1. Az újévi nagytakarítás, az ōsōji

Biztosan sokan hallottatok már a tavaszi nagytakarítás jótékony hatásairól. Míg nálunk az igazi nagytakarítást tavasszal szokták végre hajtani, addig Japánban az év végén teszik meg mindezt, az ōmisoka-t (Szilveszter) és az oshōgatsu-t (Új Évi családi ünnep) megelőzően. Az ōsōji olyan alapos szokott lenni, hogy még a rizspapírokat is jellemző, hogy kicserélik az ajtókon.

Ha jártál már Japánban, biztonyára feltűnt, hogy az utcákon, nyilvános illemhelyeken nagy tisztaság van. Persze biztos vannak kivételek, de ez a jellemző nagy általánosságban. A tisztaságra való nevelés már az általános iskolában megkezdődik, ahol a gyerekek maguk takarítják az egész iskolát, az osztályteremtől kezdve a közösségi tereken át a WC-ig, torna teremig. Ez nem csak egy városi legenda, magam is megtapasztaltam, amikor Japánban éltem egy kutatói ösztöndíjnak köszönhetően és egy napot töltöttem egy általános iskolában, ahol reggeltől délutánig részt vettünk a gyerekek minden tevékenységében és igen, nekem is a kezembe adták a seprűt, törlő rongyokat, hogy együtt tegyünk rendet az iskolában. Nagyon vices volt! Nem lehetett sehol sem hallani ellenkezést vagy siránkozást, helyette viccelődtek és persze huncutkodtak. Azt hiszem, kifogtam az osztály lókötőit, mert a fél órás takarító idő jelentős részét ellógtam velük és helyette megmutatták a menő helyet a suliban…de ettől függetlenül mindenki lelkesen takarított.

Mivel nálunk majd csak most jön a nagy takarítás, engedjétek meg, hogy egy tippel szolgáljak: ismerjétek Mari Kondo módszerét, a KonMarit! Főleg akkor olvass tovább, ha Rád is jellemző, hogy a kezdeti lelkesedésed gyorsan alábbhagy és van, hogy félbe marad az elképzelt megújulás otthonodban.

Kitűnő megoldás, ha nem csak úgy belevágunk a dolgokba, hanem egy terv alapján kezdünk neki a pakolászásnak. Számos rendrakással kapcsolatos filozófia létezik. Napjainkban talán az egyik legismertebb a KonMari módszer.

Marie Kondo híres könyve, a „Rend a lelke mindennek” hatalmas sikert aratott világszerte. Az egyszerű szabályokon alapuló módszer lényege, hogy kategóriák szerint lássunk hozzá a szelektáláshoz és ne szobánként haladjunk. A szerző szerint nem a rend a cél, hanem mindaz, amit a rend hozhat az életünkbe, így a pakolás előtt kulcsfontosságú átgondolni, hogy milyen életstílust szeretnénk folytatni, ha készen vagyunk.

A szerző a következő sorrendet javasolja a kategóriákat illetően: ruhák, könyvek, papírok, vegyes dolgok, szentimentális tárgyak.

Nagyon fontos, hogy végig arra koncentráljuk, hogy mit tartunk meg, ne arra, hogy mitől válunk meg. A KonMari módszert követve vegyünk minden egyes tárgyat a kezünkbe és kérdezzük meg magunktól, hogy boldogságot okoz-e számunkra. Ha igen, tartsuk meg, ha nem akkor váljunk meg a tárgytól.

A szelektálást követően igyekezzünk minden megtartott dolognak „saját otthont” teremteni, és tároljuk a hasonló tárgyakat egymáshoz közel. Használjunk dobozokat és tárolókat, hogy az apró, kis tárgyakat is hatékonyan rendszerezzük.

Marie Kondo módszere nem csak könyv formájában jelent meg, számos tanáccsal látja el nézőit a Netflixen megjelent „Rendrakás Marie Kondóval“ című sorozatában is.

2. A kadomatsu (門松, kapu fenyő, kapu dísz)

A kadomatsut decemberben és január elején állítják hagyományosan Japánban, párban vagy egyedül az otthonok kapuja mellé. Zsinoros kötésű dísz (arany, fehér vagy piros zsinorokból), fenyő, bambusz, gyakran legyező, kamélia vagy szilva virággal díszített kompozíció. A bambusz és a fenyő a jólét, a hosszú életet, állhatatosságot jelképezi és ez a hagyományos újévi dekoráció. Másik elnevezése: matsukazari, azaz fenyődísz. Ezeknek a díszeknek jelképes jelentése van: a ház lakói fel vannak készülve az istenek és a jó szellemek fogadására. A shintō hit szerint a kadomatsuban Toshigama-sama kami lakik és ez a dísz arra szolgál, hogy a kami átmenetileg megszálljon benne az újévi ünnepe alatt, jó szerencsét, áldást, boldogságot hozva a ház lakóira. A díszt december végén teszik ki (29.-ig bezárólag) és január első-második hetében veszik le (általában 7.-én, Kansai régióban 15.-én) és hagyományosan elégetik, azt szimbolizálva, hogy ezzel a kamikat elengedik a fából. A kadomatsu jellegzetessége, hogy a középen álló 3 bambusz srégen van elvágva, a legmagasabb a mennyet, a legalacsonyabb a földet, a középső az emberiséget jelképezi. Régiónkként eltérő a dísz megjelenése. Régebben nagy méretű díszeket készítettek, manapság az is gyakori, hogy kisebb, műanyagből készült díszeket vásárolnak, amelyeket újra és újra felhasználnak. A nagyobb társas házaknál az is jellemző, hogy a bejárathoz állítanak egy nagyobb páros díszt és a lakások külön-külön már nem állítanak többet. Lehetséges olyan szolgáltatást igénybe venni pl. virág boltoknál, vagy terep rendező cégeknél, hogy felállítják a díszt, majd utána elszállítják azt.

3. A shimenawa (注連縄) vagy más néven shimekazari díszek szalmából vagy rizs szárból készülnek. Ez a nagy méretű, kötélhez hasonló kötél díszt a shintō szentélyeknél használják és a shintō rituális tisztító szertartások fontos része. Ha már jártál shintō szentélyben, biztos láttál a kapukra vagy fákra, kövekre akasztva hasonló kicsitől egészen a nagy, méretes kötél díszeket. Gyakran ezekre shide-t (紙垂), villám vagy cikk-cakk formájú fehér papír díszeket illesztenek. Ezek a díszek a monda szerint arra szolgálnak, hogy megakadályozzák Amaterasu Napistennőt abban, hogy visszazárja magát a barlangjába. Egy másik monda szerint Suzanoo kami parancsolta meg az embereknek az ilyen védő kötelek elkészítését az utak, házak mentén, hogy azok védelmet nyújtsanak a betegségektől.

Ennek otthonokban megjelenő változata a shimekazari (しめ飾り) elnevezésű, szalmából vagy szárított rizs szálakból készült ajtó dísz, melyet a ház bejárata fölé vagy az ajtóra akasztanak. A kadomatsuhoz hasonlóan a shimekazari szintén egy hagyományos Újévi dísz. Toshigami (歳神), a szüret kamiát ezzel hívogatják, hogy felkeresse azokat a házakat, amelyek ajtajára ezek a díszek ki vannak függesztve, valamint hogy megvédje a házat. Ezeken szintén gyakran láthatjuk a cikk-cakk formájú fehér papírokat, amelyek a gonosz elűzésére szolgálnak. Jellemző a mandarin, vagy a színes zsineg dekoráció is. A képen bal felül egy kadomatsu látható. Jobb fent és bal lent shimekazarik. A kő torin pedig egy shimenawa kötél.

4. Az óév elharangozása

Joya no kane (除夜の鐘) óév estéjének harangozása egy fontos buddhista hagyomány. 108-szor kongatják meg a hatalmas harangot, mivel a buddhista nézetek szerint az embernek 108 gyarló vágya/ kísértése van (bonnō (煩悩)). A buddhizmus szerint ezek a gyarlóságok okozzák az ember nyomorúságát. A harang 108-szori megkongatása által megszabadítjuk magunkat a következő évre a bűnös szenvedélyektől és megtisztítjuk magunkat az új esztendőre. Mikor menjünk? Nagyjából 1 órával éjfél előtt csendül fel az első harangszó. Hova? A nagyobb buddhista templomok valamelyikébe. Készüljünk arra, hogy nagy tömeg lesz és semmit sem fogunk látni!

5. A nengajō 年賀状

Újévkor Japánban a következő szavakkal köszöntjük egymást:

明けましておめでとうございます”Akemashite omedetō gozaimasu”, ami annyit jelent magyarul: gratulálok a nyitáshoz/ virradáshoz! Ezt a köszöntést írják az újévi köszöntéseket tartalmazó képeslapokra, a nengajō-ra 年賀状 is. Nengajō-t küldeni egy hagyományos, igazi japános szokás azoknak, akiket ismerünk, akikkel üzletileg vagy más módon kapcsolatban álltunk az év alatt. Általában nem szokták túlragozni az üdvözletet, a fent említett mondaton felül még a következőket szokás ráírni: 謹んで新年のお喜びを申し上げます｡  azaz „Tsutsushinde shinnen no oyorokobi wo moushiagemasu.”, ami nagyjából a nálunk használt boldog újévnek felel meg.

Ha az illetővel üzleti kapcsolatunk van, gyakran a: Sakunen wa taihen osewa ni nari arigatou gozaimashita: 昨年は大変お世話になりありがとうございました｡, vagyis köszönöm a tavalyi kedves segítségét! 今年もどうぞよろしくお願いいたします。Ebben az évben is folytassuk/ legyen segítségemre/ működjünk együtt. A szokás onnan ered, hogy régen az emberek felkeresték azokat, akik valamilyen módon hozzájárultak az elmúlt évükhöz, hogy köszönetet mondjanak. Ez a nenshi mawari年始回りszokása. A nengajō ennek a modernebb változata. Bár korábban a távolabb élőknek küldtek újévi üdvözletet, a nengajō mai értelemben való használata a posta rendszer kiépítése óta van.

Ha a lapra, a cím mellé oda írjuk a bélyeg mellé, hogy nenga

(年賀）a japán posta azt január első napján fogja kézbesíteni. Legkésőbb január 7.-ig illik, hogy odaérjen az üdvözlet. Hagyományosan postán szokás feladni az üdvözlő lapokat. Egy korábbi felmérés szerint nagyjából egy fő nagyjából 15 ilyen üdvözletet kap az év elején. Ha belegondolunk, ez egy óriási üzlet a postának, hiszen ez alatt pár hét alatt milliárd nagyságrendű lap indul útnak. A lapokat minden nagyobb áruházban megvásárolhatjuk és hogy könnyű dolgunk legyen, eleve bélyeggel árusítják azokat. Jellemző, hogy a képeslapon megtaláljuk az év állatát, amely 2021-ben a bivaly/ ökör. Emellett a hagyományos újévi szimbólumok is gyakran szerepelnek rajta, mint a mochi, kadomatsu vagy a shimekazari. Egyre gyakoribb, hogy személyes jelleget adva olyan lapot küldenek, amelyeken családi fotók is helyet kapnak.