004369911060985
Megnyitotta kapuit a Ghibli Vidámpark!

Megnyitotta kapuit a Ghibli Vidámpark!

Nagakute városban, az Aichi Emlékparkban nyílt meg november elsején a Studio Ghibli vidámparkja, melyre a rajongók már 2019 óta vártak.

A vidámparkot azonban nem a megszokott módon kell elképzelni: nincsenek hullámvasutak, sem körhinták, viszont a stúdió legnépszerűbb animéinek világában tehetünk egy izgalmas kirándulást.

A park hatalmas területen fekszik, és vannak olyan részei, amelyek még építés alatt állnak (A vadon hercegnője, Kiki és A vándorló palota ihlette világ), ezek várhatóan 2023-ban fognak megnyílni a látogatók előtt.

Az eddig csak a Ghibli Múzeumban látott kisfilmek, kiállítások és kulisszatitkok is megtekinthetők a vidámparkban.

Miyazaki Hayao, a Ghibli stúdió atyja számos animéjéről ismert a világban: Chihiro Szellemországban, Nauszika – a szél harcosai, Laputa – az égi palota, Totoro, csak hogy néhányat említsünk.

A stúdiót egyébként 1985-ben hozta létre 2 másik társával (Takahata Isao, Suzuki Toshio).

Aki nagy rajongója Miyazaki Hayao filmjeinek, semmiképp ne hagyja ki ezt a varázslatos utazást! A jegyek gyorsan fogynak, így érdemes mielőbb foglalni.

Forrás:

https://www.travelo.hu/csaladbarat/20221021-japan-nagoya-uj-tematikus-park-anime-rajzfilm-megnyitott.html

Studio Ghibli vidámpark nyílik idén

Képek:

https://www.timeout.com/tokyo/news/what-we-know-so-far-about-the-worlds-first-ghibli-park-opening-in-2022-061120

Hó majmok Japánban

Hó majmok Japánban

Az 1964-ben megnyitott Jigokudani Yaen-kōen (Jigokudani Majompark) Nagano prefektúrában egy olyan létesítmény, ahol a vad japán majmokat egész évben közelről lehet megfigyelni. Japánban és világszerte is híresek ezek a hó majmok, amelyek télen a természetes meleg forrásokban fürdenek.

A park 850 méterrel a tengerszint felett található a Nagano prefektúra északi részén fekvő Yamanouchi város hegyeiben. Környezete egy meredek sziklás szurdok, ahol ősidők óta természetes, meleg vizű források csordogálnak. A parkban vadon élő japán makákók csoportjai élnek.

Több mint hatvan éve kezdődött történetük, amikor is a park első igazgatója elkezdte etetni a vadmajmokat a Jigokudani Onsen Korakukan fogadójának közelében. Abban az időben egy síparadicsom építése miatt irtották az erdőket. Emiatt a japán makákók csoportjai kezdtek megjelenni a hegyek lábánál lévő mezőkön és gyümölcsösökben, megdézsmálták azokat, így a helyi gazdáknak nagy károkat okoztak. A park igazgatója és a helyiek elkezdték etetni a japán makákókat, hogy megakadályozzák, hogy a földeken és gyümölcsösökben portyázzanak.

Ahogy az lenni szokott, és mert Japánban a belső turizmus központú gondolkodás nagyon erős, felismerték a majmok turistavonzó erejét. Ehhez hozzájárult az is, hogy a majmok nagyon szerettek a Korakukan meleg forrásokban fürdeni, ezzel egy nagyon cuki látványt nyújtva a szemlélődőknek. Így jött az ötlet, hogy ez a szokatlan látvány lehetne a város fő turisztikai látványossága. Ebben igazuk is lett, hiszen ez a látványosság mondhatni egyedi a világon.

A park, mint említettem, 1964-ben nyílt meg. A majmok meleg vizes fürdő medencéje rá nagyjából három évre készült el. Világhírnevet akkor kapott, amikor is az USA-ban, 1970-ben egy fürdőző hómajom képe óriási szenzációt kapott és bejárta a kontinenst, majd elindult világ körüli hódító útjára.

Állítólag körülbelül 160 majom látogat el a parkba, de közülük csak körülbelül 50 áztatja magát a forró forrásban. Azt mondják, hogy a majmok egész életüket úgy élik le, hogy nem mennek be a forró forrásfürdőbe, kivéve, ha csecsemőkorukban áztatták magukat a forró vízben. Azaz egész jó esélyeink vannak fürdőző majmokat látni, ha éppen alkalmunk van ellátogatni ezen a télen. Ez persze nem garancia, mert a majmok alapvetően nem szeretik, ha vizes a testük a szép napokon idejük nagy részét a hegyek napsütötte lejtőin töltik, egy kényelmes helyen, ahol a hideg elől menedéket találnak anélkül, hogy a forró forrásokban kellene áztatniuk magukat, plusz ahol bőséges az élelem. A gondozók a források közelébe sok ételt szoktak elhelyezni, hogy azért fürdőző majmokbana turistáknak lehetőleg ne legyen hiánya.

Amikor a majmok nem téli a fürdőzés élvezeteinek vetik alá magukat, szabadon ugrálnak a fákon, szaladgálnak mindenfelé. Mivel emberekhez szoktak, egész közelről is meg lehet őket nézni. Tavasztól őszig a látogatók megfigyelhetik, ahogy a majmok csecsemőiket gondozzák, és a fiatal majmok egymással játszanak, mit sem törődve a közelben lévő emberek jelenlétével.

Szeretnéd megnézni őket, de nem tudsz ezen a télen Japánba utazni?

A park kamerája közvetíti a fürdőző majmokat, érdemes többször is megnézni a honlapjukat.

Itt egy meditítv videó róluk:

Forrás:

https://en.jigokudani-yaenkoen.co.jp/

Usuki kő Buddha szobrai

Usuki kő Buddha szobrai

Japán és a kövek. Bonseki, suiseki, japán kertek, jizo szobrok, buddha szobrok, kőből készült japán kapuk, szent kövek, kő lámpások és ezek természetes szépsége. Csupán néhány példa arra, hogy a japánok a kövekkel különleges kapcsolatot ápolnak. Nem meglepő, hiszen szépek, különlegesek, természetesek és egyszerűen jó érzés rájuk nézni.

usuki kő buddha japán buddha faragvány

Van egy hely Japánban, ahol néhány Buddha szobrot nemzeti kinccsé nyilvánítottak, nem véletlenül. Ezek a sziklába vájt buddha szobrok egyszerűen finomak, elegánsak és van az arcukba valami kifejező, békét sugárzó.

usuki kő buddha japán buddha faragvány

Hol? Usuki város, Oita prefektúra.

Különlegességük, hogy a japán szobrok, legyen szó istenségekről, buddhákról inkább fa alapanyagból készülnek. Nem meglepő, Japán egy jelentős részét erdők borítják.

Az Usuki-kő-buddhák úgynevezett magaibutsu-k, azaz hegyekbe, dombok kövébe vájt buddha szobrok. Az Usuki város beli szobrok több kisebb csoportban tekinthetők meg. Összesen 61 Buddha-képet faragtak közvetlenül a természetes sziklákba, amelyek magassága körülbelül egy métertől körülbelül 2,8 méterig terjed.

usuki kő buddha japán buddha faragvány

Valójában nem világos, mikor, ki és milyen céllal készítette ezek a faragott Buddha-képeket.

Valószínűleg egy bizonyos Oga klán rendelte meg a szobrok készítését. A klán a 12. század végétől uralkodott ezen a területen. Úgy gondolják, hogy az Oga klán a Buddha-képeket azért faragtatta a természetes sziklákba, hogy ne lehessen elmozdítani őket. Céljuk az volt, hogy biztosítsák a klán tartós jólétét.

usuki kő buddha japán buddha faragvány

Az Usuki kő Buddhákat Japánban nagyon értékesnek tekintik a gyönyörű és elegáns faragásuk miatt, ami azért ritka a kő Buddhák között. A kőfal anyaga tufa, amely könnyen megmunkálható és állítólag a fához hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Az Usuki kő Buddhákat úgy faragták, hogy ne legyenek az időjárás viszonyainak kitéve, ezért egy kunyhót emeltek köréjük.

Amikor a kunyhó összeomlott, sok buddha szobor az időjárás miatt megrongálódótt. Vannak, amelyek elvesztették a fejüket. Leromlott állapotukban azonban felfigyelt rájuk egy fotós, Ken Domon (1909–1990) és felhívta a nyilvánosság figyelmét az Usuki-kő Buddhákra. Ez oda vezetett, felfigyelt rájuk a nagy nyilvánosság is.

usuki kő buddha japán buddha faragvány

1980 és 1993 között nagyszabású helyreállítási munkálatokat végeztek az Usuki kőbuddhákon, és a lehullott faragványok számos részét visszahelyezték eredeti helyükre. Ezenkívül menedékházakat építettek, hogy megvédjék a magaibutsukat a széltől, az esőtől és a hőmérséklet-esésektől.

usuki kő buddha japán buddha faragvány

Kertész Alexandra

Források és képek:

By Mass Ave 975, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3159422

By Mass Ave 975, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3159402

By TANAKA Juuyoh – https://www.flickr.com/photos/tanaka_juuyoh/3576998875/, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=7976865

Par Wiiii — Travail personnel, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5768653

大分帰省中 – 投稿者自身による作品, CC 表示-継承 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35378801による

大分帰省中 – 投稿者自身による作品, CC 表示-継承 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35378811による

大分帰省中 – 投稿者自身による作品, CC 表示-継承 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35378806による

大分帰省中 – 投稿者自身による作品, CC 表示-継承 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=35378808による

Kapszulahotel

Kapszulahotel

A japánok irigylésre méltóan értenek a helytakarékossághoz. Erre érdekes példa a kapszulahotel. Ezek a szálláshelyek számos, szinte csak fekvésre alkalmas blokkal, úgynevezett kapszulákkal várják vendégeiket.

A hotelek kialakításának eredeti célja, az volt, hogy olcsó és praktikus megoldást jelentsenek azok számára, akik lekésték például a repülőgépüket, vagy az utolsó vonatot, esetleg túl részegek, ahhoz, hogy hazamenjenek.

A szokatlan hotelek azonban a turisták körében is népszerűvé váltak, hiszen olcsók, általában jó helyen helyezkednek el közlekedés szempontjából és felejthetetlen élményt jelent egy ilyen kapszulában megszállni. Továbbá, mert sokkal nagyobb privát szférát jelent, mint egy hasonlóan olcsó youth hostelben aludni.

Mit érdemes tudni még a kapszula hotelekről?

– Nem koedukáltak, van női és férfi rész, amelyek között nem lehetséges az átjárás.

– Azért nem olyan olcsóak, mint gondolnánk.

-Hmmm, hogy is fogalmazzam ezt meg szépen: akik érzékenyek az orrukra és zavarják a szagok, azoknak a kapszula hotel nem fog tetszeni….állítólag. Nekem ezzel kapcsolatban nem volt negatív élményem. Meg ahogy mondják, az orrunk hamar rááll a környezete szagára és egy idő után nem érezzük.

– Biztonságos: a holminkat, értékeinket egy zárható szekrényben hagyhatjuk.

– Érdemes sok sok apró pénzzel érkezni, ugyanis az alvórekeszen kívül mindenért külön kell fizetni; az ivóvízért, a fürdésért percenként, szóval MINDENÉRT.

– Ha 2 méter magas vagy, akkor lehet, nem neked találták ki ezt a típusú alvást. A kabinok az átlagos japán termetre lettek méretezve, ha magas vagy, vagy az átlagnál nagyobb méretekkel rendelkezel, nem biztos, hogy kényelmes éjszakád lesz.

– TV és filmek vannak a kapszulába, van, ahol mangákat is lehet kölcsönözni.

– Vigyél magaddal füldugót, mert a csend nem garantált.

Végezetül néány kapszula hotel:

MyCUBE by MYSTAYS Asakusa Kuramae

Tokyo, Lightning Hotel Asakusa

Albida Hotel Aoyama

Global cabin Tokyo Suidobashi

First Cabin TKP Ichigaya

Hol érdemes túrázni Japánban?

Hol érdemes túrázni Japánban?

Igazál bárhol, de nézzünk pár izgalmas és népszerű útvonalat!

Michinoku Coastal Trail

Ezt az 1000 kilométeres útvonalat a japán kormány hozta létre egy évvel a fukushimai katasztrófa után, ezzel újraépítve a tsunami által letarolt partszakaszt. Az egyes megállóhelyeket, látványosságokat is úgy alkották meg, hogy csak gyalog lehessen megközelíteni, autóval nem.

Az út során a helyiek vendégszeretetét is élvezhetjük.

Fuji

Ha Japán, akkor természetesen nem hagyhatjuk ki a Fujit sem. Több útvonalon is meg lehet közelíteni a hegycsúcsot, az egyik legkedveltebb a 12 kilométeres Yoshida-túraútvonal. Mivel viszonylag könnyen teljesíthető túráról van szó, évente sok százezren másszák meg a hegyet ezen az útvonalon. A japánok azt mondják, egyszer mindenképp érdemes felmenni, de másodszor már butaság.

A második legnépszerűbb útvonal a Fujinomiyából induló Fujinomiya-útvonal. Ha ezen megyünk fel, útközben megcsodálhatjuk a Sengen szentélyt. Ez a legrövidebb útvonal a hegycsúcsra, viszont a legmeredekebb is.

A maradék két útvonal a Gotenba és Subashiri, amelyeket viszont csak gyakorlottabb túrázóknak ajánlanak, mivel nem olyan jól kiépítettek, mint az első kettő.

Shikoku zarándoklat

A Shikoku zarándoklat 1200 kilométeren át vezet végig a szigeten, 88 templomhoz juthatunk el közben. Ez nem tipikus túraútvonal, inkább vallási célzattal keresik fel. Akárcsak az El Caminón, itt is megtehetjük, hogy a teljes útvonalat, vagy csak egy részét csináljuk meg. Kerékpárosok által is kedvelt útvonal!

Hokkaido Nature Trail

Ez az útvonal több, mint 4500 kilométer hosszú, és a japán kormány támogatásával, fejlesztésével jött létre. Az útvonal végigfut a szigeten, és főleg a terület természeti adottságait és élővilágát hivatott bemutatni. A sziget vulkánjai aktívak, így ezeket is megcsodálhatjuk az út során.

Tohoku Nature Trail

A Tohoku útvonal Honshu északi részén található, mintegy 4300 kilométeres távolsággal. Ezen az útvonalon haladva meglátogathatjuk a Kabushima Nemzeti Emlékhelyet, ami azért különösen érdekes, mert Japánban egyedül itt láthatók a fekete farkú sirályok különleges fajtája. Ezek a madarak tavasszal érkeznek ide, amikor a sárga karalábé virágok is nyílnak.

Forrás:

Forrás:

www.csupasport.hu/turazas/ezer-kilometeres-japan-turautvonal-segit-gyogyitani-a-cunami-okozta-sebeket-61096/

www.vjm.hu/a-vilag-legjobb-turazohelyei/

www.hornosdaniel.hu/mondo-a-fuji-megmaszasa/

www.hellovilagvlog.hu/japan-nevezetessegei/

www.zarandokkaland.hu/a-vilag-leghosszabb-egybefuggo-turautvonalai/

Tokió torony

Tokió torony

A Tokiói torony / 東京タワー / とうきょうタワー Tokióban, Minato-kuban található és az Eiffel Torony mintájára épült 1958-ban. Rádió-, távközlési és kilátótorony, valamint üzletek, szórakozóhelyek és egy sintó szentély is megtalálható benne. Nemrég ünnepelte a 60.születésnapját. 1958. december 23-án adták át, akkor a 333 méter magasságával sokáig a világ egyik legmagasabb acélból készült tornya volt. A nagytestvér Eiffel-torony 11 méterrel magasabb.

tokyo tower

Torony aljában található a 4 emeletes FootTown az alapot képezi. Az első szintjén Akvárium, Galéria, egy 400 fős Torony étterem, valamint egy Family Mart kisbolt és ajándékbolt kapott helyet. A második emelet elsősorban élelmiszer és bevásárló központ. De megtalálunk benne McDonaldsot és Pizza-lat, a Guinness World Records Museum Tokyónak, ahol életnagyságú figurákkal, fotókkal, emléktárgyakkal örökítik meg a hitelesített rekordokat. 1970-ben kiegészítették egy viasz múzeummal is, amelyhez a londoni panoptikumban készítették, majd hozták ide a figurákat. It taláható a Gallery Delux hologram galéria is. A Trükk és művészeti galéria a negyedik emeleten található és optikai csalódásokat okozó festményeket, érdekes tárgyakat tekinthetnek meg a látogatók. A kicsik és a családok szórakoztatására egy kisebb méretű vidámparkot is találhatsz a Foot Town tetején. A torony panorama kilátójába is feljuthaszt, liften vagy a fittebbek 660 lépcsőn keresztül.

Bár a torony azóta Tokió egyik ismertető jegye let és éjszakai fényeivel gyakran romantikussá teszi a fotókat, ennél praktikusabb indokok sarkallták a várost a megépítésére. Japánban 1953 óta lehet televíziót nézni. Szükség volt egy nagy toronyra, amely biztosítja a frekvenciák továbbítását. Ekkoriban masszív építkezések folytak egész Japánban, kiemelten Tokióban, hiszen a második világháború jelentősen átformálta az ország, de főleg a nagyobb városok képét.

A torony végleges magasságát végül a frekvencia távolsága, Kanto régió lefedettsége határozta meg. Különlegességnek számít, hogy a Japánt súlytó gyakori földrengések miatt a tervezésnél erre a természeti faktorra nagy figyelmet fordítottak, számos akkor modern újítást is alkalmaztak. Az antenna hegye megsérült a 2011-es tóhokui földrengés és cunami után a magassága 315 méterre csökkent. Az építkezés több száz tobi-t (鳶) vonzott. Tobik azok a munkások, akik, a magas épületek építésére szakosodtak.

Több torony azóta már meghaladta a Tokiói torony magasságát. 2010. áprilisáig a legmagasabb épület volt egész Japán területén. Azóta viszont a Skytree a legmagasabb (634 m), mely a digitális televíziós átállás lehetőségét biztosította.

Képek:pixabay

Virtuális utazás – Kiotó

Virtuális utazás – Kiotó

Ez a csodálatos város ezer éven át töltötte be a főváros szerepét Japánban. Ekkor még Heiankjónak hívták és Kanmu császár idején jött létre.


A császár döntését, hogy hol legyen az új főváros, a feng shuira alapozta, a legfontosabb tényező azonban az volt, hogy a várost körülvevő hegyek édesvízben legyenek gazdagok.
Látogassunk el most erre a helyre, és nézzünk meg három különleges látványosságot!

1. Fushimi Inari – nagyszentély
Az egyik legnagyobb sintó szentély Kiotóban, az Inari – hegy lábánál. Körülbelül 10 ezer vörösre festett szentélykapu vezet el minket az imacsarnokhoz.

2. Kinkakuji – Aranytemplom
Az aranypavilon a Kiotó nyugati részén található zen buddhista templomkomplexum főépülete. Csupán a 14. századtól funkcionál templomként, addig arisztokratanyaraló volt. A kétemeletes pavilon egy gyönyörű tóval körülvett környezetben található. Minden szintje különböző építészeti stílust képvisel.

3. Kiyomizu – dera templom
Nevének jelentése édesvíz. A buddhista templom a várostól keletre egy sziklára épült. A szakadék felé eső részéről kitűnő kilátás nyílik Kiotó városának nagyobbik felére.

Melyik látványossághoz látogatnátok el legszívesebben?

Képek: pixabay

Itsukushima Jinja, Miyajima

Itsukushima Jinja, Miyajima

Itsukushima Jinja, Miyajima 厳島神社

Legismertebb részlete az icukusimai szentélynek a díszkapu, a torii. Egykor közönséges halandó nem is léphetett be a szigetre, s aki érkezett, az is csak a szent kapun át jöhetett be. A kapu az 1168-as építés óta áll. Kámforfából készült. A jelenlegi kapu az 1875-ös restaurálás óta változatlan. 16 méter magas, dagály idején víz veszi körül, ilyenkor úgy tűnik, hogy a díszkapu és a szentély lebeg a vizen, de apálykor az iszapos talaj látható mellette, a látogatók besétálhatnak a kapu lábáig.

 

Kurama no Hi Matsuri (鞍馬の火祭)

Kurama no Hi Matsuri (鞍馬の火祭)

A Kurama no Hi Matsuri, más néven tűzünnep, minden évben október 22 – én este kerül megrendezésre egy Kiotó közelében található faluban, Kuramában.

Ezen a napon az utcákon máglyákat gyújtanak és az emberek fáklyával a kezükben vonulnak fel, valamint a mikoshi (hordozható szentély) is fontos szerepet tölt be.

A történet szerint, körülbelül ezer évvel ezelőtt, amikor földrengések és konfliktusok gyötörték az országot, az akkori uralkodó áthelyeztette a Yuki szentélyt Kiotóból Kuramába. A faluban fáklyás felvonulással üdvözölték az isteneket az új otthonukban. Ennek mintájára tartják a fesztivált.

Érdekesség: Ugyanazon a napon reggel kerül megrendezésre a Jidai Matsuri, azaz a korok ünnepe is.

Kurama no Hi Matsuri (鞍馬の火祭)

Időutazás Nagoya városában

A Yattokame Festival (やっとかめ文化祭) egy őszi 23 napos esemény Japánban, amikor Nagoya utcáin járva a hagyományos művészet és kultúra számtalan formájával találkozhatunk.

 A tradicionális szokások könnyebb megismerését segíti, hogy előadásokat és workshoppokat is szerveznek az érdeklődők számára.

A programok között találkozhatunk népmese mondással, tradicionális zenés és táncos alkalmakkal, valamint a hagyományos képzőművészet is bemutatkozik.

A képen a ”Kin No Shachihoko odori” látható, egy hagyományos tánc, melynek végén egyfajta kézenállási technikát mutatnak be. Ez a póz a Nagoyában található palotát jelképezi.

A képeken Nagoya vára látható. Képek forrása: pixabay

A buddhizmus tanai és elterjedése Japánban

A buddhizmus tanai és elterjedése Japánban

A japán buddhizmus története nagyjából három időszakra osztható. Elsőként a Nara időszak 784-ig, majd a Heian Időszak (794-1185) és a Heian kort követő időszak 1185-től. Minden egyes időszak jelentősége az, hogy valamilyen új doktrina került bevezetésre mely megreformálta a létező iskolákat.


A buddhizmust japánul bukkyou, butsudo, vagyis buddha tanítása/ ösvénye, mely szerint minden létező szenvedésteli, mulandó és személytelen. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Buddha nem hitt egy személyes önvaló létezésében. Szerinte a világ anyagi és tudati elemei, összetevői kölcsönös függésben állnak egymástól. A lét célja ennek a függőségnek a megszüntetése, mely egyben a lét szenvedésteli körforgásának elhagyását is jelenti. A buddhizmus szerint az ember a saját cselekedeteivel (karma) teremti meg a saját sorsát, amelyet születésről születésre el kell szenvednie mindaddig, amíg fel nem ismeri, hogy tapasztalásának nincs valódi alanya. Miután ez bekövetkezik, megszűnik a személyes akarata és eléri a teljes szabadságot, a nirvánát. A megszabadulás elengedhetetlen előfeltétele az erkölcsös életvitel, amelynek szabályaiban Buddha egyetért más nagy vallások – mint a hinduizmus vagy a kereszténység – alapelveivel. Ez jelenti az alapot az elmélyedéshez, amely az egyetlen mód arra, hogy az ember elérje lelke végső megszabadulását. A tökéletes figyelem elérésére meditációs gyakorlatot kell folytatni, amely a test, az érzések, az érzékelés, a késztetések és a tudatosság megfigyelésére irányul. A felfokozott figyelem kiterjed az élet minden apró pillanatára. Az önmegfigyelés folyamata során a meditáló megismeri életét, a jelenlegit és a múltbelit, s megérti állandó változását. E megértésből fakad a felszabadultság érzete, ami az embert a különböző meditációs fokozatokon át a megvilágosodás felé emeli.

 

Todai-ji, Nara

A buddhizmus Koreából érkezett Japánba a Kr. u. 6. században, s a kínai példát követve, egy emberöltő leforgása alatt államvallássá lett. Az ősi japán vallási hiedelemrendszer, a sintó híveit azonban nehéz volt megtérítenie. Végül azonban a két vallás összeolvadásával a 8. századra már ez is megtörténhetett.

 Az uralkodói fővárosokban, Narában és Kiotóban a buddhista tevékenység két nagy korszaka követte egymást. Japánban a buddhizmus zen ágának van a legtöbb követője és amely Kr. u. 12. században érkezett Japánba. A meditáció szükségességét hirdető tanítás elsősorban a Kamakura harcosi kaszt tagjai, a szamurájok körében lelt támogatásra, akik a zen módszereit az összpontosítás tökéletesítésére használták. Gyakorlatai során a harcos megtanulta az én-ről és szándékairól megfeledkezve kiüresíteni önmagát, és ezzel elsajátította, hogyan kell a halál árnyékában gondolkodás nélkül cselekedni. A zen lényege az egyszerű, szertartásoktól mentes meditáció. A zen – mint a buddhizmus többi iskolája – nagy fellendülést hozott a művészetben is. Többek között nagy hatással volt a költészetre, a drámára, a kerámiára, a kalligráfiára és a festészetre és a művészetek sorába emelte a kertészetet, a virágkötést, az íjászatot, a vívást és a teaszertartást is.

A buddhizmus és sintoizmus egybeolvadása, egymás mellet való létezése egyedülállóan van jelen Japánban, egy sajátos vallási és erkölcsi világot teremtve, mely nagymértékben hozzájárul, mondhatni alapját adja Japán misztikumának és a japánokra jellemző viselkedés kultúra kialakulásának.

Kamakura, megér egy sétát

Kamakura, megér egy sétát

A Tokió vonzáskörzetében fekvő Kamakura az egy napos kirándulások egyik legkedveltebb célállomása. Az 1185 és 1333 között Japán fővárosaként is működő tengerparti városka számos buddhista és sintoista szentéllyel büszkélkedhet, bármerre is viszi a látogatót az útja, mindenhol találkozhat valamilyen érdekességgel. Bár hétvégén kicsit zsúfolttá válhat, hét közben viszont a kikapcsolódás és a nyugalom fellegvára. Hangulatos séták, csendes barangolások legmegfelelőbb célpontja.  

Kamakura

A Tokió vonzáskörzetében fekvő Kamakura az egy napos kirándulások egyik legkedveltebb célállomása. Az 1185 és 1333 között Japán fővárosaként is működő tengerparti városka számos buddhista és sintoista szentéllyel büszkélkedhet, bármerre is viszi a látogatót az útja, mindenhol találkozhat valamilyen érdekességgel. Bár hétvégén kicsit zsúfolttá válhat, hét közben viszont a kikapcsolódás és a nyugalom fellegvára. Hangulatos séták, csendes barangolások legmegfelelőbb célpontja.

Látnivalók

Kamakura látványosságai séta távolságra vannak egymástól, az egész várost két nap barangolással fel lehet fedezni. Kamakura fő vasúti állomásától indulva sok hely könnyen elérhető. Jó alternatíva az is, ha a látogató a Kita-Kamakura elnevezésű állomást választja kiinduló pontjának. A főbb állomások körzetében kerékpár bérlésére is van lehetőség, pár száz jenért egész napra kikölcsönözhetjük azt. Kamakurát a Yokosuka vonalon közlekedő vonatok közelítik meg.

Térképet, hasznos információkat a Kamakura állomás keleti kijáratánál található Turisztikai Hivatalnál találunk.

Amit ne hagyjunk ki:

Engaku-Ji (magyarul ejtsd: Engaku-dzsi)

A Kita Kamakura állomás közelében elhelyezkedő Engaku-Ji–be látogattam el először. Mivel hétköznap jártam ott, a templom egész területe kihalt volt. Miközben az évezredes fák, faragott szobrok és monumentális templomok között sétálgattam, egy aprócska, öreg bácsi jött velem szembe. Messziről észrevettük egymást, találkozott a pillantásuk. Egy rövid ideig a szemébe néztem, majd nem is tudom miért, hirtelen elmosolyodtam és mélyen meghajoltam előtte. A bácsika, aki egész megjelenésében a nyugalmat és a harmóniát árasztotta, egy egyszerű papi ruhát viselt. Visszamosolygott rám és viszonozta a meghajlásomat. Egy mosoly kíséretében elsétáltunk egymás mellett, folytattam barangolásomat a templom mellett. Teljesen elbűvöltek a művészien megmunkált fafaragások, a színek és formák harmonikus összhangja. Több épületből álló együttesről beszélünk, amelyek megtekintése némi időt felemészt. Megnéztem a plafonon található óriási sárkány festményét, valamint a buddhista szobrokat, amelyek egy másik épületben foglaltak helyet. Közben a templomban is elkezdtek szállingózni a hozzám hasonló turisták. Egyszer csak papokra lettem figyelmes, akik az egyik épület felé sétáltak libasorban. Szépen, egységes voltak felöltözve, egyszerű ruhájuk tisztaságot és méltóságot kölcsönzött megjelenésüknek. Követtem Őket, kíváncsi voltam merre tartanak, mit csinálnak. Egy kerttel és kerítéssel körülvett épület felé vitte Őket az útjuk. A kertben nem volt szinte semmi, csupán céltáblák a kert végében a kerítés falára felfüggesztve.  Egy rövid szakaszon be lehetett nézni a kertbe, azonban inkább az épületre volt szabad rálátás, amelynek egyik fala fedett teraszosan volt kialakítva, hogy a z épületből látni lehessen a céllövő pályát. Meglepetésemre az idős bácsika, akivel azelőtt fél órával össze futhattam a templomban és akit meghajlással üdvözöltem, az épület közepén, kiemelt helyen, amely rálátást engedett a kyodou gyakorló pályára. Észrevette, hogy a kerítés mellett állok és a gyakorló papokat figyelem. Intett az egyik papnak, aki kinyitotta a kerítés ajtaját és betessékel közvetlenül a gyakorló pálya mellé, hogy közelebbről figyelhessem az eseményeket. Nagyon jól esett a figyelmesség és a megtiszteltetés. Ismét meghajlással köszöntöttem Őt. Egyben nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a templom vezetőjével hozott össze utam ezen a hideg reggelen. Vannak az életben pillanatok, amelyek lassítva megmaradnak az ember emlékezetében. Ez egy ilyen pillanat volt. Nem azért, mert ez egy olyan meghatározó emlékem lenne Japánból, inkább azért, mert ekkor realizálódott bennem, hogy egy egyszerű mosoly és a másik felé mutatott önzetlen, kedves kisugárzás mások számára is legalább olyan emlékezetes lehet, mint amennyire emlékezetes a számomra. Bár ez egy kicsiny emlék, egy mozzanat csupán, de most, évek múltán is mosolyogva tekintek vissza rá.       

Az Engaku-jit egyébként 1282-ben  alapították, és a mongol invázióban elesett katonák tiszteletére emelték, akik Kublai Khán támadasi ellen védték Japánt. Ez Kamakura legfontosabb zen buddhista temploma.

Mivel tűzvészek és földrengések többször is sújtották Kamakurát, ezért a ma látható templomok többsége az eredetiek rekonstruált változata. az Engaku-Ji harangja Japán egyik híres kulturális öröksége.

Bővebb információk a www.engakuji.or.jp honlapon japánul, illetve a www.japan-guide.com honlapon angolul.

Toukei-Ji (magyarul ejtsd: Tókej-dzsi)

Az Engaku-Ji közelében található Toukei-Ji az apácák menedéke volt. Ha egy nő elvált, három éven át apácaként kellet szolgálnia annak érdekében, hogy utána a társadalom visszafogadja, válását hivatalosan is elismerje. Ide jöttek azok a nők is, akik valamilyen oknál fogva menedéket kerestek. Férfiak nem léphettek be, csak különös alkalmakkor, a nők teljes menedéket élvezhettek. 1285-ben Kakusan-ni, Hojo Tokimune felesége alapította. A nőket apapítása óta az oltalma alá fogadta. 1903-óta már nem élnek benne apácák, azonban a sírjaikat meg lehet tekinteni. A csöppnyi hely harmóniát és szépséget áraszt, a virágok sokasága szemet gyönyörködtető. Nőiessége, egyszerű bája így, egy évszázad után is megmaradt. Aktív küzüssgi életet él, amelyet a szentély Facebook oldalán követhetsz. Sok kéoet osztanak meg a kert virágairól, de ikebana és kalligráfia alkotásokról is.

Bővebb info: www.jnto.go.jp

Jouchi-Ji (magyarul ejtsd: Dzsóichi-dzsi)

Az 1283-ban alapított zen-buddhista templom az öt vezető zen templom egyike Kamakurában. A Toukei-Ji-től néhány perc sétára található, az állomásról kb. 10 perc sétára, szép, természetes környezetben. Ez amúgy jellemző az egész Kita-Kamakura régióra.

A kapu (Sōmon, magyarul ejtsd: szómon, általános kapu) mellett a következő táblát láthatjuk: “寶所在近”, ami nagyjából annyit tesz “kincs található a közelben”.  Lépcsőkön közelíthetjük meg a “Sanmon-t” (magyarul ejtsd: szanmon). A sanmon második emeletén általában egy harang található. Egy szép, ápolt kertben találjuk magunkat, ahol egy kellemes sétát tehetünk. Persze miután megmásztuk a lépcsőket, amelyek a bejárathoz vezetnek. Egy barlang is található a kertben (és sok síremlék), amely Hotei-nek (a nevető Buddha), Kamakura és Enoshima egyik szerencse istenének lett szentelve. Meg is simogathatjuk a hasát, hátha szerencsénk lesz.

A Joichiji templomot 1283-ban alapította a Hōjō család (magyarul ejtsd: Hódzsó), egy korai halállal halt fiú gyermekük tiszteletére. A fő termében (Dongenden japánul) a buddhizmus szentháromságnak az Amida Buddhának, Shaka Buddhának és Miroku Buddhának lehet imádkozni. Innen indul az ismert Daibutsu (magyarul ejtsd: Dájbucu) útvonal is, amelyen végig haladva számos templomot is megtekinthetünk, mire nagyjából 1 óra sétatávolságra (ha nem állonk meg sehol nézelődni) eljuthatunk a nagy Buddhához.

Kenchō-ji (建長寺) (magyarul ejtsd: Kencsó-dzsi)

A Kenchō-ji a legmagasabb rangú Kamakura öt zen-buddhista temploma (Kamakura Gozan japánul) közül, a Rinzai Buddhizmus ágának az egyik fő temploma, a Hōjō család (magyarul ejtsd: Hódzsó) alapította. Az 1253-ban alapítatott hét nagy templomból és 49 altemplomból álló épület együttesnek ma már csak töredékei láthatók. A 14-15. század tűzvészei meglehetősen megtépázták, a 17-18. században újjáépítették,  melynek köszönhetően eredeti szépségére ma is következtetni lehet. Még ma is működik. A zen kert, amely a templom területén helyezkedik el, híres és látogatott. Viszonylag nagy területen helyezkedik el, érdemes időt szánni rá és körbe járni.

Főkapu

Egyik épület a főkapu közelében

Ez a sárkány díszíti a templom mennyezetét

A templom mellett haladó utca, amelyen érdemes tovább menni

Ilyen zen kertet láthatunk, ha tovább haladunk. Be lehet menni és picit megpihenni a teraszon, nézni a kert nyugalmát.

A teraszról ez a látvány tárul elénk

Hansōbō szentély

Haladjunk tovább a zen kert mellett, a hegy irányába. Egy bambusz erdőn át visz utunk, ahol számos pici barlangocskéban szobrok, illetve minden féle kő készítményt láthatunk. A bambusz erdő önmagában is szép, de ezekkel a szanaszét szórt kő faragmányokkal különleges hangulata van.

A hegyen található a Hansōbō (magyarul ejtsd: Hanszóbó), amely egy shintó szentély. Amikor előszőr jártam erre, nem is tudtam igazán hova megyek. Csupán azért indultam el a szentély irányába, mert japán dobok, taikok hangja zendült fel és azt hittem, valahol a közelben koncert van. A zen kerttől egy bambusz erdőn haladunk tovább, mire eljutunk a Hansōbō aljához, ahol már láthatjuk a Tengu szobrokat, amely a lépcsőket védik. A tenguk ( 天狗) a japán mitológia alakjai, “mennyei kutya” a jelentése. Van, hogy mint shintó istenségként, azaz kami-ként beszélnek róla, van, hogy szellemként/ démonként, azaz youkai-ként (magyarul ejtsd: jókái). Bár kutya formára következtethetnénk a nevéből, a szobrokon többnyire mint egy ijesztő madár szárnyakkal rendelkező, ember alakú, madár csőrű démonként ábrázolják, olyan, mint a képeken. Előfordulhat, hogy csőr helyett hosszú orrot kap, a hosszú orrú tengu talán a legismertebb. Védelmező szerepe van, ahogyan itt is. Számomra nagyon izgalmas élmény volt, ahogyan gyors léptékkel igyekeztem feljutni a szentélyhez, miközben magamon éreztem a védelmező tenguk tekintetét. Ezek Karasu-Tenguk, azaz Varjú-tenguk.

Ahogy felértem a szentélyhez, csalódottan tudatosult bennem, hogy kár volt ennyire sietni, mivel a taiko koncert felvételről ment. Ettől függetlenül szép látvány tárult a szemem elé. Egy rövid ima a szentély előtt és vihet tovább az utunk a következő érdekességig.

Hachimangu Szentély

A Hachimangu Szentély a sintoizmust követi. Lépcsök vezetnek fel a szentélyhez, de maga a szentély bejárata is látványos. Ünnepek idején bár zsúfolt, mégis esküvőkbe, kimonót viselő imádkozó japánokba nagy eséllyel bele lehet futni. 

Daibutsu

1252-ben készült el. Ma ez Kamakura leghíresebb látnivalója. Régen fedett épület vette körül, amelyet 1495-ben elmosott egy tsunami. Azóta szabadon áll. A 850 tonnás, 11,4 méter magas szobor bronzból készült.

Hase-Dera

A Hase-Dera a Daibutsu közelében található, az utazóknak és az eltávozott gyereknek van szentelve. Gyönyörű kertje van, megér egy sétát.

Kamakura a tenger mellett fekszik. A szörfösök kedvelt találkozó helye, de nyáron strandolásra is kellemes helyet biztosít. Szép időben a Fuji is megpillantható a távolban. Érdemes vigyázni, mert egyes teplomok környékén ragadozó madarak repkednek, melyek az emberek obentójára vadásznak. Ha nem látom a saját szememmel, nem hiszem el, hogy ilyen közelségbe képesek lecsapni az őrizetlenül hagyott falatokra.

Írta: Kertész Alexandra

Képek: Pixabay, saját képek

Az Osore-zan, a félelem hegye

Az Osore-zan, a félelem hegye

Osore-zan a buddhista túlvilág bejárataként is hívják. A Hiei-hegy és a Kōya-hegy mellett egyesek a “három legspirituálisabb hely” közé sorolják Japánban. A kopár, vulkáni táj, amelyen csak bűzös, kénes források vannak, az alvilág határát testesíti meg.

A széles körben elterjedt hiedelem szerint ez az a hely, ahol az elhunyt gyerekek lelkének köveket kell halmoznia, amíg Jizō Bosatsu meg nem könyörül rajtuk. Sokan elzarándokolnak ide, hogy maguk kövekkel halmozva támogassák az elhunyt gyerekek lelkét.

Ezenkívül az osore-zan az itako, a vak szellemlátók központjaként nőtte ki magát, akik arról ismertek, hogy kapcsolatba lépnek a halottakkal és beszélnek a halottakért.

A legenda szerint a helyi Entsu-ji templom alakítása a híres Tendai szerzetes, Ennin (794-864) nevéhez fűződik. Kínában tett tanulmányútja során állítólag álmában azt álmodta, hogy hazatér és 30 napot kirándul északra, ahol egy szent hegy található. Ott szobrot kellett faragnia Jizō számára, és utat kellett terjesztenie Buddha felé. Megtette, amit mondanak neki, és 862-ben istentiszteleti helyet alapított az Osore-zanon annak a bodhiszattvának, akit a pokolban sínylődő lelkek utolsó üdvösségének is tartanak.

Forrás:

https://www.japan-guide.com/e/e3727.html