Hogy miért pont ma? Azért, mert Augusztus 19 -én 8.19 -ként is írják, amit „ha (8) i (1) ku (9)” -nek is olvashatunk, máris kijön belőle a haiku szó.
Renga, amelyből kialakult…
A haiku a japán költészet egyik jellegzetes formája, amely a 17. században jött létre a renga (dalok láncolata) irodalmi társasjáték alapján.
A játék az ősi japán ötsoros versformára (vaka) épült.
A sorok 5-7-5-7-7 szótagból állnak, és a játék során ezt bontották ketté. Az első személy az 5-7-5 sorokat, a második a 7-7 sorokat alkotta meg. Ezt folytatva készítettek egy láncot.
A játékok során jelen volt egy elismert költő is, aki tanácsokat tudott adni a játékosoknak. A renga partik nagy befolyással voltak az irodalmi életre.
A haiku…
A haiku ebből az ötsoros formából jött létre. Három sorból áll, melyek 5-7-5 szótagosak.
Általában szerepel bennük évszakszó és gyakran csattanóval végződnek.
A haiku az önkifejezésnek egyik híres formája lett, nem csak Japánban, de világszerte is, egészen napjainkig.
Ennek oka, hogy egyszerű a formai követelmény, így bárki könnyedén megfogalmazhatja gondolatait.
Híres haiku költők…
A haiku költőt haijinnak (俳人) hívják.
Az Edo-korszak három híres haijinja: Matsuo Bashō (松尾芭蕉: 1644-1694), Yosano Buson (与謝蕪村: 1716-1783) és Kobayashi Issa (小林一茶: 1763-1827).
A Meiji-korban Masaoka Shiki (正岡子規: 1867-1902) munkássága volt kimagasló.
Talán a leghíresebb haiku…
„Furuike ya (古池や- Öreg tó),
kawazu tobikomu (蛙飛び込む – béka ugrik be),
mizu no oto (水の音 – víz hangja)”
– Matsuo Bashō –
Ti próbálkoztatok már vele? Ha igen, mindenképpen kezdjétek el követni a Magyar Haiku Klub munkásságát, akik aktívan ápolják a magyarországi haiku művészetet.
