004369911060985

Oni- a japán ördög, gonosz démon, az egyik leghíresebb yōkai

Az Oni ( , magyarul ejtsd: onyi) valószínűleg az egyik olyan yōkai, amelyről szinte mindenki hallott. Korábban hyakki-nak (百鬼) is nevezték (azaz száz szellem vagy száz oni a kanjik alapján), de mára a hyakki egy gyűjtőnév lett. Ebből alakult ki a Hyakki Yakō, (百鬼夜行) elnevezés, vagyis amikor száz démon vagy más természetfeletti lény, yōkai a mi világunka szabadul „bulizni/ parádézni” egyet. Leginkább az ördöghöz, démonhoz hasonlatos lénynek jellemzik az onit, akinek bár emberhez hasonlatos megjelenése van, mégis szarvakkal, karmokkal és hatalmas tépő fogakkal ábrázolják.

oni, japan, yokai, youkai, jokai, japan, demon

Bőrszíne változatos lehet, leggyakrabban kék, piros vagy zöld és találunk olyan ábrázolásokat is, ahol egy kanabō-val, azaz egy baseball ütőhöz hasonló vas bottal vagy husánggal ábrázolják, aminek szegecses a felülete az ütő résznél és egy tigris bőrből készült ágyék kötőt visel. Ez a megjelenés az indiai démon ábrázolásra vezethető vissza, amelyet később a japánok is átvettek. Az oniknak a japán mitológiában különböző szerepük van. Egyrészt a négy menny őrzőt (Shi-Tennō) szolgálják (Ama no jaku- 天邪鬼 pl. egy ilyen démon, aki képes az ember legmélyebb vágyát kicsalni belőle). Ilyen őrző jellegű démon szobrot gyakran megcsodálhatjuk a buddhista templomok kapuinál. Másrészt a buddhista pokol szolgálói és kínzó démonjai is egyben (gokusotsu-獄卒 a nevük ezeknek a démonoknak), akiknek az a szerepük, hogy ellenőrizzék a lelkeket az O-higan átkeléskor, valamint megbüntessék azokat. A keresztény és buddhista démon ábrázolásban talán ez a leginkább eltérő. A buddhizmusban a démonok ugyanis ezt a szükséges rosszat testesítik meg és úgymond a kötelességüket teljesítik, amikor megbüntetik a az embereket. A japán buddhista mitológia szerint ahhoz, hogy a lélek átjusson a túlvilágra, át kell kelnie a Sanzu folyón (jap.: 三途の川). A buddhizmusban három átkelési ponton történhet a lélek túlvilágra való jutása: egy hídon, egy gázlón, vagy egy mély, kígyóktól hemzsegő vízben. Az határozza meg, hogy az illető milyen átkelési ponton kísérelheti meg az átkelést, hogy életében milyen életet élt. Az utat onik figyelik és tartatják be a rendet, hogy senki se tudjon csalni. Részben ezért is a japán temetések alkalmával pénzt is hagynak a halott mellett, ugyanis a hiedlemek szerint az átkelés előtt a léleknek fizetnie kell.

Érdekesség, hogy a szótárban számos szót találunk, amely az oni előtaggal kezdődik, például „oniyome- rossz feleség”, „oniasa- csalán”, „onigo- gyerek, aki nem hasonlít szüleire” „ oniyuri- tigris liliom, 鬼百合” ”onimusha- harcos鬼武者” ”onikinme- tépőfog鬼金目” ”onigawara- oni maszk tető cserép鬼瓦” ”onikachou- rossz főnök鬼課長” ”oniden- amikor valaki telefonon utolérhetetlen鬼課長”, számos növénynek, ijesztő kinézető tengeri halnak is oni előtaggal kezdődik a neve.   A gonosz oni A japán mondákban a gonosz onik kedvelt főszereplők. Egy ismert monda  a Heian-időszakból, hogy a gonosz oni megharapja és felfalja a nőket. A leghíresebb közülük Shuten Dōji, egy ember evő oni. A hegyekben él és kiváltképp a szép nőket kedveli, akiket elrabol, szolgává tesz, mindenféle szörnyűséget művel velük, majd végül megeszi őket. A monda szerint Minamoto no Yoritomo és négy vazallusának sikerült végül Shuten Dōjit legyőznie. Ez számos történetben fennmaradt, mindegyik elbeszélés kicsit más, azonban ezekben az oni minden esetben legyőzhető. Egy másik ismert történet szerint Kintarō (金太郎) vagy más néven az „Aranyfiú”, a japán folklór népszerű alakja győzi le. Vannak azonban elbeszélések más onikról, amelyek leginkább a keresztény kultúrában ismert ördög tulajdonságaival rendelkeznek. Egy ilyen történetben egy idős férfi elment tüzifát gyűjteni és véletlenül meglátta az onik éjjeli ünnepét, amikor táncoltak, ittak, ettek, ünnepet ültek. Az idős férfi arcán az ukiyo-e metszeten látható egy daganat, amelyet a történet szerint az onik magukhoz vettek, mint zálog, hogy az idős ember visszatérjen hozzájuk. Ezzel az idős ember meg lett a daganattól szabadítva. Ez kicsit mutatja azt az elképzelést az onikról, hogy azok valójában nem túl okos lények. A történetek egyeznek abban, hogy gonosz, ijesztő lények az onik. Misztikus jellegük miatt az ukiyo-e ábrázolások kedvelt szereplőivé váltak. oni, japan, demon, ordog, gonosz szellem, yokai, youkai, jokai  

A jó oni Nemcsak rossz onival, de jó onival is találkozhatunk a japán mitológiában. Ez amúgy jellemző Japánban, hogy egyes yōkaiokat kifejezetten pozitív képben tűntetik fel. Ilyen ábrázolás például a szél és villámlás isteneinek ábrázolása (Fūjin és Raijin), amikor is egy természeti erőt testesítenek meg, amelyek jót és rosszat is hozhatnak az emberek számára. Hasonlóan pozitív ábrázolást mutat egy másik történet is, ahol Ryōgen (912–985) buddhista szerzetes (Tendai buddhizmus) legyőzött egy onit és ezzel felvette szarvait, innentől mint Tsuno Daishi (szarv nagymester) kezdték nevezni. Ezért olyan talizmánokat (ofudaお札) kezdtek el készíteni, amelyek a betegségektől óvtak. Ilyen talizmánokat a Tendai buddhista templomokban meg lehet vásárolni és a hiedlemek szerint újévkor a ház ajtajára kell ragasztani, hogy megóvja a ház lakóit a betegségektől. Ezek miatt a hiedelmek szerint szoktak a japán házak cserepei közé egy olyan cserepet tenni, amelyen egy oni-maszk látható. Ez a ház lakói védelme érdekében kerül a háztetőre. A japán kultúrában az emberek rossz szellemektől való védelme amúgy egy visszatérő gondolat, a haj díszítésére szolgáló kanzashi hajtűk is eredetileg ezért alakultak ki, a viselőjét voltak az ártó szellemektől megvédeni. A nagyobb onsen városokban is gyakran lehet oni szobrokat látni (pl. Beppu, Jigokudani), mivel a hiedelmek szerint az onik az ilyen helyeken laknak és az onsenek, amelyek a vulkánikus erők eredményeként jöttek létre a pokol bejáratai. Számos történet szerint onik a hegyekben is laknak.

ryogen, oni, japan, buddhizmus, buddhism  

A Setsubun ünnep egyik főszereplője az oni február 3.-án, amikor is a tavasz kezdetekor a rosszat elűzik a házakból. Ezt egy szertartás keretében végzik, ez a mamemaki, vagy bab szórás. Pirított szója babot, vagy szerencse hozó babot (fuku-mame) szórnak ki a házak ajtaján, vagy megdobálnak vele valakit, aki oni maszkot visel és közben azt kiabálják rá, hogy Oni wa soto, fuku wa uchi! – „Démon kifele, szerencse befele!”.  Főleg gyerekes házakban ezt a szokást még a mai napig űzik, de ünneplik például a szentélyekben is és szertartásokat hajtanak végre. A babok jelképezik a ház szimbolikus megtisztítását a gonosz szellemek elűzésével, amik balszerencsét és rossz egészséget hoznak magukkal. Majd a szerencse behozatalának részeként pirított szójababot esznek. Pont Setsubun napján érkeztem meg Japánba  és a Japán Alapítvány Kansai Központjában, Osakában töltöttem el néhány hónapot egy kutatói ösztöndíj keretében. Nagy meglepetésemre az ebédlő setsubun díszítést kapott és eho-makit kaptunk ebédre, amely egy nori maki tekercs és azért eszik, hogy az év szerencsés legyen. Jelenleg nagyon kedvelt a Demon Slayer: Kimetsu no Yaiba (鬼滅の刃) amely szintén ehhez a téma körhöz köthető.  

Források: https://www.univie.ac.at/rel_jap/an/Mythen/Oni_und_Kappa https://sumikai.com/japan-erleben/geschichte/die-monster-die-wir-riefen-oni-178998/ Démon történetek japán nyelven: https://ncode.syosetu.com/n1204dn/ https://de.wikipedia.org/wiki/Oni https://scary.fandom.com/wiki/Oni http://bento-daisuki.de/japan/fabelwesen/yokai-oni-japanische-daemonen-4639/   Képek: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Oni2WP.jpg, Fg2 (the uploader took the photo), Public domain, via Wikimedia Commons https://commons.wikimedia.org/wiki/File:SekienOni.jpg, Toriyama Sekien (鳥山石燕, Japanese, *1712, 1788), Public domain, via Wikimedia Commons By unknown (copyright holder is Kiemon Tsuruya) – Scanned from „Tenmei Kaisei Gansan Daishi Omikuji E Shō” (An illustrated handbook of Gansan Daishi’s Omikuji. Tenmei revised version), published by Kiemon Tsuruya, Senkakudō, Tokiwabashi,Edo.『天明改正 元三大師御鬮繪抄』1785年 鶴屋喜右衛門発行(原版 天和二歳壬戌三月発行 期本 天明五歳乙巳春正月再版 江都常磐橋御門通北ェ八丁目通油町 地本問屋 仙鶴堂 鶴屋喜右衛門壽梓)よりスキャン。, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=861564

 

  

error: Content is protected !!