A youkai pókok

A japán folklórban félelmetes pókok létezését tartják. Vannak olyan yōkai pókok, akik pontosan úgy néznek ki, mint a normál pókok nappal, de éjszaka, amikor mindenki alszik, hatalmasra nőnek, és természetfeletti erőkkel rendelkeznek. Vannak pókok, akik alakváltoztatásra képesek és emberi alakot öltenek, hogy szörnyű dolgokat művelhessenek.

Az egyik híres mesében például volt egy világtól elzárt buddhista templom, amelyet egy yōkai pók kísértett.

Egy bátor szamuráj a templomba ment azzal a szándékkal, hogy megölje a pókot. Megjelent egy pap, aki shamisenen (japán vonós hangszeren) játszott. A szamuráj gyanakodott, de a papok biztosították, hogy ez a pap hangszerével csupán a yōkaipókot próbálja elűzni. Ezután a pap átadta a szamurájnak a shamisent, amely később vastag pókhálóvá változott, és a szamurájt fogjul ejtette.

A szamuráj nekirontott a póknak, megszúrta, de az gyorsan elszaladt, így a szamuráj a hálóban küszködött. Másnap reggel jöttek a helyiek és kimentették, majd vérnyomokat követve megtalálták a sérült pókot, akit azonnal megöltek.

További legendák yōkai pókokkal

TSUCHIGUMO 土蜘蛛

A japán középkortól (Kamakura/Muromachi/Azuchi-Momoyama korszak, vagy a 12. század végétől a 17. század elejéig) kezdték el a tsuchigumót óriási, szörnyű pókként ábrázolni. A yōkai tsuchigumot ábrázoló, gyakran idézett korai szöveg a The Tale of the Heike, vagy inkább a Heike néhány változata említi először. A Tsuchigumo jelentése „földi pók”, és mind a yōkaira, mind bizonyos emberekre alkalmazták az ókori Japánban. A Tsuchigumo lény alapvetően egy óriási pók, bár néha úgy írják le, hogy démon arca és tigris teste van. Van néhány történet, például Minamoto no Yorimitsuról (948-1021), akinek sikerül meggyilkolnia ezt a teremtményt. Az egyik ilyen történetben Yorimitsu malária miatt ágynak esett, amikor megjelent neki egy magas, furcsa szerzetes, és megpróbálta egy különös kötéllel körbe tekerni. Bár beteg volt, Yorimitsu kirántotta kardját, és megvágta a szerzetest, aki elmenekült. Másnap Yorimitsu és négy legközelebbi embere követte a szerzetes által hagyott vérnyomot a Kitano szentély mögötti halomhoz, ahol egy 1,2 méter széles pókot találtak. Elkapták, átszúrták egy vasnyárssal, és kitették egy folyómederbe, így Yorimitsu betegsége meggyógyult. Ez a történet lett az egyik legkorábbi Noh-színmű alapja, amely a megfelelő címet kapta: „Tsuchigumo”.

JORŌGUMO 女郎蜘蛛

Japánban a Jorōgumo nevet régen egy alakváltoztató női yōkaira használták a mesékben. Napjainkban ha általában a Jorō előtagot hallod, akkor azt 2 fajta pókra használják, a Nephila és Agriope nemzetség két fajára. A Jorōgumo jelentése „prostituált pók” ( nap persze a hétköznapibb nevén), ami furcsa névnek tűnhet, amíg meg nem hallod a névhez tartozó történeteket.

Számos Edo-kori (1603-1867) történet szól a jorōgumóról. Általában gyönyörű nőként jelenik meg, de valójában egy óriási pók. Elcsábít egy fiatal férfit félreeső otthonába. Míg a biwa (húros hangszer) játékával szórakoztatja, eltereli a figyelmét és a pókselyembe köti. Mire az áldozat rájön, hogy mi történik, már késő, sorsa megpecsételődött.

Olyan mondákat is olvasni, hogy a jorōgumo valójában egy nagyon idős pók, amely varázserőre tett szert, amikor elérte a 400 éves kort. Ezután képes női alakba bújni és fiatal szamurájokat csábítgatni, megtéveszteni.  

MIZUGUMO 水蜘蛛

A Mizugumo szó szerint vízipókot jelent. Az Argyroneta aquatica (más néven búvárharangpók) az egyetlen pók, amelyik minden idejét a víz alatt tölti. Ezt úgy teszi, hogy létrehoz egy levegővel töltött „búvárharang” hálót, amelyben ideje túlnyomó részében van. A pókok otthonos légzsebükben élnek, párosodnak és tojásokat raknak. Úgy vadásznak, hogy kirohannak, hogy elkapják a zsákmányt, amely túl közel téved a buborékhoz. Neked nem juttatja véletlenül eszedbe a régi magyar vízipók csodapók mesét?

A mizugumó egyben egy ninja felszerelés neve is. A mizugumó négy lekerekített fadarabból áll, amelyek kört alkottak. Ezeket lazán összekapcsolva egymással a kör közepén lévő téglalappal egészítik ki, amelyet a lábukra rögzítenek, hogy megkönnyítsék az átkelésüket a mocsaras területeken vagy a rizsföldeken.

Érdekesség:

Kagoshima prefektúrában van egy Kajiki nevű város, ahol szokatlan időtöltést folytatnak. A szokásnak négyszáz éves gyökerei vannak: azért nevelnek pókokat, hogy azok megküzdjenek egymással.

Kumo gassen,  pókcsata a neve. A szóban forgó pókok Agriope amoena fajták, de a helyiek szamurájpókként emlegetik. Gazdáik otthonában nevelik és képezik őket, majd június körül versenyeznek. A következő szempontok alapján ítélik meg a győztest: az elsőként harapott pók, a másikat hálóba tekeri, vagy ha mindkét pók selyemszálon szállt be a küzdelembe, aki előbb elvágta a másik vonalát.

Forrás:

The Goblin Spider (curiousordinary.com)

https://en.wikipedia.org/wiki/Jor%C5%8Dgumo