004369911060985

Jinmu császár (japánul tennou, jelentése: égi uralkodó) a Nihon shoki és a Kojiki (japán krónikás könyvek) szerint Japán legendás első császára volt, a császári udvar további uralkodóit is tőle származtatják.

Azonban Jinmu (神武天皇, Jinmu-tennō) életét sok szempontból meg lehet kérdőjelezni, a történészek hangsúlyozták, hogy nincs bizonyíték létezésére – inkább tűnik valamiféle mitológiai, akár isteni alaknak (nevének jelentése is “isteni erő” ezt hordozza), mintsem valós történelmi személynek – viszont emellett is a legtöbben egyet értenek abban, hogy a róla szóló történetek tükrözhetnek valós eseményeket.

Trónra kerülés

A kezdődő japán császári család, ház arra alapozta trónigényét, hogy ők az istenek, ráadásul a legfőbb istenek leszármazottai.

A shinto vallás szerint, valamint a japán mitológiában Jinmu közvetlen leszármazottja Amaterasunak, a napistennőnek. Amaterasunak volt egy fia, és általa egy unokája is, akit Ninigi no Mikotonak hívtak. Amaterasu elküldte Ninigi no Mikotot a Japán szigetekre, aki ott szerelembe esett egy hercegnővel, Konohana Sakuya-val, amit házassággal és gyermekáldással pecsételtek meg. Három gyermekük született, köztük Hikohohodemi no Mikoto, más néven Yamasachi-hiko, aki feleségül vette Amaterasu testvérének, Owatatsumi-nak (legendás japán sárkány, oltalmazó víz istenség, másik nevén Ryuujin) a lányát, Toyotama-himét (hercegnő). Nekik is született egy fiuk, azonban szülei elhagyták őt, így a gyermeket végül Toyotama-hime húga, Tamayori-hime nevelte föl, majd később össze is házasodott vele. Négy gyermekük született a legenda szerint, a legkisebbet pedig Kamu-yamato Iware-biko no Mikoto vagy Kamu-yamato Iware-biko no Sumeramikotonak hívták. A negyedik gyermek további nevei közé tartoznak még: Wakamikenu no Mikoto, Kamu-yamato Iware-biko hohodemi no Mikoto és Hikohohodemi is. Ő lett posztumusz elnevezése szerint Jinmu császár (jelentése “isteni hatalom” vagy “istenharcos”).

A Nihon shoki beszánolója szerint Jinmu császár i.e. 711. február 13-án született és szintén a legenda szerint i.e. 585. április 9-én halt meg. (Sírja ugyanott fekszik, ahol császárrá vált, vagyis Nara prefektúrában.)

A krónikák szerint Jinmu testvérei (Hikoitsuse no Mikoto, Inai no Mikoto és Mikeirino no Mikoto) Kyuushuu déli részén születtek, a mai Miyazaki prefektúrában. Később kelet felé indultak, hogy találjanak egy alkalmasabb helyett az ország igazgatására. A vándorlást eredetileg Jinmu bátyja, Itsuse vezette a helyi tözsfőnök (Sao Netsuhiko) segítségével a Seto-beltengeren keresztül. Amikor elérték Naniwát (mai Osaka), találkoztak és meg is ütköztek egy másik törzsfőnökkel (Nagasunehiko, a “hosszú lábú ember”). A csata Itsuse halálát eredményezte. Jinmu rájött arra, hogy biztosan azért szenvedtek vereséget a csatában, mert kelet felé, vagyis a Nap ellen harcoltak, mely nem zárulhatott, csak is vereséggel, ezért úgy döntött kerül a félsziget keleti partjáig, így harcolhat nyugat felé fordulva. Yamatoban újra megütköztek Nagasunehikoval, azonban ezúttal a kimenetel győzelemmel zárult. Jinmu fegyvres erői egyre nagyobb sikereket értek el, trónra lépése előtt legyőzték az emishi klánt is (egy etnikai csoport, akik a közép-kelet régióban éltek), akik létszáma akkoriban meghatározó volt Japánban.

Yamatoban Nagasunehiko legyőzésével, a másik isteni leszármazott, Nigihayahi elfogadta Jinmut és legitimálta császárként. Ekkor lépett Jinmu állítólag Japán trónjára.

(A modern Japánban Jinmu legendás trónra lépését február 11-én a nemzeti alapítás napjaként ünneplik.)

A trónra lépés után – így szól a legenda – Jinmu megmászta a Nara-hegyet, hogy letekintsen az általa uralt vidékre és a Seto-beltengerre, és megjegyezte, hogy e tenger olyan, mint az épp párosodó szitakötők által készített “szív” gyűrűk (régi nevén “akitsu”). Miközben Jinmu a hegytetőn állt, egy szúnyog megpróbálta ellopni isteni vérét, de pont isteni vére erejének köszönhetően egy szitakötő (“akitsumikami”) megölte a szúnyogot. Japán innen kapta archaikus nevét, az Akitsushima-t (Szitakötő-szigetek).

Jinmu japán legendás császára
Jinmu japán legendás császára

Császárkultusz, modern tiszteletadás

A japánok figyelme és tisztelete talán túlzásnak tűnhet elsőre, de ha jobban belemélyedünk, kiderül, hogy mindennek helye és oka van széleskörű és szövevényes kultúrájukban.

Jinmu tisztelete központi eleme volt a Meiji-restauráció után kialakult császárkultusznak. 1873-ban február 11-én Kigensetsu néven ünnepnapot hoztak létre, az ünnep Jinmu 2532 évvel korábbi trónra lépésének évfordulójára emlékezett. A második világháború után az ünnepnapot kritizálták, mivel túlságosan szorosan kötődött a „császárrendszerhez”. 1948-tól 1966-ig felfüggesztették, de később Nemzeti Alapítás Napjaként újra bevezették.

1873 és 1945 között egy császári követ minden évben felajánlásokat küldött Jinmu sírjának feltételezett helyére. 1890-ben a közelben szentélyt létesítettek azon a helyen, ahol Jinmu állítólag trónra lépett.

A második világháború előtt és alatt az expanziós propaganda gyakran használta a hakkō ichiu kifejezést, amelynek jelentése “nyolc koronazsinór, egy tető”, ami értelmezve annyit tesz: “az egész világ egy fedél alatt”. 

Ezt Tanaka Chigaku talált ki a Nihon Shoki egy Jinmu császárt tárgyaló passzusa alapján.  A politikai szlogen a Japán Birodalom isteni jogát jelentette a “világ nyolc sarkának egyesítése” céljából. Egyes médiumok ezt a kifejezést tévesen Jimmu császárnak tulajdonították, így sokan hittek abban, hogy ez be fog következni, amit a politika ki is használt az országban.

Az 1940-es ünnepségre, amely Jinmu trónra lépésének állítólagos 2600. Évfordulóját ünnepelte, felépítették a Béke tornyát. Ugyanebben az évben számos, Jinmu életének kulcsfontosságú eseményeihez kapcsolódó kőemlékművet állítottak Japán-szerte. Azokat a helyszíneket, ahol ezeket az emlékműveket állították, Jimmu császár szent történelmi helyszíneként ismerik.

Történelmiség

A Nihonshoki és Kojiki elbeszélésein kívül nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy Jinmu létezett volna.

Jinmu Kr. e. 660-tól Kr. e. 585-ig tartó uralkodásának dátuma valószínűtlen, a legtöbb modern tudós egyetért abban, hogy a Yamato dinasztia Kr. e. 660-ban történt hagyományos megalapítása mítosz, és hogy Jinmu az első kilenc császárral együtt legendás. Japán i. e. 660-as alapítását is valószínűleg a Nihon Shoki írói találták ki, hogy a dátumot egy kanototori évre helyezzék.

(A kanototori egy szekszagenáris ciklus, vagyis egy hatvan terminusból álló ciklus, amely egy-egy évnek felel meg, így egy ciklus összesen hatvan évet tesz ki. Ázsiában ezeket a ciklusokat használták történelmileg az idő rögzítésére, ezen rendszer alapján építették fel a naptári rendszerüket is.)

A Yayoi-korszak közepén és végén történt események azonban Jinmu szóló történeteket tükrözhetnek. Egyes történészek szerint Jinmu által Oszaka és Nara meghódítása egy valós eseményt tükrözhet. A dátumok és a részletek nagy része azonban a legnagyobb valószínűséggel mondhatóan fiktív. Másik történészek arról is említést tettek, hogy Jinmu hódítása azt az időszakot is tükrözheti, amikor a yayoi népek a kontinentális Ázsiából tömegesen bevándoroltak Kyushuból kiindulva és kelet felé haladva a yayoi időszak alatt.

Jinmu legendája a mítosz és némi hihető történelem keveréke. Például a legenda vonalvezetésének és világiasságának puszta bonyolultsága amellett szól, hogy lehet némi valóságalapja. Ha Jinmu teljesen kitalált lenne, akkor könnyebb lett volna egy isten közvetlen leszármazottjaként leírni, nem pedig ilyen szövevényes történethálót szőni köré. A Jinmu által használt fegyverek, taktika és útvonal is mind hihető. A japán monarchia még mindig használja a császár három szent kincsét, bár az eredeti kard állítólag 1185 körül elveszett, így a most használt ereklye lehet, hogy csak egy másolata a régi legendás kardnak. Az első császár, akinek létezését a történészek valósnak tartják, az Sujin császár (japán tizedik császára, uralkodásának éve hagyományosan i.e. 97-30 közé tehető).

Az is lehet, hogy a császárok történelmi vagy kitalált hősies alakokkal társították magukat a múltban, hogy legitimálják uralkodásukat, hiszen a kultuszépítés és isteni eredet segítette a hatalom és biztonságos kormányzás kiépítését az országban. Valamint köteléket hozott létre az uralkodó család/dinasztia és az isteni világ között, így a császár maradandó szimbólummá vált minden japán embernek, mint inspiráció és büszkeség.

Ezért is fontos Jinmu császár jelenléte, akár létezett, akár nem, mert a történelem minden időszakában biztosított a japán ember számára egyfajta különleges köteléket az istenekkel és a hagyományokkal és a vallással, azok ünnepeivel, szertartásaival egyaránt. Ez még a mai modern világból sem tűnt el, és az ország lakói napjainkban is ugyanúgy őrzik Jinmu legendáját és büszkeségét, mint ahogy az elindult több, mint 2000 évvel ezelőtt.