Legendás ninják- Hattori Hanzō, a shogun ninjája

Aki rajong a ninja történelemért, az animékért, a videojátékokért vagy a filmekért, akkor Hattori Hanzō neve bizonyára ismerősen cseng. A ninják (忍者, magyarul nindzsa) működése hihetetlenül titkos volt, legfőbb fegyverüknek az észrevétlen lopakodás és az agyafurtság számított. A régmúltban a ninják többsége olyannyira sikeresen megőrizte eme különleges tehetségét, hogy tetteik az utókor számára sem ismertek.

Vannak azonban olyan ninják, amelyek olyan hatással voltak a történelem sorsdöntő hadműveleteire, hogy a nevük még haláluk után is évszázadokig fennmaradt, mi több, legendák egész sora épült köréjük.

Ismerjük meg hát közöttük is a leghíresebbet:

Hattori Hanzō (服部半蔵 1542-1596) a Sengoku-korszakban szamurájként szolgálta a Tokugawa klánt, és beleértve Tokugawa Ieyasu (徳川家康, magyarul Tokugava Iejaszu) életének megmentését, majd segített abban, hogy a shōgun (jap.: 将軍, magyarul sógun) végül az egyesült Japán uralkodójává váljon.

Budō – avagy egy harcos útja…

Hanzō 1542 év körül született Japán régi Mikawa tartományában és alig nyolcéves korában kezdődött meg harcos kiképzése a Kiotótól északra, a Kurama-hegyen. Már korán bebizonyította kivételes képességeit, 18 évesen a Matsudaira klán (később Tokugawa klán) szamurájává vált.

Két évvel azelőtt debütált a csatatéren, és 60 ninját vezetett, amikor az éjszaka közepén lerohanták az Udō várat. Ezután még jobban tanúbizonyságot tett harci képességeiről, amikor klánvezérének lányait megmentette az ellenséges túszejtőktől.

Az elkövetkező néhány évtizedben történelmi jelentőségű harcokban folytatta katonai pályafutását, ostrom alá vette Kakegawa várát, és kitűnően szolgált az 1570-es Anegawa és az 1572-es Mikatagahara csaták során.

A ninjutsu mestere

A csatán kívül Hattori hírnevet szerzett a helyi csatavezetők között is. Nem csak rendkívüli szamuráj harcmodoráról volt ismert, hanem politikai értelemben is ügyes volt, és penge éles stratégiai elmével volt megáldva.

Az Imagawa rendszere alatt Hanzō segítette klánjának vezetőjét, Tokugawa Ieyasu sógun hatalomra kerülését azáltal, hogy aláásta a rivális családok hitelességét. Megfigyelte őket, és kezdte megérteni, hogyan működnek társadalmi és politikai szinten, sőt, még a legbiztonságosabb és legegyszerűbb módszert is kitalálta Ieyasu fiainak és feleségének túszhelyzetből való megmentésére.

A csatában, sőt egész életében, Hanzō kíméletlen volt mind harci taktikájában, mind vezetője iránti meginghatatlan hűségében.

Az Oni no Hanzō (鬼の半蔵) vagy „Démoni Hanzō” becenevét ellenségei ragasztották rá, mert képes volt olyannyira fanatikus módon üldözni azokat, akiket meg akart ölni, ahogyan egy démon kísértette áldozatait.

A shōgun ninjája…

A befolyásos Tokugawa Ieyasu elődjéhez hasonlóan fenyegetettnek érezte magát. Ieyasu csak úgy tudott megmenekülni az összeesküvők merénylete elől, hogy Oszakából elmenekült, és Mikawa-ba tartó erődjébe utazott. Ieyasu szerencséjére, nem más, mint a Démoni Hanzō harcolt a parancsnoksága alatt. A furfangosság, a megfelelő politikai érzék és a személyes tudása révén Hanzō nemcsak sértetlenül vezette Ieyasu-t Mikawa-hoz, hanem meggyőzte a törékeny Koka és Iga ninja klánokat, hogy segítsenek neki a biztonságos utaztatásban. A shōgun-t mélységesen lenyűgözve Hanzō bátorsága és kivételes hadászati képessége, ezért Hattorit, valamint az Iga klán kísérőjét azzal jutalmazta meg, hogy palotaőri kitüntetésben részesítette őket az Edo-ban lévő kastélyában.

Miután befolyásos helyzetbe került, Hanzō megalapította az Oniwabanshu-t (vagy más néven Oniwaban (御庭番) vagy niwaban(庭番)) , vagyis a shōgunátus titkos ügynökségét. Informátorok, besúgók és kémek hálózatát használta annak biztosítására, hogy Ieyasu uralmával szembeni ellenállás rövid életű legyen. Személyesen ismerte a ninják titkos képességeit és országszerte kihasználta az azokban rejlő lehetőségeket. A politikai ösztöneiről már ismert Ieyasu a Hanzō által nyújtott információk hálóját felhasználva megerősítette Japán fennállását és az évtizedes békét.

Ieyasu hatalomra kerülésének zűrzavaros éveiben Hattori Hanzō nemcsak ezredében, hanem mint legfőbb védelmező hadvezérként is szolgált. Magához vette más elesett klánok embereit, és azokat, akik abban reménykedtek, hogy segíthetnek megvédeni a szamuráj vezetőt. Démoni hajlandósága ellenére úgy tűnt, hogy Hanzōnak a gyenge pontja éppen hogy saját gazdája volt.

És valóban, amikor Tokugawa Ieyasu idősebb fiát, Nobuyasu-t (徳川信康) hazaárulással vádolták, és seppuku (jap.: 切腹, magyarul szeppuku) – rituális öngyilkosság – elrendelésére kötelezték, Hanzōt megbízták azzal, hogy lépjen fel és fejezze le a fiút, ha az öngyilkosság sikertelen volna.

De Hanzō túlságosan elfogult, és túl hűséges volt ahhoz a családhoz, akinek szolgált, hogy elvégezze a lefejezést. Eme cselekedet megtagadása rendszerint súlyos büntetést vont maga után, mi több, halált jelentett volna. De Ieyasu végül megkímélte a hűséges ninját.

Ahogy a régi japán mondás mondja: „Még egy Démon is képes könnyeket hullatni.”

Ninják vs. kalózok

Hattori Hanzō 55 éves korában halt meg. Egyesek szerint, egy vadászat közben hirtelen összeesett. De van egy sokkal hihetetlenebb történet is a haláláról, ami valószínűleg csak mítosz.

A történet szerint Ieyasu elküldte Hanzōt, mint legjobb emberét, hogy rendezzen egy ügyet legnagyobb riválisával, a kalóz-ninjával, Fūma Kotarōval. Hanzō és emberei évekig a tengeren követték a Kotarōt, míg végül klánja egyik csónakját megtalálták egy öbölben, és abban reménykedtek, hogy elfogják. De ez csapda volt. A legenda szerint Kotarō olajat öntött az egész kikötőbe, ahol Hanzō és klánjának csónakjai álltak, és lángra lobbantotta. Hanzō pedig életét vesztette a tűzvészben.

Az a tény, hogy élete utolsó néhány évét viszonylag elzártan töltötte, „Sainen” nevű buddhista szerzetesként. Az emberek azzal vádolták, hogy természetfeletti entitás, képes önmagát teleportálni, és másokat megbabonázni.

E pletykák ellenére valószínűleg csak tehetséges harcos volt, aki képes volt lenyűgöző harci bravúrokra, jártas volt a katonai taktikában és megkérdőjelezhetetlen hűség vezérelte.

Hattori Hanzō öröksége

Hanzō halála után utódja átvette a „Hattori Hanzō” nevet, megörökítve azt a hagyományt, amely a halhatatlanság illúzióját kötötte a híres ninjához. És a legenda tovább él…

Nemcsak napjaink popkultúrájában bukkan fel újra és újra, úgy, mint Sonny Chiba színész által többször is alakított Az árnyékharcosok c. japán televíziós műsorában, felbukkan többek között a Naruto c. animében, ahogyan Quentin Tarantino Kill Bill című filmjeiben is.

De neve Tokió utcáin is visszaköszön. A tokiói császári palota Hanzō kapujától a Hanzōmon állomáson át a Hanzōmon metróvonalig Hattori Hanzō jelenléte a mai napig érzékelhető. Még egy sor divatos fodrászolló is el van nevezve róla.

És a tokineni Yotsuya Sainen-ji templom temetőjében, ahol maradványai a kedvenc harci dárdájával és sisakjával együtt nyugszanak, felkereshetik mindazok, akik ismerik őt a Kill Bill-ből, vagy akik egyszerűen csak rajongói a szamuráj történelemnek.