A buddhizmus elterjedésének köszönhetően a sintō önálló, eredeti formában szinte megszűnt létezni.

A buddhizmust 552-ben a Soga törzsek hozták át a mai Dél-Korea területéről. Azt a korszakot az Aszuka kornak nevezik a történészek. 

 A buddhizmus elterjedése a kor régensének, Shōtoku hercegnek az érdeme, aki lelkes buddhista hívőként terjesztette az új tanokat a nemesség körében. Shōtoku herceg által 17 pontba foglalt alkotmány is a buddhizmus tanításaival összhangban fogalmazódott meg. Az alkotmány érdekessége, hogy pontjai, melyek elsősorban viselkedési és erkölcsi útmutatást kínáltak a népnek, a mai japánok viselkedésében is fellelhető, mondhatni a mai viselkedés jegyek eredete Shōtoku 17 pontos alkotmányára vezethető vissza. A buddhizmussal egy időben sok orvostudományi, jóslási, naptári, földrajzi tudományos ismeret is átkerült. A shintō az új tanok bejövetelével háttérbe szorult. Hogy milyen okok húzódnak meg mögötte? A legfőbb ok abban keresendő, hogy a  sintoizmussal ellentétben a buddhizmusnak rendszerezett tanai, fejlett etikája és jól működő egyházi szervezetei voltak. Japánban a buddhizmus zen szektái lettek népszerűek.

Ezeket a rendszerezett tanokat a japánok egyéni módon, a korábbi vallással ötvözve ültették át a mindennapi élet területeire, így a sintó és a buddhizmus sok tekintetben egybeolvadt. Az egyszerű természetvallás kiegészült a szerzetesi élet, a meditáció, az akaratösszpontosítás buddhista elemeivel, az ősi mitológiát pedig a buddhista vallásbölcselet és etika szellemében átértelmezték.

Gyakori volt, hogy buddhista papok vezették a shintō szentélyeket.

A VIII. század végére a kamikat avatárnak, azaz Buddhák, illetve bódhiszattvák megtestesülésének kezdték tekinteni. Így nem véletlen, hogy ma is ha az ember ellátogat egy szentélybe, a buddha szobrok, oltárok mellett találhat shintō szentélyeket.

Források:

https://de.wikipedia.org/wiki/Sh%C5%8Dtoku

https://www.britannica.com/biography/Taishi-Shotoku