Japán egyik kedvenc kiruccanási pontja Okinawa.
Nem véletlen, mert festői tája, égszínkék tengere és egyedülálló kultúrája sokakat csábít.
A Hamahiga-szigetet a Henza-szigettel (és a Kaichu-doron keresztül a nagyobb Okinawával) összekötő híd lehetővé tette, hogy a sziget kicsit elérhetőbb legyen mindenkinek. Sokan nem is tudják, hogy ez a kis sziget nagy szerepet játszik az okinawai mitológiában.
A legenda szerint Hamahiga volt a Ryukyu Királyság és az okinawai kultúra szülőhelye.
Okinawa legendás teremtése
A helyi hiedelmek szerint Amamichu női isten és Shirumichu férfi isten letelepedett Hamahiga szigetén.
Az istenek először fákat, virágokat, köveket és a földeket hozták létre.
Majd úgy döntöttek, hogy emberként élnek tovább a szigeten. Öt gyermekük született: a legidősebb fiúból király, a következő kettőből pedig harcos és pap lett. A következő főpap lett, a legfiatalabb pedig egy kis falu élére került.
Ez volt az, ami alapján az okinawaiak követték a szabályokat a mindennapi életben.
A mai napig az emberek úgy hiszik, hogy a Shirumichu-barlang, amely a Hamahiga-sziget keleti partjánál található, a bokros és sűrű dombok között, Amamichu és Shirumichu otthona volt. Ezért minden évben az újévi ünnepek alatt egy noro papnő hoz egy kis követ, és beleteszi egy edénybe, amelyet a barlangban tartanak. A barlangban egy kis oltár is található, ahol a noro két gyertyát gyújt, hogy reményt és szerencsét hozzon az okinawaiak számára és imádkozzanak a gyerekek egészségéért, a jó termésért, a katasztrófák elleni védelemért.
A helyi mítoszok azt is mondják, hogy néha az éjszaka folyamán egy óriási kígyó felébred, és eljön az emberek otthonába, hogy ellopja boldogságukat. Így a papnő azért is imádkozik, hogy a kígyót távol tartsa.
A Shirumichu-barlang egész Okinawán a legfontosabb szentély, amelyet érdemes meglátogatni ha véletlenül ott járnánk.
Persze a Ryūkyū mitológiának is van teremtés mítosza. Ezeket a mítoszokat a Shuri kastélyban össze is gyűjtötték, így nem csak Okinawa, de Amami, Miyako és Yaeyama eredet mítoszait is leírták. Persze számos hasonlóság van ezek között és számos motívum is megjelenik.
Ezeket a Chūzan seikan (1650) című műben gyűjtötték össze.
A legismertebb ezek közül a következő:
A mennyei palotában élt egy Amamiku nevű istenség. Az égi császár azt parancsolta neki, hogy szálljon le a földre és alkosson szigeteket. Földet, sziklákat, füveket és fákat kapott a Mennyei Császártól. Amamiku számos szigetet hozott létre. Amamiku embereket (hitodane) is kért a szigetek benépesítésére. Válaszul a Mennyei Császár két isteni gyermeket küldött le, egy fiút és egy lányt. Ez a két lény termékenységet kapott a múló széltől, három ember fiú és két lány született nekik. A legidősebb fiú a királyi ház ősatyja lett, a következő fia az ajié (helyi főpapoké), a harmadik fia a földműveseké, a legidősebb lány a kimigiméké (magas rangú udvari papnőké), a legfiatalabb lány pedig a noroké. Ez a másik legkedveltebb eredet monda az előző mellett.
Léteznek olyan mítoszok is, hogy egy madár magot hozott a másik világból és elejtette ebbe a világba, és hogy egy Amanchu nevű óriás kettéosztotta az eget és a földet.
Kertész Alexandra
https://japanesemythology.wordpress.com/magical-creatures-of-okinawa/Kugel~commonswiki, CC BY-SA 4.0 , via Wikimedia Commons
