Miről szól?
Kashiwai Hisashi az Elveszett receptek étterme egy szívmelengető regény, amely Kiotóban játszódik, és az emberek és az ételek közötti mély érzelmi kapcsolatokat kutatja. Bár kezdetben önálló könyvnek tekintették, valójában egy sorozat része. A történet a nosztalgia és a gyógyulás érzését idézi, amelyet gyakran „gyógyító fikcióként” emlegetnek. Ha olvasod, a Netflixen is vetített Midnight Diner biztos eszedbe jut róla, a sorozat magyar nevét sajnos nem tudom.
A regény egy egyedülálló étterem körül forog, amelyet egy kéttagú család üzemeltet, és amely arra specializálódott, hogy az ügyfelek dédelgetett emlékei alapján készítse el az ételeket. Ezek az ételek hídként szolgálnak a múlthoz, vigaszt nyújtanak azoknak az egyéneknek, akik sajnálattal, bizonytalansággal küzdenek és vágynak az elveszett pillanatok után.
Kashiwai különféle ügyfelek szemüvegén keresztül a nosztalgia és az érzelmek helyreállításának megható narratíváit szövi. Egy különösen megindító epizód egy fiatal fiút követ, akinek az apja egy egyszerű, de tartalmas nori-ben-t (hínár-bentót) készített az iskolai ebédre, bemutatva azt a mélységes szeretetet, amely az ételeken keresztül közvetíthető.
Nosztalgia és gasztro élvezetek
Stílusosan az Elveszett receptek étterme egy japán drámai forgatókönyvre emlékeztet, amely nagy hangsúlyt fektet a párbeszédre és az udvariasságra, nem pedig az élénk képekre. Felépítése kissé képletes, hasonlóan a Mielőtt kihűl a kávéhoz, ahol a különböző vendégek egy adott környezethez kötődő élményen keresztül keresik a lezárást vagy az újrafelfedezést. Bár az érzelmes történetmesélés magával ragadó, a könyvben a kiotói konyháról szóló leírások az igazán ragyogóak. Az olyan finomságokkal, mint a édeshal és a hamoanna, a regény elmeríti az olvasókat Japán gazdag kulináris hagyományaiban. Az ételek élénk ábrázolása hosszan tartó vágyat hagyott maga után egy gőzölgő tál rámen vagy egy másik ízletes fogás után.
Miért tetszett?
Összességében az Elveszett receptek étterme egy gyengéd, megnyugtató olvasmány, amely az étel és az emlékezés metszéspontját kutatja. Bár narratív megközelítése időnként kiszámíthatónak tűnhet, kiválóan megragadja az ízlés és a nosztalgia idéző erejét. Tökéletes azoknak az olvasóknak, akik szeretik a történetmesélést, a japán kultúrát és a jól elkészített ételek helyreállító jellegét.
