A gipszfal
A Nurikabe (塗り壁 vagy 塗壁) vagy „gipszfal” a japán folklór egy érdekes alakja. Gyakran rejtélyes, természetfeletti akadályként ábrázolják, amely éjszaka megjelenik, hogy akadályozza az utazókat. A koncepció az idők során fejlődött, mélyen befolyásolva a populáris kultúrát, különösen Mizuki Shigeru híres mangasorozata, a Gegege no Kitarō révén. Mizuki ábrázolásában a nurikabe egy nagy, téglalap alakú lényként jelenik meg arccal, karokkal és lábakkal, amely egy falat testesít meg.
Eredete
A nurikabe eredetét a folklórban Yanagita Kunio Yōkai Glosszáriumában dokumentálják. Yanagita falszerű jelenésként írja le, amely olyan helyeken tapasztalható, mint Onga megye, a mai Fukuoka prefektúra. Elmondása szerint a nurikabe akadályozza az éjszaka egyedül sétálókat, hirtelen megjelenik, és az utazót nem tudja továbbhaladni. Az emberek azt hiszik, hogy ha a fal alsó részét bottal ütik, az eltűnik. A tetejére ütésnek nincs hatása. A legenda egyes változataiban a fal végtelenül nyúlik, lehetetlenné téve a körbejárást. Hasonló esetekről számoltak be Kyūshūban. Van például a tanuki vagy mosómedvekutyának is egy változata, amelyek állítólag hasonló zavaró akadályokat okoznak, tanuki no nurikabe néven. Ezek a beszámolók rávilágítanak a nurikabe mint természetfeletti erő regionális változatosságára és mélyen gyökerező kulturális jelentőségére.
Mizuki Shigeru saját tapasztalata a második világháború során is alakíthatta a nurikabe ábrázolását. Mizuki Új-Guineában állomásozva találkozott egy láthatatlan „fallal”, amitől úgy érezte, mintha vastag kátrány csapdájába esett volna, nem tudott előre vagy oldalra mozdulni. Ez a borzongató élmény egy sötét dzsungelben valószínűleg összecsengett a yōkai történetekben leírt félelemmel és tájékozódási zavarral párhuzamba állított lénnyel, ami arra késztette Mizukit, hogy integrálja a munkájába, mint egyedi fizikai formával és személyiséggel rendelkező karakter. Nurikabe karakterterve egy egyébként láthatatlan és formátlan jelenségnek adott formát, rejtélyes akadályok és pszichológiai akadályok tartós szimbólumát alkotva.
Ábrázolásai
Míg a Mizuki dizájnja a nurikabe meghatározó képe lett a modern japán kultúrában, nem ez volt az első vizuális értelmezés. 2007-ben a kutatók felfedeztek egy Edo-kori tekercset a Brigham Young Egyetem archívumában, amely egy „nurikabe” feliratú illusztrációt ábrázol, amely 1802-ből származik. Ezt láthatod a kezdő képen is. Ez a korai kép lapos arcú, háromszemű elefántszerű alakként ábrázolja a lényt, amely különbözik a Mizuki humanoid fala. Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy a nurikabét, mint sok yōkait, vizuálisan és fogalmilag is generációkon át újra gondolták, alkalmazkodva az akkori művészeti és kulturális környezethez.
Valószínűleg azért keletkezhetett, hogy megmagyarázza valahogy, miért tévedtek el az utazók néha a hosszú utakon.
Michael Dylan Foster: The book of yokai (2015)
Omiyage World japán webáruház
Kezdőlap – Arigato Apartman
Seo versenyelőny online marketing-seo- tartalomgyártás (contentcobrand.com)
