004369911060985

#Hanami Challenge!

A gésa, mint szakma, első képviselői férfiak voltak. Feltűnésüket az 1600-as évek tájékára datáljuk. Feladatuk alapvetően a szórakoztatás volt, egészen pontosan a teaházak, fogadók, éjszakai mulatók vendégeinek szórakoztatása tánccal, zenével, énekkel.

gésa japán művészet

Innen származik nevük is: a gésa – geisha – szó művészt jelent. Az első férfi gésákat hókannak, azaz mulattatónak vagy dobosoknak is nevezték, akik vidám, sokszor az illendőség határait súroló tréfáikkal nevettették meg a mulatságok résztvevőit[1]. Nem sokkal később már ők voltak a vigalmi negyedek közkedvelt szórakoztatói. A hókanok hivatása nem sokban különbözött a középkori Európában jokulátorként, Magyarországon igricként ismert mesterségektől.

1751-ben az egyik simbarai bordélyházban, Kiotóban, a vendégek legnagyobb meglepetésére egy női gésa tűnt fel[2]. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a női gésák száma meghaladja a férfiakét, 1800-ra a gésa megnevezés már egyértelműen a nőkre vonatkozott.

gésa geisha japan művészet kyoto kioto

A gésák szakmáját hivatalosan 1779-ben ismerték el. Ekkor állítottak fel számukra egy munkaközvetítő irodát (kenban)[3], amelynek feladatai közé tartozott a gésák tevékenységére vonatkozó rendeletek kidolgozása, betartatása és ellenőrzése is. Eleinte rendkívül rigorózus szabályok vonatkoztak rájuk, amely előírásokkal a hatóság a yujoktól való elkülönítésüket célozta; például nem viselhettek rikító színű kimonót, nem tűzhettek fésűket vagy ékköveket a hajukba, nem ülhettek a vendégek mellé a fogadásokon, nem csábíthatták el a yujok kuncsaftjait, és végképp tilos volt együtt hálniuk az örömlányok vendégeivel[4].

Később, a gésakultusz felvirágzásával a rájuk vonatkozó szabályok is enyhültek – vagy még pontosabban – átlényegültek, mely számos okra vezethető vissza. A gésákat, mivel nem tekintették őket prostituáltnak, szabadabb mozgás illette meg. Noha a falakon belül élték le életük nagy részét, el is hagyhatták lakóhelyüket. Ruházatban, hajviseletben apránként felülmúlták a yujokat és az 1850-es évekre már a gésák váltak a divat meghatározó szereplőivé.

gésa geisha japan művészet kyoto kioto

A japán nép erre a később stílusikonná vált szerepre megalkotta a saját szavát, mely az iki. A XIX. századra egy gésának a legnagyobb elismerést jelentette, ha ikinek tekintették. Az iki egy sajátos életfilozófia fundamentumát képezte, melyben a kifinomult elegancia és a bohém stílusjegyek egyaránt megfértek egymás mellett[5].

gésa geisha japan művészet kyoto kioto

A negyedekben eltöltött hosszú órák alatt a szórakozni vágyó férfiak viszonylag kevés időt szántak ténylegesen és kizárólagosan a konkrét légyottokra; idejük túlnyomó részét a szórakozás egyéb formái töltötték ki, mint a társalgás, költészet, éneklés, tánc, evés, ivás, mulatás. Ezeket a yujok nem tudták biztosítani vendégeiknek, így lassacskán fényük megkopott, és egyre mélyebbre csúsztak az egykor általuk felállított rangsorban.

gésa geisha japan művészet kyoto kioto

A negyedekben élő prostituáltak presztízsének látványos hanyatlása mindazonáltal utat nyitott az egészen más fajta örömök keresésének. Az örömlányok látva, hogy kiszorultak egykori szerepkörükből a kuncsaftszerzés egyre mélyebb mocsaraiba szálltak alá. Így aztán újra felvirágzott és soha nem látott mértéket öltött a nyílt élvhajhászat, mind a legális, mind az illegális prostitúción belül. Mindez végül arra késztette a kormányt, hogy konkrét intézkedésekkel vessen véget a gátlástalan élvhajhászatnak. 1842-ben számos – a közerkölcsök megjavítását célzó – rendeletet hoztak, mely intézkedések később Tempó-reformok néven vált ismertté[6]. A prostituáltakat megfosztották minden kiváltságuktól és rendeletben utasították őket arra, hogy keressenek megfelelő, hivatalosan elismert munkahelyet maguknak. A következő évtizedek a bordélyházak és hatóságok közötti ’engedélyezési-háborúról’ szólt, ám a kormány sokáig hajthatatlan maradt a vitában.

gésa geisha japan művészet kyoto kioto

A Tempó-reformok ugyanakkor a kurtizánok életét viselte meg maradandóan. A gésák és a nekik otthont adó teaházak megmenekültek a teljes csődtől, mivel – mint említettem – a gésákra nem prostituáltként tekintettek, valamint azért is, mert az eddig felszolgálóként dolgozó férfiak munkáját – tekintettel arra, hogy törvény nem tiltotta – átvették a nők. Ettől kezdve pedig, mikor a vendégek női társaságot igényeltek, felszolgálók csatlakoztak hozzájuk, hogy megfelelő szórakoztatásról gondoskodjanak számukra az étkezés során, és persze számos esetben a későbbiekben is.

gésa geisha japan művészet kyoto kioto

Végül 1851-ben a kormány beadta a derekát és hozzájárult a legrégebben működő vigalmi negyedek újbóli megnyitásához[7]. Ennek hátterében két rendkívül racionális ok húzódott meg. Az egyik az volt, hogy tisztában voltak a ténnyel, hogy a teljes tilalom a ’közerkölcs makulátlan fenntartásának’ érdekében rendkívüli bevételkiesést jelent a számukra, így jobban jártak egy rugalmasabb, mégis szabályok által határolt, ellenőrzött, legális prostitúció fenntartásával. Másrészt viszont, ennél is fontosabb volt, hogy a kormány az ellenőrzése alatt tudja a vigalmi negyedeket, s így a társadalomra nézve veszélyes elemeket is szemmel tarthassa, mivel ezek a negyedek közkedvelt búvóhelyei voltak a bűnözőknek, sőt, az 1850-es évektől kezdve az egyre nagyobb létszámú politikai ellenzék tagjainak is. Számos városi legenda szól arról, hogy az utolsó Tokugawa sógun hatalmának megdöntését eredményező politikai összeesküvés tervét is egy hasonszőrű teaházban dolgozták ki a lázadó szamurájok, mely végül a császárság restaurációját, s Japán nyugat felé nyitását eredményezte.

gésa geisha japan művészet kyoto kioto

A belháborúból végül győztesen kikerült sógunellenes csoportnak a tagjai közül többen is később a hozzájuk hű gésa kedvesüket vették feleségül, a császári hatalom megszilárdulását követően ezekkel a nőkkel telepedtek le – már –Tokióban, s így váltak az egykori gésák az ország új vezetőinek házastársaiként Japán legelőkelőbb asszonyaivák.

Írta: Kazai-Kis Orsolya

gésa geisha japan művészet kyoto kioto

Források


[1] Dalby im. 76.o.

[2] a hagyomány szerint az első női gésát Kaszennak hívták és eredetileg ő is yujo volt, majd miután kifizette minden adósságát, felhagyott hivatásával és gésaként önálló vállalkozást alapított

[3] Dalby im. 77.o.

[4] Dalby im. 77.o.

[5] Dalby im. 293-294.o.

[6] Dalby im. 80.o.

[7] Dalby im 81.o.

Képek forrása: jogtiszta képek és

By Yamaguchi Soken – Online Collection of Brooklyn Museum; Photo: Brooklyn Museum, 83.111.1_IMLS_SL2.jpg, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10966642

By Unknown Artist, Unknown School – The Metropolitan Museum of Art, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10706498

By Japanexperterna – [1], CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=33219775

By fortherock – https://www.flickr.com/photos/fortherock/4736715578/, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=20020840

By lightstars – https://www.flickr.com/photos/lightstars/5937641742/, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=16829538

By Nils R. Barth – Own workSelf-made with Canon PowerShot S90., CC0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=14022342

By Joi (Joi Ito) – https://www.flickr.com/photos/joi/1284204434/, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12480402