A Tōshōgū szentély 1617-ben épült. 1636-ban újjáépítették Tokugawa Ieyasu (1543-1616) tiszteletére, aki egyike volt Japán „három egyesítőjének” és a Tokugawa-sógunátus (1603-1868) alapítójának.
Az élénk színű lakkokkal, aranylemezzel és több ezer gyönyörű fafaragással díszített komplexum jól mutatja, hogy Ieyasut milyen nagyra becsülték, és a japán kézművesek képességeiről és kreativitásáról, magas fokú művészetéről tanúskodik. Elképzelt elefántok, bajuszos sárkányok, nemuri neko azaz az „alvó macska” és a „három bölcs majom” csupán ismert példák a komplexumból, de persze ennél jóval több minden is látható.
Tōshōgū, mint Nikkō sok szent helyéhez hasonlóan, a Nantai hegy lábánál fekszik, amelyet Futara-san néven is ismerünk, és amely maga is szent helynek számít az ősi idők óta. A Tōshōgū melletti Futara-san-jinja szentélyben, amely a buddhista szerzetes, Shōdō által 767-ben alapított, jól ismert „erőhely”, a látogatók tisztító, kivájt fatörzseken keresztül másznak át, szerencsét próbáló kvótát dobnak, szerencsét kívánnak a szerelemben, és vizet isznak egy forrásból, amely állítólag visszaadja az elveszett fiatalságot, javítja a látást és bölcsességet ad.
UNESCO Világörökség
Az UNESCO Világörökség részét képező szentélyben jelenleg mintegy huszonkét évig tartó restaurálási munkálatok folynak, amelyek során a szentély közel 400 évvel ezelőtti építésének idejéhez hű anyagokat és technikákat alkalmaznak.
Tokugawa Ieyasu az a figyelemre méltó ember, aki véget vetett a háborús államok korszakának, és bevezette az Edo-korszakot (1603-1867), a több mint 260 évig tartó békeidőt, amikor a kulturális hagyományok széles skálája alakult ki.
Ieyasu 1616-ban, 75 éves korában halt meg, és végrendeletet hagyott hátra, amelyben azt kérte, hogy Kunouzanban (a mai Shizuoka prefektúra) temessék el, egy évvel később pedig a Nikkō hegységben lévő „kis szentélyben” temessék el. A kis szentély épp akkor épült. Apja kívánságának megfelelően a második sógun, Hidetada Tokugawa 1617-ben szentélyt építtetett a mai Tochigi prefektúra területén. Ez volt az eredeti Nikkō Tōshōgu szentély. 1636-ban a harmadik sógun, Tokugawa Iemitsu elrendelte a szentély újjáépítését, és Munehiro Koura ácsmester vezetésével elkészült a mai komplexum. A szentélykomplexum negyven épülete közül nyolcat nemzeti kincsnek, a többi harminckettőt pedig fontos kulturális értéknek nyilvánítottak.
Az Edo-korszakban a Nikkō Tōshōgu a sintó és a buddhizmus fontos központja volt. A Meiji-korszakban (1868-1912) a sintó és a buddhizmus megkülönböztetéséről szóló rendelet eredményeként azonban a komplexumot a Tōshōgu szentélyre, a Rinnoji templomra és a Futarasan szentélyre osztották szét.
A két szentély és a templom területét 1999-ben a világörökség részévé nyilvánították. Évente közel 2 millió látogatót vonz belföldről és külföldről, Nikkō Tōshōgu Japán egyik legnépszerűbb turisztikai célpontjává vált. Ha Japán újra nyitja kapuit a turisták előtt és van alkalmad, ide mindenképp látogass el!
A Nikkō Tōshōgu több mint huszonegy kisebb-nagyobb helyreállítását végezték el az évek során, hogy megőrizzék eredeti jellegzetességeit. Jelenleg zajlik a Heisei-felújítás, egy nagyszabású projekt, amely huszonkét éven át, 2003-tól 2024-ig tart.
A szentélykomplexum épületeibe és kapuiba nem kevesebb, mint 5000 domborművet véstek. A szimbolikus faragványok között 714 állat és képzeletbeli fenevad ábrázolása található, köztük majmok, zsiráfok, sárkányok és az elefántszerű baku, egy természetfeletti lény, amely állítólag rémálmokat eszik. A baku állítólag acélt és rezet is eszik, ezért a fegyverek nélküli, békés világot szimbolizálja. Jingoro Hidari híres faragványa, amely egy alvó macskát ábrázol, egy másik érdekes ábrázolása a békének. A gazdagon díszített Yomeimon-kapu speciális lakkozási, festési és aranyozási technikával készült. Addig nem láttál szép kaput, amíg ezt nem láttad! Komolyan, ha Japánban jársz, erre a helyre szánj egy napot!
Figyelemre méltó, hogy a restaurálási munkálatokat végző mesteremberek ragaszkodtak az eredeti tervekhez, az eredeti anyagokhoz és építési technikákhoz is, állítólag. A Nikkō körüli hegyekből származik például a lakkfa, aminek lakkjával lakkozták a kaput.
Források:
Képek: jogtiszta képek és By そらみみ – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=31584169
By Biliana Nikolova-Lefterova – Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=36151425
Képek:
Források:
By Intforce – Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=96746457
Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=160631
By Fg2 – Own work, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5178761
By No machine-readable author provided. Fg2 assumed (based on copyright claims). – No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims)., Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=801917
By Fg2 – I took these photos and contribute my rights in the file to the public domain. Individuals and organizations retain rights to images in the file., Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6815240
