A Fujiwara-dinasztia a 9. és 12. század között volt Japán egyik legbefolyásosabb családja. Nagyon közel álltak a császárhoz, mivel lányaikat beházasították a császári családba. Emellett a buddhistákat is igyekeztek maguk mellé állítani, mivel tudták, mekkora befolyással bírnak a buddhista szentélyek és szerzetesek. A Fujiwara-klán alapítója Nakatomi Kamatari volt, aki halála után kapta meg a Fujiwara vezetéknevet – ő volt az első igazi riválisa a császári családnak. Fia, Fujiwara Fuhito már az új vezetéknevet használta. Fuhito már tudatosan igyekezett a császári palotába beférkőzni és politikailag bebiztosítani magát.
Fujiwara Yoshifusa volt az első a Fujiwara-klánban, aki régens lehetett úgy, hogy vérségi kötelék nem fűzte a császári családhoz. Korábban ezt a pozíciót csak vérszerinti családtagok tölthették be. Ezután vált gyakorlattá, hogy az aktuális Fujiwara régens visszavonulásra késztette a császárokat még viszonylag fiatalnak mondható életkorban, hogy a trón gyermeki várományosát helyezzék a pozícióba. Így a Fujiwara régensek pozíciója is még 2 évszázadig biztosított volt a gyermek császárok mellett. Ez azt jelentette, hogy bár az ország hivatalos vezetője a császár volt, a Fujiwarák mégis nagyobb hatalommal rendelkeztek.
Yoshifusa unokaöccse, Fujiwara Mototsune később megszüntette a régensi pozíciót, és egy sokkal magasabb szinten lévőt hozott létre helyette: a kancellárt (kanpaku). A kancellár volt a császár szóvívője és a közvetítő a császári palota és más hivatalok között. A császár mellett a kancelláré volt a második legmagasabb pozíció az országban.
Uda császár uralkodása alatt rövid időre a Fujiwarák “kivonódtak” a forgalomból, ugyanis Uda volt az első hosszú évek óta, akinek nem volt köze a Fujiwarákhoz, sem régensként, sem pedig kancellárként nem álltak mellette. Mototsune fia, Tokihira hozta vissza a Fujiwarák hatalmát. Bár ő maga nem került kancellári pozícióba, mégis olyan befolyással rendelkezett, amely bebizonyította, hogy az ország valódi uralkodói továbbra is a Fujiwara-családból kerülnek ki.
Fujiwara Michinaga 4 lányából 3 császári feleség lett, 1 pedig egy trón várományosé, aki később maga is császár lett. Fia régensként működött, míg unokái császári szintet értek el. Michinaga fényűző életet folytatott a palotában – később ez ihlette meg Murasaki Shikibu udvarhölgyet a Genji szerelmei megírására. Michinaga halála után a Fujiwara-család ereje és hatalma hanyatlásnak indult, azonban, amit létrehoztak 4 évszázados uralmuk alatt, a későbbiekben is megmaradt.
A képen látható Byōdō-in buddhista templom Ujiban eredetilek a Fujiwarák villája volt, amelyet Fujiwara Yorimichi alakított át buddhista templommá.
Forrás:
https://www.britannica.com/topic/Fujiwara-family
