Ninjutsu (忍術) – a ninják harcművészete

A ninjutsu shinobijutsu, ninpou és taijutsu néven is ismert harcművészet, melyet a ninjákhoz kapcsolnak. A szó első fele (“nin”) türelmet, kitartást jelent, míg a jutsu a többi harcművészethez hasonlóan magát a technikát jelenti.

A ninjutsu abban különbözik a többi jutsutól, hogy itt nem a küzdelem, hanem a túlélés az alapvető cél. A szív, elme és test tökéletes kontrollálása elengedhetetlen ehhez a harcművészeti ághoz.

3 fő ága ismert a ninják harcművészetének:

– bujinkan, melynek nagymestere: Hatsumi Masaaki

– genbukan, melynek nagymestere: Tanemura Shoto

– jinenkan, melynek nagymestere: Manaka Unsui

A japánok úgy tartják, hogy a ninják képességeiket a tenguktól kapták. Emiatt könnyen hitették el bárkivel, hogy maguk is természetfeletti képességekkel rendelkeznek – ezt számos ismert ninjákról szóló popkulturális termék is felhasználta (pl. Naruto című anime). Valójában azonban nem voltak igazak ezek a mítoszok: a ninják csupán nagyon ügyesen használtak különböző eszközöket (füstöt, köteleket stb.), így az emberek elhitték, hogy hatalmasakat tudnak ugrani vagy eltűnni a füstben. Még olykor a szamurájok is tartottak tőlük, pedig nem voltak náluk magasabban képzett harcosok.

A ninjutsu eredete másfél ezer évvel ezelőtt alakult ki. A ninják ősei a yamabushik voltak (hegyi harcosok), illetve a Kínából érkező szerzetesek, papok, harcosok és tudósok. Mivel a ninják függetlenek voltak a feudális Japánban, ezért bérgyilkosként is “működtek”, ha kellett. A Tokugawa sógunátus idején kémekként és testőrökként is alkalmazták őket.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nindzsucu