumnak, a Reihokannak is helyet biztosít, amelyben megtalálhatóak a buddhizmus legismertebb és legfontosabb kulturális kincsei.
Gasztronómiai szempontból is rengeteg izgalmat rejt a hegy, ugyanis a Koyasan összes létesítménye büszkén vegetáriánus életmódot tart fent. A buddhista szerzetesek a tisztaságuk megőrzése érdekében maguk is vegetáriánus étrendet követnek, amelynek fő alkotóelemei a tofu és egyéb ízletes, szezonális vadon termő zöldségek és gyümölcsök. A terület rengeteg fogadóval is rendelkezik, ahol bárki odalátogató megszállhat. Érdemes is igénybe venni a szerzetesek ilyesfajta szolgáltatásait már csak amiatt is, mert minden turista az ott tartózkodása alatt szabadon betekintést nyerhet az ott élő buddhisták mindennapi életébe és tevékenységeibe. A hegyen az élet sokszor hajnalhoz közeli korai reggelen kezdődik meditatív, reggeli imával – az egyik templom még reggeli tűzrituálét is tart, amit szintén szabadon meg lehet tekinteni, így ha valaki korál kel, tényleg aranyat lelhet. Azonban, ha ez nem sikerül sem szabad elkeseredni, ugyanis rengeteg napközi meditációs élményben is része lehet az ott tartózkodónak, csupán csak kérdezni kell a szerzeteseket ezek időpontjairól.
A bérelhető szállások magukban a szerzetesek által vezetett templomokban találhatóak és részét képezik a fentebb említett programok és tevékenységek, illetve a reggeliztetés is, így az egynapos kirándulás helyett tényleg érdemes legalább egy éjszakát a hegyen tölteni, és meríteni az ottani nyugalomból. Elképesztően érdekes egy ennyire természetközeli és nagy kultúrával rendelkező, lelassított, nyugodt és befelé koncentráló életvitelt megtapasztalni. Az ilyen tapasztalások pedig akár a saját életünkre is kihatással lehetnek a továbbiakban, de ha ez nem is következik be, a megszokottból és egyéni hétköznapi életből való ilyesfajta kiszakadás mindenképp megnyugvást hozhat az ember lelkének.
Képek: jogtiszta és saját képek
Források:
