Németország váltja fel Japánt, mint a harmadik legnagyobb gazdaság

Az öregedő társadalom problémái

Kevés gyermek van, alig van migráció: a japán népesség öregszik és zsugorodik, a gazdaság már nem indul be, olvashatjuk Alexander Hahn cikkében a Der Standard újságban.

Az 1980-as évek végéig Japánt a globális gazdaság gazdasági hajtóerejének és újítójának tekintették. A felkelő nap földjéről származó autók és elektronikus eszközök exportslágerek voltak, és 1989-ben a világ nyolc legnagyobb tőzsdei vállalata mind Japánból érkezett. De ennek mára vége. Először is, az USA mögötti korábban vitathatatlan második helyet Kína vette át, és most a világ harmadik legnagyobb gazdaságaként Németország maga mögé kényszerítette.

2023-ban Japán gazdasági teljesítménye (GDP) elérte a 4,2 billió dollárt, míg Németországé jelentősen magasabb, 4,5 billió dollár volt. Ezért azonban nem annyira Németország ereje felelős, hanem a japán jen gyengesége.

Túl kevés gyermek

A gyenge jen azonban az ország strukturális problémáit szimbolizálja. Az egy nőre jutó 1, 3 gyermekkel az ország jelenleg a világ egyik legalacsonyabb születési arányával rendelkezik, alig 125 millió lakossal. Amikor 15 évvel ezelőtt elkezdtem Japánnal foglalkozni, határozottan emlékszem, hogy 127 millió fő volt a lakosság. A szakértők szerint 2,1 gyermekre lenne szükség ahhoz, hogy a népesség állandó maradjon. Azaz a népesség öregszik és csökken. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor 30 éven belül várhatóan kevesebb mint 100 millió ember fog élni Japánban.

Persze ezzel együtt számos probléma is van, például az államot már most is nehéz finanszírozni, és munkaerőhiány van, mivel a migrációt minimálisra csökkentik. Az országban élő kevesebb mint hárommillió külföldi többnyire ideiglenesen tartózkodik ott és a komoly szabályozások miatt vannak olyanok, akiknek nincs is esélye a hosszabb  maradásra.

Stagnálás

Azaz a demográfiai változások, különösen az öregedő társadalom Japánban sokkal nagyobb problémát jelent, mint mondjuk Európában, ahol ugyanez szintén probléma. Mondjuk tény és való, hogy a tendencia, ami Japánban van, példa lehet más olyan nemezetek számára, ahol szintén egyre kisebb a gyermekvállalási hajlandóság.

A zsugorodó népességnek azonban van egy előnye is, állítja a szakértő a cikkben. Ha gazdaság egésze már nem is növekszik tovább, a torta egyre kevesebb ember között oszlik meg. Tehát az egy főre jutó GDP növekszik, amit akár a jólét nyereségének is tekinthetnek. Persze ez számos más kérdést is felvet, amelyek megoldása a társadalmi rendszer gyökeres átalakítása mellett valósítható csak meg.

Innováció

Egy ilyen probléma például, hogy  az idősödő társadalom általában kevésbé hajlandó az innovációra. Inkább a fiatalabbakra jellemző az újítás, és a modern, új dolgok kipróbálása, legyen szó vállalkozások indításáról, vagy az új vívmányok, termékek stb. kipróbálásáról.

Japánban a mechatronika/ robotok, informatika, elektronika, kutatás-fejlesztés, új technológiák használata kiemelkedő volt. Ha a társadalom nem tud haladni a változásokkal, valamint kevesebb fiatal szakember van, aki újdonságok fejlesztésére összpontosít, előbb-utóbb Japán lemaradásához vezethet.  Ez látható például az informatikai és elektronikai termékek területén, ahol az ország egykor vezető szerepet töltött be, de fontos fejlesztéseket aludt át.

Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000207812/deutschland-loest-japan-als-drittgroesste-volkswirtschaft-ab-probleme-einer-ueberalterten-gesellschaft