A Chihiro szellemországban számos díjat bezsebelt, nem véletlenül!
Eltekintve attól, Oscar-díját nyert, az egyik legmagasabb bevételt hozta és a lelkesedés iránta még ma is töretlen, egy nagyon részletekre odafigyelő, a vizuális művészetben kiemelkedő film.
A japán mitológia folklórból és kultúrából nagyon sok elemet kivesz, és sajátos módon építi be a történet egészébe.
A film első kis utalása arra, hogy elhagyjuk az általunk ismert világot és belépünk egy másik világba a japán torii fakapu, amely mellett elhalad Chihiro a családjával.
A torii kapuk egy szentély bejáratát jelzik, és azt jelképezik, hogy belépünk az istenek szent birodalmába. Ugyan ezen Chihiro nem megy át, de picivel később átmegy családjával egy alagúton, amely viszont tényleg egy másik világba vezeti. Angol címe Spirited Away, eredeti címe „Sen to Chihiro no Kamikakushi”. Ez utóbbi jelentése „istenek által elrejtett”.
A szentély alatt Chihiro észreveszi ezeket a „hokorának” nevezett kis kőházakat az út mentén. Japánban az út menti szentélyeknél a kamikhoz, vagy a „dōsojin” védőszellemekhez imádkozhassunk. A „dōsojin”-ról már korábban meséltünk. Ezek út menti szobrok. Egy ilyen szobor arra kényszeríti Chihiro apját, hogy fékezzen, így nem is tud átmenni az alagúton. Ez azért történt így a filmben, mert a dōsojin szobrok gyakran jelölik ki a határokat.
A történetet talán ismered: Chihiro szülei esznek az onsen vendégeinek szánt ételből és malaccá válnak.
Az Aburaya fürdőház vagy onsen ihletője, ahol a történet nagy része játszódik, állítólag a matsujamai Dogo onsen. Ez japán egyik leghíresebb és legrégebbi onsenje. A japán fürdőkultúráról már több cikkem is szólt. Most röviden csak annyit, hogy az onsen és annak felkeresése szerves része a japán kultúrának, nem is meglepő ezért, hogy maga a cselekmény nagy része is az animében itt játszódik.
A film központi eleme a kapzsiság és a falánkság, ami nem csak a szülők malaccá válásában, de később az onsen alkalmazottainak a viselkedésében is megnyilvánul.
Milyen lényekkel találkozhatunk?
Haku
Látszólag Haku egy fiatal, kedves fiú, aki segít Chihironak, hogy bejusson az onsenbe és ott alkalmazott legyen. Róla már többször is meséltünk bejegyzésekben, Ő valójában egy Mizuchi, folyó isten és sárkány. Ad Chihironak egy bogyót, rögtön az elején, amelyet meg kell ennie annak érdekében, hogy ne tűnjön el a szellemvilágból. Ennek a mozzanatnak mitológiai eredete van. Amikor Izanami istent száműzték a halottak birodalmába, Izanagi elindult a Yomiba, a halottak földjére, hogy visszaszerezze. Először Izanagi nem látta Izanamit, mert az árnyékok eltakarták. Kérte, hogy térjen vissza vele az élők világába, de Izanami közölte vele, hogy elkésett, mert már evett az alvilág ételeiből, így már a halottak világába tartozott. Feltehetőleg ezért kapta a bogyókat Chihiro Hakutól.
A mizuchi vízi sárkányok vagy kígyók egyben vízistenségek is. Haku a Nigihayami Kohakunushi, vagyis a „sebes borostyánfolyó istene” nevének rövidítése. A filmből kiderül, hogy Chihiro korábban találkozott vele, amikor egy folyóba esett, ezért is tudott segíteni neki újra emlékezni a nevére.
A filmben Haku egy aranyos, zöld hajú, tinédzser fiúvá változott, aki Yubaba parancsainak kell, hogy engedelmeskedjen, mégis segít Chihironak, és megvédi sok, számára veszélyes helyzettől.
A legendákban a mizuchik azonban nem mindig ilyen segítő karakterek. Egy, a 700-as évek elejére visszanyúló legenda szerint az egyik mizuchi egy mérges kígyó- sárkány-lény, amelyet végül egy Agatamori nevű ember egy trükkel győzött le.
Kasuga-Sama
Nem sokkal ezután Chihiro észreveszi az átlátszó árnyékokat. Ezek neve: Kasuga-Sama, szellemek, akik komppal csoportosan érkeznek a fürdőházba. Különös maszkokat és sokutait (a japán nemesség hagyományos ruháit) viselnek, de testük olyan, mint ha árnyékok lennének.
Érdekesség: Kasuga egy híres sintó szentély neve Japánban, Nara prefektúrában. Van egy hagyományos rituális tánc, az „Ama” a Kasuga szentélyben, amelyben a táncosok papírmaszkot viselnek, amelyet „Zōmen”-nek neveznek. Ezt amúgy a bugaku táncosai is viselik. És rituális táncokhoz használják. A maszkok úgy néznek ki, mint amilyeneket Kasuga-Sama visel.
Kaonashi, az arctalan
„Kaonashi”, az arctalan, ahogy japánul hívják. Persze nem lehet biztosan tudni, de Kaonashi maszkja nagyon hasonlít a hófehér Noh, japán színházban használt maszkokra, persze a színes díszítése nélkül.
Aogaeru, a kis zöld, kék kimonot viselő béka egy kapzsi mellékszereplő. Amikor Kaonashi lenyeli őt, átveszi kapzsiságát is.
Tsuchigumo
Az egyik legszimpatikusabb karakter Kamaji, a kazánt fűtő és a füveket adagoló lény.
Nagyon hasonlít a „Tsuchigumo”-ra, a japán folklór másik hírhedt yōkaijára. Ezeket az óriási pókszerű lényeket gyakran Oni arccal ábrázolják, főleg a kagura darabokban. Jellemzőjük, hogy megváltoztathatják az alakjukat és emberszerű megjelenést vesznek fel, hogy megtévesszék a zsákmányukat. Az animében Komachi meg tudja nyújtani a karját, hogy elérje a füveket és a karokat, amellyel a szerkezetet irányítja. A folklórban a Tsuchigumo nagyon régi történet, az elsőket állítólag még Jimmu császár irtotta. Számos, más mese is kering róluk, a yōkai challenge kapcsán is már meséltem róluk.
Susuwatari
A „Susuwatari” vagy korom a Totorból is ismert piciny lény, amely elhagyatott házakban tanyázik. Nem igazán yōkai, hanem inkább egy cuki, félénk, különleges lény. Itt Tsuchigumo segítőjeként jelennek meg és szenet hordanak az onsen kemencéjébe.
Oshira-sama
Oshirasama egy igazi shintō kami, a selyemgyártás mecénása. Pár napja volt már róla szó és arról a legendáról, amely a mondaköréhez köthető. Itt a filmben ugye, mint retekszellem utalnak rá és egy nagy, szőrőslényként jelenik meg. Oshirasamának valójában semmi köze a retekhez. Ez állítólag csak Miyazaki Hayao kreativitása ihlette.
A mondák vele kapcsolatban Észak-Japánhoz köthetők és a Tamaya-Gozen legendájának állít emléket. A legenda szerint Tamaya-Gozen olyan lány volt, aki annyira szerelmes volt a lovába, Sendankurigébe, hogy amikor az apja megölte és megnyúzta az állatot, elment imádkozni a bőre elé, ami aztán rátekeredett. A monda szerint a selyemhernyók ebből a természetellenes egyesülésből születtek. Az Oshirasamákat minden évben más-más selyem borítja, és egy vak sámán, azaz egy itako imádkozik érte, az Oshirasama asobase elnevezésű rituáléban.
Misogi rituálé
A „misogi” egy rituális gyakorlat a sintoizmusban, a fürdés általi megtisztulást jelenti. Ez vonatkozik az istenekre is. Magában a teremtésmítoszban is miután Izanagi megszökik az alvilágból, a folyóban fürdik, hogy megtisztuljon.
Valószínűleg ez adhatta az ihletet arra, hogy a kamik is emiatt a megtisztulás miatt keresik fel Yubaba onsenén.
Yubaba
Az Aburaya onsen tulajdonosa az egyetlen igazi negatív karakter a történetben. A neve szó szerint fordítva nagyjából azt jelenti, hogy „öreg meleg vizes nő” vagy „forróvíz boszorkány”. A legközelebbi párhuzam a Yubabához a japán folklórban „Yamauba” vagy „Oni-Baba”, egy hegyi boszorkány. Róla már többször is meséltünk.
Az alakváltó Yubaba a sötét eredetű mitikus hegyi boszorkány Ghibli változata. A Yama-uba elsőre egy negédes, kedveskedő öreg nő képében jelenik meg, aztán szépen lassan kibontakozik a karaktere. Először azt hitték, hogy a Yama-uba Japán hegyvidéki vidékein él. Úgy gondolták, hogy eredetileg vagy olyan fiatal nők, akik a vadonba menekültek, miután bűncselekményekkel vádolták meg őket, vagy olyan idős nők, akiket a család elhagyott. A mondák szerint ezek a nők fokozatosan átalakulnak és sokszor szarvakkal, fogakkal rendelkező embertelen lényekké, amelyeknek tájegységenként eltérő rémisztő tulajdonságot adtak. A mesék szerint gyakorolják a fekete mágiát is, így Yubaba azon képessége, hogy ellopja az emberek nevét, és hatalmas varjúszerű madárrá változzon, nem áll messze az eredeti mondáktól.
Kashira
Yubaba három zöld fejét „Kashirának” hívják, ami szó szerint „fejet” jelent. Ezek nagyon hasonlítanak a japán folklór yōkaijához, a „Tsurube-otoshi”-hoz. Ha követed a yōkai challenget, akkor lehet, emlékszel rá. Ez a yōkai hatalmas testetlen fejekre hasonlít és arról ismertek, hogy megtámadják az embereket, úgy, hogy leesnek egy fáról, majd megeszik a zsákmányukat. Kisebb méretük miatt Kashira ellen a buddhista kívánságteljesítő és védelmező talizmánok, az úgynevezett „Daruma babák” hatásosak.
Shikigami
Én félek a madaraktól, szóval számomra Haku látványa, ahogy a shikigami had megtámadta, kisebb belső félelmet keltett életre. De még ha nem is félsz a madaraktól, valószínűleg nem örülnél, ha egy madár raj, legyen az papírból, egyenesen a falnak kerget. A madaraknak látszó szellemek valójában papírlényekként jelennek meg, de valójában bármilyen formát ölthetnek. Nem is gondolnánk elsőre, de nem Miyazaki Hayao találta ki, hanem a shikigamiba vetett hit az Onmyōdō-ból, vagyis a hagyományos japán ezoterikus kozmológiából (amelyet jóslásra is használtak) a 7. század körül származik. Úgy gondolták, hogy az Onmyōji, a gyakorlói képesek hatalmat gyakorolni a shikigami felett. A történetekben és a Chirio szellem országban is ártalmatlanok első látszatra, azonban ahogy rátapasztották magukat Hakura, már kártékonyak lettek a számára. Az eredeti mondákban a shikigamik úgy jelentek meg, hogy csak ülnek, és szem nélkül figyelnek téged.
Dorotabo
Dorotobo az a büdös szellem, amely egyszer csak megjelenik a fürdőházban. Persze az újonc Chihiro kapja a feladatot, hogy szolgálja ki, amit Chihiro lelkiismeretesen meg is tesz. Chihiro az elvártnál többet is tesz azért, hogy a szellem megtisztuljon, így kiderül, hogy valójában nem büdös szellem a látogató, hanem a folyó szelleme. Itt ismét utalást láthatunk a környezetszennyezés ártalmaira. Miután Chihiro felszabadítja a szellemet a szennyezéstől, meglátjuk igazi alakját. A szellem arca egy Nō színház, konkrétan egy Okina maszkra hasonlít, amely egy bölcs öregembert ábrázol.
Gaki, az éhes szellem
A film vége felé Kaonashi, az arc nélkül ámokfutásba kezd, és falánksága nem engedi, hogy jóllakjon, bármilyen ételt is adnak neki. Követi Chihirot Zeniba otthonába, ahol viszont már egy tisztelettudó, kedves vendégként viselkedik. Azaz mindig annak a környezetnek veszi fel a tulajdonságát, ahol éppen tartózkodik.
A torkos szörnyeteg képe egy japán folklórból ismert szellemre enged következetni az „éhes szellemre”, a „Gaki”-ra, ahogy a japán folklórban hívják. Feltételezhetően ezek a szellemek mohók voltak az életben, ezért haláluk után örök éhséggel büntették őket.
Yubaba gyermeke, „Bo”
Bo jelentése „Fiú”. Ez feltehetőleg egy utalás lehet a legendás népi hősre „Kintarō, az aranyfiú”-ra. Az eredeti történetben ugyanis Kintarō kisbabaként a vadonban marad és egy Yamauba hegyi boszorkány nevelte fel. Ha azt feltételezzük, hogy Yubaba egy hegyi boszorkány, akkor a túlméretezett Bo lehet, hogy utalás Kintarōra.
Bo eleinte nem túl bátor, sőt elkényeztetett módon viselkedik, de Chihiróval való utazása után Ő is egy személyiségfejlődésen megy keresztül.
Mit gondolsz?
Képek:
By IMDb, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=56309697
Források:
https://time.com/6081937/spirited-away-changed-animation-studio-ghibli/
