Manapság már egyre többször lehet olvasni arról, hogy milyen mélyen gyökerezik a diszkrimináció jelensége a japán kultúrában. Ez leginkább történelmi okokra vezethető vissza.
A diszkrimináció jelensége és a japán kultúra
A történelem folyamán a japánok nem, életkor és foglalkozás tekintetében is különböző társadalmi pozícióba sorolódtak, ami egyenes úton vezetett a diszkriminatív szokások felé. Az Edo-korszakban erősödött fel leginkább a kasztrendszer, amelyben még az öltözködést is megszabták a különböző társadalmi szinteken élőknek.
Sokáig kimondottan hátrányt szenvedtek azok az emberek, akik olyan munkával foglalkoztak, amely tisztátalannak minősült, például a sírásók. A Meiji-korszakban ezt a hátrányos megkülönböztetést igyekeztek megszüntetni, de a társadalomból nem tudott olyan könnyen kikopni. 1871-ben még egy rendeletet is kiadott a kormány, amelyben tiltották a diszkriminatív kifejezések használatát. Azonban ez nem volt elég ahhoz, hogy a diszkrimináció megszűnjön.
A 70-es évek óta a japán kormány különböző törvényekkel próbálja a hátrányos megkülönböztetést megszüntetni, amelynek voltak érezhető hatásai. Elkezdtek komolyabban is foglalkozni például az emberi jogokkal, amelyeket iskolákban is tanítottak. Ez sokat javított a korábbi helyzeten.
Hátrányos megkülönböztetés a koronavírus idején
Sajnos a koronavírus idején (leginkább az elején) fellángolt a diszkrimináció a fertőzöttekkel szemben. Korábban a fukushimai katasztrófa után tapasztalhattak hasonlót a területen élők. Gyakori volt, hogy a koronavírussal fertőzötteket mellőzték és hibáztatták őket a megbetegedésért, ha a szülő munkahelyén valaki megfertőződött, akkor a gyermek nem mehetett óvodába, a felgyógyult alkalmazottakat a cégek több helyen nem engedték ezután sem dolgozni, a kórházi dolgozók gyermekeit nem engedték be a nevelési intézményekbe, sőt olyan is előfordult, hogy az orvosokat, nővéreket a helyi élelmiszerüzletből is kitiltották.
A legtöbb hasonló eset főleg a vidéki településeken történt, emiatt voltak, akik arra kényszerültek, hogy elköltözzenek onnan, annyira élhetetlenné vált a környezetük, és még az öngyilkosság is előfordult.
Ehime-prefektúra ennek megelőzésére indította el a Citrus Masni/Szalag Projektet, melynek célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy a koronavírussal kapcsolatba kerülők diszkriminációja semmire nem megoldás.
Forrás: https://sudy.co.hu/hu/blog/koronavirus-es-diszkriminacio-japanban/
Kiemelt kép: Pinterest
