004369911060985
Japán nők helyzete a második világháború után (1945-1958)

Japán nők helyzete a második világháború után (1945-1958)

1945. augusztus 15-én a Japán Birodalom bejelentette kapitulációját, melyet szeptember 2-án írásban is ratifikáltak. Azok a japánok, akik úgy gondolták, véget értek a megpróbáltatások, nagyot tévedtek. A kapituláció a Japán Honvédség tisztjei számára egyet jelentett a teljes megsemmisüléssel. Százával követtek el seppukut (japánul: 切腹, magyarosan szeppuku, de a köztudatban egy félre olvasási hiba miatt harakiri néven terjedt el), vagyis lettek öngyilkosok, mert nem bírták elviselni a tudatot, hogy dicső országuk elvesztette a háborút. Így azon a lányok és asszonyok többségének is – akiknek bár apáik, férjeik és fiaik, túlélték a háborút, ám a seppukut választották –, helyzete kilátástalanná vált a háború utáni Japánban.

Legtöbbjüknek egyedüli szabadulást a megszálló amerikai hadsereg tagjaival kötött házasság jelentette. Ez volt a jobbik eset. Rosszabb esetben maradt a kényszerprostitúció.

Hogyan lett a gésából prostituált?

A gésák helyzete is alaposan megváltozott a háborút követő években. Mivel a háború alatt nagyon sokan munkába álltak – hadiipar, hadi kórházak – korábbi szerepük leáldozóban volt. A házak csak némelyike nyitott újra, vendégeik elmaradoztak. Tudva levő, hogy a prostitúció teljes mértékben megengedett volt Japánban egészen az ’50-es évek végéig, mivel sem a sintó, sem pedig a buddhista vallás nem tiltotta. A japán kormány az Okinawán történt amerikaiak által elkövetett tömeges szexuális erőszak hullámhoz hasonlók elkerülése végett támogatta a prostituáltak önkéntes bevonulását a megszállók számára létre hozott bordélyokba.  A kormány elsődleges célja a születendő „külföldi gyermekek” számának visszaszorítása a bordélyok falain belülre. Csakhogy fiatal lányok tucatjai öltötték magukra ünnepi kimonójukat és festették szájukat úgy, ahogy egy igazi gésa, hogy bájaikat amerikai katonáknak kínálhassák a jobb életszínvonal reményében. Hiszen a cél nem volt más, mint a túlélés. Az amerikai katonák persze nem tudtak különbséget tenni egy valódi gésa és egy olcsó prostituált között, ezért terjedt el az a téves képzet a nyugati világban a háború után, hogy a gésa = prostituált. A szigetországban hivatalosan 1958-tól tiltott a prostitúció intézménye.

Amerika, a japán nők reménysége…

Japánban egészen 1947-ig nem létezett a közoktatás nők számára. Azon szerencsések, akik jómódúak voltak, magán úton vagy az Amerikai Iskolában tanulhattak. Sokan itt találkoztak jövendőbelijeikkel, vagy épp az angol nyelv elsajátításának köszönhetően tudtak könnyen ismerkedni a megszálló amerikai tisztekkel.

Hiroko Tolbert egyike azon japán származású amerikai feleségeknek, akik a II. világháború után kerültek az Egyesült Államokba. Az 1950-es években mintegy 35000 japán nő emmigrált az USA-ba a jobb élet reményében.

A háború után semmink sem volt. Az amerikai bombázások után nem voltak utcák, nem voltak boltok. Egy rémálom volt. Szó szerint az életünkért küzdöttünk, hogy legyen valami ennivalónk és tető a fejünk felett. Nem igazán ismertem Billt, de tudtam, hogy nekem el kell jönnöm erről a helyről. A családom persze árulónak tartott, és nem voltak hajlandók szóba állni velem többet. Egyedül anyám látogatott meg, miután New Yorkba mentem. Tudtam, hogy sosem térek már vissza Japánba. Ez 1951-ben történt, én mindössze 21 éves voltam akkor.

Azonban Amerikában sem volt túl rózsás a helyzet. Mivel Japán ellenséges országnak számított, a japán emigránsokat is ennek megfelelő elbánásban részesítették.

Felöltöttem az ünnepi kimonómat, hogy méltó módon mutatkozhassak be a férjem családjának. Az örömteli fogadtatás azonban elmaradt. A sógorom közölte, hogy nem viselhetek ilyesféle göncöket, és most már Amerikában élek, hát viselkedjek és öltözködjek is úgy, mint egy igazi amerikai. Új nevet is adtak nekem: Susie.

Egy másik feleség, Atsuko Craft 1952-ben, alig 22 évesen érkezett az Egyesült Államokba, ahol a saját bőrén tapasztalta meg az amerikai szegregációt.

Emlékszem, hogy felszálltam egy buszra Louisianában, aminek az utastere ketté volt osztva; egyik oldalon csak fehérek a másik oldalon csak feketék ültek. Nem tudtam, melyik oldalra kéne ülnöm, így végül hátra ültem, középre.

Hirokóhoz hasonlóan Astuko is jól képzett fiatal lány volt, de tudta, hogy igazi esélye csak egy külföldi férj oldalán lehet, egy győztes országban.

A férjem igazi jótevőként támogatta, hogy az Államokban képezzem magam tovább. Mikrobiológus lettem és jó munkát kaptam egy amerikai kórházban. Hátrányos megkülönböztetésben azonban nekem is volt részem. Ha lakást néztünk és a tulaj meglátott engem, azonnal közölte, hogy az ingatlant már kivették. Azt gondolták, csökkenteni fogom az ingatlan értékét, ha később kiadják másnak. A tulajdonosok tömbösítették ingatlanjaikat a környéken, hogy a feketék ne járkálhassanak át egymáshoz.

Az amerikai hadsereg először parancsba foglalta, hogy a katonák nem vehetik fel a kapcsolatot a megszállt Japánban élő nőkkel, házassági kérelmeiket elutasították. Az 1945-ös „Háborús Menyasszonyokról” szóló törvény lehetővé tette a külföldön állomásozó amerikaiaknak, hogy hazavigyék magukkal feleségeiket, azonban csak az 1952-es évi Bevándorlási Törvény tette lehetővé az ázsiai származásúak nagy számú emigrációját az Egyesült Államokba. Legtöbbjüknek az Amerikai Vöröskereszt biztosított képzést „átnevelő iskolában”, hogy elsajátítsák például az amerikai sütemények készítését, vagy éppen a magassarkúban való járást, ami ellentétben állt a Japánban hordott lapos talpú cipőkkel.

Sajnálatos módon az Amerikában élő japán feleségek (akiknek japán férjük volt) sem fogadták be saját közösségükbe emigrált társaikat. Úgy tartották, hogy a „háborús menyasszonyok” olcsó nőcskék, akik némi pénzért fejében eladták addigi életüket az ellenségnek.

Akiknek fekete amerikai lett a férjük, könnyebben asszimilálódtak az új közösségekbe, hiszen a feketék pontosan tudták, milyen érzés a vesztes oldalon állni. Az afroamerikai asszonyok testvéri örömmel fogadták a japán feleségeket.

És akik maradtak…?

A háborút követően a japán társadalom egészére erőteljesen hatott az amerikai kultúra, minden modernizálva lett amerikai mintára. A japán nők 1945-ben szavazati jogot kaptak, és részt vehettek az alapvető oktatásban, érettségit, sőt diplomát is szerezhettek alig egy évtizeden belül. Japán elindult az úton, amit később úgy hívtak: a „JAPÁN CSODA”.

Háborús japán mennyasszonyok visszaemlékezései, valamint a velük készült teljes interjú a BBC Magazin 2015-ös számában olvashatók. A témában nem rég jelent meg könyv magyar nyelven is: Nő fehér kimonóban címmel.

Írta: Ballagó Petra

Képforrás, Források:

AP Photo,

https://www.bbc.com/news/magazine-33857059

https://sites.google.com/site/theworldwidewarbrides/products-services/japanese-war-brides

World War II and the American Occupation

https://www.ww2online.org/image/soldiers-try-out-japanese-phrase-book-two-geisha-girls-kyoto-japanese-september-1945

https:/www.warhistoryonline.com/wp-content/uploads/2015/08/japan_couple_1-640×431.jpg , Mr. Donald E. Mittelstaedt

https://www.theatlantic.com/photo/2014/03/japan-in-the-1950s/100697/

Japán és a Második Világháború: Pearl Harbor, 1941. December 07.

Japán és a Második Világháború: Pearl Harbor, 1941. December 07.

Pearl Harbor egy kikötő O’ahu szigetén, Hawaiinál, az Amerikai Egyesült Államok Csendes-óceáni tengeri flottájának központja volt. 1941 decemberében ismerte meg a világ ezt a kikötőt, amikor a japánok belépve a második világháborúba villámtámadás formájában megtámadták azt.

Propaganda plakát a japán támadás után

„A gyöngyök vize” avagy „Wai Momi” néven is ismert öböl a tizenkilencedik század végétől az USA kormányának kiemelt látokörében volt, ott próbálta csendes-óceáni jelenlétét megerősíteni azáltal, hogy tengeri flottájának központját a térségben állomásozta. 1887-ben, Hawaii elfoglalását követően Pearl Harbort csupán 10 év alatt megépítve a csendes-óceáni flotta központja lett, a kikötő mellett hajógyár is épült, valamint egy mély csatornát is létre hoztak a partoknál.

Előzmények

Az első világháborút követően Japán és az USA többször is konfliktusba került egymással. A kínai-japán háborúban az Egyesült Államok kezdetben semleges volt, a japán katonai akciók és atrocitások kapcsán, valamint Japán más ázsiai országokban történő terjeszkedésének hatására idővel a kínai felet kezdte el támogatni. Ugyan voltak tárgyalások a felek között, de Japán szerepvállalása a háborúra való készülését mutatja azok után, hogy az USA embargót hírdetett és leállította a Japán irányába történő olaj szállítást. Mivel Japán szűkös az erőforrásokban,  ezért ezután az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor Hideki miniszterelnököt az USA a „Hull Note”-ban, avagy „Hull- Jegyzékben” ( az akkori amerikai külügyminiszter Cordell Hull neve után jön az elnevezés) hivatalos javaslatot tett arra, hogy vonuljon ki Kínából és Indokínából, valamint tartalmazta az USA tárgyalási pozícióját és feltételeit. Ezt a japán fél ultimátumnak vette és úgy döntött, hogy háborút kezd az Egyesült Államokkal. Ez eredményezi azt, hogy a japánok Pearl Habort vették célba, hogy megsemmisítsék az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának központját. Persze Pearl Harbor nem egy elhamarkodott döntés eredménye, amelyet a Hull-Jegyzék november végi átadása és a támadás közötti két hétben tervezett meg Japán. Valójában tervek már korábban is születtek, a Hull-Jegyzék csupán az utolsó csepp volt a pohárban. Pearl Harbor azért került a célpontba, mert a támaszpont közel 100 000 fő személyzettel megakadályozta Japánt csendes-óceáni terjeszkedésében.

Végül Roosevelt elnök hivatalosan december 8.-án jelentette be a kongresszus előtt a hadiállapotot a Japán birodalommal, egy nappal Pearl Harbor után. Roosevelt a kongresszus előtt tartott beszédében a következőkre hivatkozott: a Japán Birodalom 1941 december 7.-én előzetes bejelentés nélkül, önként támadta meg az Egyesült Államokat tengeri és légi úton. Említette, hogy mindezidáig béke volt a két ország között és a Császárral tárgyalásokat folytattak a csendes-óceáni térség békéjének megőrzése érdekében. A Hawaii és Japán közötti távolság arra enged következtetni, hogy a támadás előre megfontolt szándékkal történt és azt egy ideje tervezték, miközben a Japán és amerikai hivatalos megbeszélések során a japán fél végig az együttműködésének jeleit mutatta. December 7.-én Pearl Harbornál nagy veszteség érte az amerikai támaszpontot, valamint számos hajót is megtorpedóztak San Francisco és Honolulu között a nyílt tengeren. Emellett Japán számos hadműveletet hajtott végre ugyanezen a napon más országokban is, amerikai támaszpontok ellen, többek között a Malaya-Félszigeten Dél-Kelet Ázsiában, Hong Kongban, Guamon, a Fülöp-szigeteken, a Wake-Szigeten és a Midway-szigeten.

A Hawaii Hadművelet

Valójában a konfliktus már egy ideje gyűrűzött a két ország között és a Hull-Jegyzék vállalhatatlan követelései nem segítették a konfliktusok rendezését, de ez csupán az utolsó csepp volt a pohárban. A Pearl Harbor elleni hadművelet terveit már 1940/41-ben elkezdték kidolgozni. A terv előkészítését Yamamoto Isoroku japán admirálisra bízták. Nagy kihívás elé állították Őt, hiszen ilyen jellegű támadásra még nem volt példa a japán történelemben, de hasonlóra a világtörténelemben sem. Számos technikai probléma merült fel és a történelmi források szerint Yamamoto ellenezte az ilyen mértékű offenzívát és meg volt róla győződve, hogy nemzeti katasztrófával fog zárulni. Amúgy Yamamoto admirális egy ideig az USA-ban is folytatott tanulmányokat. A parancs az parancs, nem utasította vissza a rá bízott feladatot és igyekezett a legjobb tudásához mérten előkészíteni a hadműveletet. Yamamoto 1884-ben egy elszegényedett szamuráj családban született, a haditengerészetben futott be karriert, harcolt az orosz-japán háborúban. Önmagában testesítette meg a bushido hagyományos harci etikáját, amelyet a gyorsan modernizáló Japánjában próbált érvényesíteni. Mint említettem, folytatott tanulmányokat az USA-ban és nagy barátsággal fordult az amerikaiak irányába, amely nem volt jellemző az akkori, aggresszívnak mondható japán katonai vezetésre. 1939-ben lett a Császárflotta főparancsnoka. Az USA-val való fennálló egyik konfliktus amúgy a japán csapatok kínai kegyetlenkedései is voltak (ezekről más alkalommal fogok bővebben írni). Ezt tetézte az USA olaj embargója az erőforrásokban szegény Japánra. Annak érdekében, hogy a Japán kormány beteljesítse vízióját és egy „nagy ázsiai jóléti közösséget” hozzon létre, az olaj és más erőforrások létfontosságúak, azokból csupán pár hónapnyi tartalék állt rendelkezésükre.

Yamamoto admirális

Yamamoto figyelemmel kísérte az európai eseményeket és nagy hatással volt rá a Tarantonnál történt sikeres britt légi támadás az olasz flotta ellen, vagy német Bismarck Csatahajó elleni sikeres angol támadás. Részben ez adta az ötletet a légi és tengeri támadás pontos összehangolására. Ugyanakkor veszélyes is volt ilyen nagy haderőt bevetni egy ilyen messze található helyen, főleg olyan japán admirálisok bevonásával, akik ezeket az újításokat várhatóan nem támogatják. További újítás volt a torpedók esetéen, a yp 93 típusú torpedókat fejlesztették ki, amelyek nagyobb robbanó anyag mennyiséget tartalmaztak a lövedékben és tovább úsztak a vízen, növelve ezzel a pusztítás mértékét. Pearl Harbor kikötőjében ugyanis a víz mélysége 12 méter, a számítások szerint nagyon lesüllyedtek volna, mire felrobbannak.

Másik központi kérdés volt az észrevétlenség. Annak érdekében, hogy ne vegyék a szállító hajókat észre, a Csendes-óceán északi része felől közelítették meg Hawaiit és csak mintegy 370 kilóméterrel fordultak Hawaii irányába és indultak lefelé, valamint az utánpótlást szállító hajó („Kido Butai”) személyzetét is alaposan gyakorlatoztatták annak érdekében, hogy ilyen zord körülmények között is sikeresen tudják elvégezni a tankolást. Magukat a pilótákat is alaposan kiképezték, minél inkább próbálták szimulálni a feladatot előre. Yamamoto végül az akkori flotta hat legfejlettebb hajóját választotta ki, 440 bombázóval és vadászrepülőgéppel. Két csatahajó és néhány cirkáló volt a kísérőjük. A terv fontos részét képezte az is, hogy 5 kis tengeralattjáró behatoljon a kikötő biztonsági vonalán és öngyilkos küldetést hajtson végre, annyi hajót célba véve, amennyit csak tudnak. Yamamoto gátakba ütközött a tervei elfogadtatása során, de késznek mutatkozott lemondani, ha nem kapja meg a tervéhez szükséges támogatást (itt főleg a hajók és a repülők számára kell gondolni). Végül a kormány szabad utat adott, de a nyomás nagy volt rajta.  

Japán felvételek a kikötő hajóiról

Pearl Harbor megtámadása

A japán flottának észrevétlenül sikerült megközelítenie Hawaiit. (Erről azóta amúgy sok összeesküvés elmélet született, melyek szerint Roosevelt valójában arról már korábban is értesült, de nem akadályozta meg, mivel egy ilyen támadásnak hála az USA második világháborúba való belépését könnyebben lehetett eladni az amerikai népnek. Egyértelmű bizonyíték nincs persze.)

Így nézett ki a bombázás a távolból

1941. December 7.-én hajnali 4-kor az USS Ward rombolót értesítik egy ellenséges tengeralattjáróról, amelyet sikerült is reggel 7 óra tájban elsüllyeszteni.

Eközben szintén reggel 7 óra tájban észlelik a radarokon repülők érkezését a támaszpont irányába. Kezdetben nem merült fel egy esetleges támadás gyanuja, mivel aznapra vártak erősítést, ezért a felelősök azt feltételezték, hogy ezek a saját gépeik. Ezután a reggel 8-kor súlytott Japán csapást légi és tengeri úton a támaszpontra. Tora! Tora! Tora! Vagyis Tigris! Tigris! Tigris csatakiáltással indították meg a csapást. A támadás meglepetésként érte az amerikai hadsereget, ezért csak későn reagált. A japán támadók blokkolták a rádió csatornákat, ezért az amerikai hadsereg nem tudott érdemben információt gyűjteni. A két támadási hullám során a japán fegyveres erők összesen nyolc nagy csatahajót pusztítottak el több mint 350 repülőgéppel, sok másik hajó pedig megsérült.

A Spigel Geschichte német lapnak (www.spiegel.de- “Wir brannten bei lebendigem Leibe” című cikk, Michael Kloft tolla nyomából 2016.12.07-én) Don Stratton, az egyik túlélő így nyilatkozott. Mivel nem vagyok hivatalos tolmács, (bár régóta Ausztriában élek) ezért szabad fordításban írom le az ide tartozó részeket:

“Egy barátom, aki velem a géptérben dolgozott, a hajó kórházában feküdt. Szerettem volna hozni neki néhány narancsot, betenni a sapkámba és elindulni a kórházba. Láttam, hogy néhány tengerész sikoltozik a hajó elejében. A Ford-szigetre mutattak, és azt kiáltották: Repülőgépek, bombák “. Úgy nézett ki, hogy a gépek a kifutópályán lévő repülőgépeket és a hangárokat bombázzák. Láttam a víztorony összedölését. Úgy tűnt, hogy mindenki azonnal tudta, hogy kik a támadók.”

West Virgina bombázása

7.57 órakor 40 japán torpedó repülőgép támadta meg a csatahajókat és a “Battleship Row” pusztítókat. A riasztás után a matrózok elrohantak a harci állomásukra, de már késő volt az védelmi intézkedések megtétele. A “West Virginia”, az “Oklahoma” felborult, a “Cassin” és a “Downes” felrobbant a száraz dokkban. Egy egy tonna súlyú bomba eltalálta az “USS Arizonát”, mint egy földrengés. Ez volt a legnagyobb veszteség, amely 1177 katonával a fedélzetén süllyedt el, közülük csak nagyjából 300 menekült meg. Összesen 2 403 amerikai hal meg a támadásokban, majdnem 1200 megsebesült. A japán oldalon 29 repülőgép és néhány apró tengeralattjáró veszteség volt és összesen 64 ember halt meg. A támadás első 2 órájában 5 csatahajót súllyesztettek el, 188 repülővel együtt.

USS Arizona

Pearl Harbor után pedig Indonézia, Taiföld, Burma és Új-Guinea nagy részét is meghódították. Nagy baklövés volt, hogy Chūichi Nagumo admirális a „Kido Butai” utánpótló hajón felettesei parancsa ellenére nem támadta meg az amerikaiak maradék ép infrastruktúráját, valamint vonakodott a maradék amerikai hordozókat megkeresni. Ennek köszönhetően az amerikai csapatok 1942 nyarára fel tudtak annyira épülni, hogy a Midway csatában már győzedelmeskedjenek.

Pearl Harbor jelentősége


Az amerikai haditengerészeti bázis elleni támadás messzemenő következményekkel járt: az első világháború után az amerikai lakosság pacifista volt, és az Egyesült Államok kezdetben nagyjából távol maradt az Európában zajló eseményektől – a Pearl Harbor elleni támadás drasztikusan megváltoztatta az ország hangulatát. 1941. december 8-án az Egyesült Államok először háborút hirdetett Japánnal, és nem sokkal ezután Japán szövetségesei , a tengely-hatalmak Németország és Olaszország bejelenti a háborút az Egyesült Államok ellen. Így az Európában folytatódó katonai összecsapások világháborúvá váltak.

Mivel Japán hivatalosan nem hírdetett háborút az Egyesült Államokkal szemben, csupán Tokió Washingtonnak egy jegyzetet küldött december 6.-án, amelyben a tárgyalásokat kudarcnak nyilvánította, ezért Pearl Harbort az USA egy alattomos támadásnak nyilvánítja és utána gyakorta a „szégyen napjának” nevezi.

A kezdeti siker ellenére Pearl Harbor egyenes következménye az 1945 augusztusában ledobott két atombomba Hiroshima és Nagasaki felett, nevezhetjük akár az USA bosszújának Pearl Harbor miatt. Amely során Japánban százezrek halnak meg és hosszú távon is szenvednek a bomba következményeitől. Pearl Harbor napjainkban továbbra is az Egyesült Államok Haditengerészetének csendes-óceáni központi támaszpontja. Ma számos emlékmű állít emléket a támadásnak, valamint az USS Arizona roncsa felett, amely még mindig az óceán fenekén fekszik, úszó emlékmű, az úgynevezett “USS Arizona Memorial” is megtekinthető. Az USS Missouri múzeumi hajó látogatható a nagyközönségnek. Ezen a hajón írták alá 1945. szeptember 2-án a megalázó béke szerződést Japán és az Egyesült Államok között a második világháború lezárásaként.

USS Arizona Memorial

Ha ez a téma érdekel, ajánlom figyelmedbe a következő filmeket:
Tora! Tora! Tora!  (1970)

Pearl Harbor (2001) – világhírű, de több történelmi tévedés is van benne.

Kertész Alexandra

Források:

Der Zweite Weltkrieg: Das Beste aus Readers Digest, Band 2

www.kabeleinsdoku.at

www.welt.de- So entstand Japans Plan gegen Pearl Harbor von Bertold Seewald (2016.11.20.)

Henry Kissinger : Diplomácia.  Bp.: Panem Kiadó, 1994.

Charles Maechling: Pearl Harbor – The first energy war  History Today, vol. 50. (2000/12).

C. H. Beck, München: Pearl Harbor. Japán támadás és az USA háborúba lépése

Képek:

Von Thomas Steiner, User:W.wolny, User:Historicair – created with inkscape with the help of some other wikipedia sources (see below), CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1412007

U.S. Navy, Office of Public Relations / Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:USS_West_Virgina_(BB-48)_burning_at_Pearl_Harbor_1941.jpg

United States Government / Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Remember_December_7th%22_US_Government_propaganda_poster_concerning_the_Attack_on_Pearl_Harbor_of_1942.jpg

Unknown navy photographer / Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:USS_SHAW_exploding_Pearl_Harbor_Nara_80-G-16871_2.jpg

Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Yamamoto-Isoroku.jpg

Flickr user: kevin1024  https://www.flickr.com/photos/kevin1024/ / CC BY (https://creativecommons.org/licenses/by/2.0)

Unknown author / Public domain: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pearl_Harbor_Japanese_recon_photo_of_battleship_row_80G30551.jpg

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:USS_Arizona_from_port_bow.jpg

Hiroshima túlélői- Tsutumu Yamaguchi

1945. augusztus 6.-án az amerikai légierő ledobta Hirosimára az első atombombát.

Három nappal később, augusztus 9-én pedig Nagaszaki városára. A bombák mérhetetlen pusztítást vittek végbe mindkét városban. Közel százezer ember vesztette életét városonként, azonban mintegy 260 ezren túlélték a bombatámadást. De Tsutomu Yamaguchi japán mérnök azon kevesek egyike, aki mindkét bombázást túlélte.

Hiroshima japán atom bomba támadás túlélő

Utolsó munkanap a Végítélet napján…

Yamaguchi három hónapos szolgálati úton volt Hirosimában.

A 29 éves haditengerészeti mérnök a Mitsubishi Heavy Industries vállalatnál dolgozott és augusztus 6.-án volt az utolsó ott töltött munkanapja. Kollégáival hosszú időt töltött egy új olajszállító tankhajó tervezésén, és alig várta, hogy haza térhessen feleségéhez, Hisakóhoz és újszülött gyermekéhez, Katsutoshihoz.

Aznap reggel negyed kilenckor szokás szerint a Mitsubishi hajógyárhoz sétált, amikor egy repülőgép motorhangjára lett figyelmes.

Az amerikai B-29-es bombázó a város felett szárnyalt, és ledobott egy ejtőernyőhöz erősített kis méretű tárgyat. Az ég hirtelen ragyogó fénybe borult.

Először azt hittem, valami magnézium robbanás történt.” – meséli Tsutomu. – „Éppen csak annyi időm volt, hogy a közeli árokba vessem magam, mikor megtörtént a pokoli erejű robbanás.”

A fülsiketítő robbanást egy hatalmas lökéshullám kísérte, ami tornádóként kapta fel a fiatal férfit és repítette a közeli burgonyaföldre. Ekkor több, mint két mérföldre volt a becsapódás helyétől.

Nem tudtam, mi történt.” – emlékezik vissza Yamaguchi – „Azt hiszem, egy ideig elájultam. Amikor kinyitottam a szemem, minden sötét volt, alig láttam valamit. Olyan volt, mint egy film kezdete a mozikban; még mielőtt elkezdődne a kép, amikor az üres képkockák csak villognak hang nélkül.

Az atomrobbanás annyi port és törmeléket vitt a levegőbe, hogy alig lehetett látni a napot. Yamaguchit beterítette a hamu eső, de látta, hogy egy gomba alakú tűzfelhő emelkedik az égen Hirosima felett.

A férfi arca és az alkarja súlyosan megégett, mindkét dobhártyája berepedt. Kábultan tévedt a Mitsubishi hajógyár megmaradt romjaihoz. Ott megtalálta két munkatársát, Akira Iwanagát és Kuniyoshi Satot.

Az éjszakát végig virrasztották egy légitámadás elleni menedékhelyen. Másnap reggel, augusztus 7.-én a vasútállomáshoz mentek, amiről úgy hírlett, még működik.

A vonatút rémálomszerű tájon vitt minket végig. Mindenütt égő tűzmaradványok, összetört épületek, az utcákat megannyi megolvadt holttest borította. Borzalmas látvány volt.

A várost átívelő hidak összecsavarodott roncsként csüngtek. Nem lehetett rajtuk átkelni.

Emlékszem, hogy át kellett úsznom a folyón, ami telis-tele volt holttestekkel, hogy elérjem a vasútállomást.” – idézi fel az emlékeket Tsutomu. – „Szerencsére elértem a vonatot, ami tele volt hozzám hasonló sokkos állapotban lévő emberekkel. Végre haza indulhattam szeretett szülővárosomba, Nagaszakiba.

Vigyázó szemeteket Japánra vessétek…

Mialatt Yamaguchi visszatért feleségéhez és gyermekéhez, az egész világ figyelme Hirosima felé fordult. Tizenhat órával a robbanás után Harry Truman elnök beszédet mondott, amelyben először derült fény az atombomba létezésére.

Ez az univerzum alapvető erejének kiaknázása” – mondta. “Az az erő, amelyből a nap meríti erejét, útjára engedték azok ellen, akikkel háborút folytatunk a Távol-Keleten.

Az „Enola Gay” nevű B-29-es bombázó felszállt a csendes-óceáni Tinian-szigetről, és mintegy 1500 mérföldet repült, mielőtt felrobbantotta volna a Hirosima felett az égen a „Kisfiú” néven ismert bombát.

A robbanás nyomán körülbelül 80 000 ember halt meg, és további tízezrek pusztulnak el az azt követő hetekben. Truman nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy ha Japán nem adja meg magát, akkor „a levegőből származó romesőre számíthat, amelyhez hasonlót még soha nem láttak ezen a földön”.

Kétszer nem lehet ugyanabba a patakba lépni. Vagy mégis?

Yamaguchi augusztus 8.-án kora reggel érkezett Nagaszakiba. A helyi kórházba sántikált be még mindig sokkos állapotban.

Az őt kezelő orvos, egykori iskolatárs volt, ám Tsutomu kezén és arcán a megfeketedett égési sérülések olyan súlyosak voltak, hogy a férfi először nem ismerte fel. Ahogyan a családja sem. Miután lázasan és bekötözve hazaért, anyja kísértetnek hitte.

Annak ellenére, hogy az összeomlás küszöbén állt, Yamaguchi augusztus 9-én reggel kivonszolta magát az ágyból egészen a munkahelyéig, és beszámolt a Mitsubishi vállalat nagaszakii irodájában végzett munkájáról. 11 óra körül találkozott egy cégigazgatóval, aki teljes jelentést követelt Hirosimáról.

A mérnök elmesélte az augusztus 6-i zavaros eseményeket – a vakító fényt, a fülsiketítő hangot a robbanáskor -, de felettese őrültséggel vádolta.

Hogy egyetlen bomba képes lenne egy egész várost elpusztítani?! Légy eszednél, hiszen mérnök vagy!” – ordította Yamaguchi arcába.

Tsutomu megpróbálta elmagyarázni, de ekkor a kinti táj hirtelen újabb fehér villanást kísérve felrobbant. Yamaguchi néhány másodperccel azelőtt földre zuhant, hogy a lökéshullám betörte az iroda ablakait, majd üvegszilánkokkal és törmelékekkel borította be a szobát.

Rögtön megértettem, hogy mi ez. Ugyanaz történt, mint pár napja Hirosimában. Azt hittem, hogy a gombafelhő követett engem Hirosimából. Hogy nem a japán városok, hanem én vagyok a célpont.” – idézi fel a mérnök.

A Nagasakit eltaláló atombomba még erősebb volt, mint az, ami Hirosimára esett.

Mint azt később Yamaguchi megtudta, a város dombos tája és egy megerősített lépcsőház együttesen elfojtotta az irodán belüli robbanást.

A kötései leestek, és újabb rákkeltő sugárzás érte, de viszonylag sértetlen maradt. Három nappal később a hirosimai eset után másodszor is részese volt egy atomtámadásnak. De másodszor is elég szerencsés volt a túléléshez.

Miután a Mitsubishi épület romjai közül kimenekült, Yamaguchi a bombák által sújtott Nagaszakiban rohant át, hogy megkeresse feleségét és fiát.

A legrosszabbtól tartott, amikor meglátta, hogy házának egy része romokká vált.

Szerencsére mindketten csak felszínes sérüléseket szenvedtek.

Felesége odakint égési kenőcsöt keresett férjének, és amikor a robbanás beköszöntött, ő és a csecsemő egy alagútba menekültek.

Ez egy újabb furcsa fordulat volt a Sors részéről. Ha Yamaguchi nem sérült volna meg Hirosimában, a családja nagy valószínűséggel nem maradt volna életben Nagaszakiban.

Az ezt követő napokban Yamaguchi dupla dózisú sugárfertőzése megmutatta hatását.

A haja kihullott, a karján lévő sebek üszkösödni kezdtek, és a férfi szakadatlanul hányni kezdett.

Augusztus 15-én egy óvóhelyen húzta meg magát a családjával, amikor Hirohito japán császár rádióadásban bejelentette az ország megadását.

“Semmiféle érzést nem váltott ki belőlem a hír.” – nyilatkozta évtizedekkel később Yamaguchi. – „Nem bántam és nem is örültem. Súlyosan beteg voltam, lázas, szinte semmit sem ettem, még inni is alig. Azt gondoltam, hogy csupán egy lépésre vagyok a túlvilágtól.”

A sugárfertőzés sok áldozatával ellentétben Tsutomu Yamaguchi lassan felépült, és viszonylag normális életet élt.

Japán megszállása alatt az amerikai fegyveres erők fordítójaként dolgozott, majd később iskolában tanított, mielőtt mérnöki karrierjét a Mitsubishiban folytatta.

Feleségével az ötvenes években még két gyermeke született, mindketten lányok.

Yamaguchi versírással foglalkozott, így próbálta túltenni magát Hirosima és Nagaszaki borzalmas emlékein, de a tapasztalatok nyilvános megosztását kerülte egészen a 2000-es évekig.  

Ekkoriban kiadatott egy emlékiratot, és az atomellenes fegyverek mozgalmának részévé vált. Később 2006-ban New Yorkba utazott, és az ENSZ találkozóján a nukleáris fegyverek leszereléséről beszélt.

Miután kétszer is megtapasztaltam az atombombázást és túléltem, az a sorsom, hogy erről beszéljek” – mondta beszédében.

Akik túlélték az atomtámadást…

Nem Tsutomu Yamaguchi volt az egyetlen, aki két atomrobbantást is túlélt.

Munkatársai, Akira Iwanaga és Kuniyoshi Sato szintén Nagaszakiban voltak, amikor a második bombát ledobták, csakúgy, mint Shigeyoshi Morimoto, játéksárkány készítő mester, aki csodálatos módon túlélte Hirosimát, annak ellenére, hogy csak fél mérföldnyire volt a becsapódás pontjától.

A szigetországban külön kifejezés van azokra a személyekre, akik túlélték valamelyik bombatámadást: úgy hívják őket, hogy „hibakusha” (被爆者 / ejtsd: hibakusa). Tsutomu Yamaguchi 1957-ben kapja meg ezt a címet. De csakis Hirosimáért.

Összegzésképpen elmondható, hogy körülbelül 165 ember tapasztalta meg mindkét bombatámadást, mégis Yamaguchi volt az egyetlen olyan személy, akit a japán kormány hivatalosan „nijyuu hibakusha” -nak vagyis „kétszer bombázott embernek” ismer el.

Ezt a kitüntetést végül csak 2009-ben nyerte el, csupán egy évvel azelőtt, hogy 93 éves korában elhunyt.

Írta: Ballagó Petra

Forrás: 

https://www.google.com/amp/s/www.history.com/.amp/news/the-man-who-survived-two-atomic-bombs

Képek:

www.history.com

www.knowledgenuts.com

Chiune Sempo Sugihara, a hős japán diplomata

Chiune Sempo Sugihara, a hős japán diplomata

Nem sokkal a második világháború kitörése előtt a náci Németország és a Szovjetunió megnemtámadási egyezményt írt alá. Ennek megfelelően, amikor a németek 1939 szeptemberében megszállták Lengyelországot, a Szovjetunió megszállta az ország keleti részeit. A németek Lengyelország elleni támadását és az ottani zsidóüldözés kezdetét követően sokan keletre menekültek. Lengyelországból mintegy 15 000 zsidó érkezett a még független Litvániába. A nácik és a szovjetek közé szorulva kétségbeesetten keresték a kivándorlás lehetőségét. Amikor a szovjetek 1940-ben elfoglalták Litvániát, a zsidók helyzete tovább romlott.

1939 novemberében Chiune-Sempo Sugiharát, egy japán karrierdiplomatát küldtek Kovnóba (Kaunas), Litvánia akkori fővárosába, hogy Japán konzuljaként szolgáljon. Munkája részeként a német hadsereg határon túli manővereit kellett figyelemmel kísérnie, hogy a japán főhadiszállás előre értesüljön a Szovjetunió elleni várható német támadásról.

Amikor Litvániát 1940 nyarán a Szovjetunióhoz csatolták, minden külföldi diplomatát arra kértek, hogy augusztus végéig hagyja el Kovnót. Miközben a holmiját pakolta, Sugiharát tájékoztatták, hogy egy zsidó küldöttség várakozik a konzulátusa előtt, és látni akarja. A küldöttséget Zerach Warhaftig vezette – egy zsidó menekült, aki évekkel később Izrael Állam kormányának minisztere lett. Sugihara beleegyezett, hogy találkozzon a küldöttséggel egy rövid beszélgetésre. A zsidó küldöttség kétségbeesett kéréssel érkezett.

A litvániai zsidó menekültek szörnyű helyzetben voltak, és azt nézték, hogy a világ kapui bezárultak előttük. Gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy bevándorlási vízumot kapjanak a világ bármely pontjára. Kétségbeesett keresésük során olyan országok után kutatva, amelyek engedélyeznék a beutazást, rájöttek, hogy Curacao – egy holland gyarmat – nem igényel beutazási vízumot. Ez lehetővé tenné számukra, hogy elhagyják Litvániát, de mivel a háború minden utazási lehetőséget elzárt nyugat felé, a küldöttség azzal a kéréssel fordult a japán konzulhoz, hogy adjanak ki tranzitvízumot. Ezekkel a tranzitvízumokkal engedélyt kaphattak volna arra, hogy átkelhessenek a Szovjetunió területén.

A japán konzul időt kért, hogy a feletteseitől engedélyt kapjon a vízumok kiadására. Semmi sem utalt arra, hogy a japán külügyminisztérium beleegyezne ebbe a szokatlan kérésbe. Sugiharát azonban nagyon nyugtalanította a menekültek helyzete, ezért saját kezdeményezésére és minisztériuma támogatása nélkül kezdett vízumokat kiadni. Kilenc nappal később megérkezett a válasz Tokióból. A minisztérium elutasította a tranzitvízumok kiadását, ha nincs érvényes vízuma célállomásra, valamint elég pénzük a japánban való tartózkodásra. Bár sok zsidó nem felelt meg ezeknek a feltételeknek, Sugihara úgy döntött, hogy ennek ellenére folytatja a vízumkiadást. Felesége később leírta, hogy a kétségbeesett zsidó menekültek szorult helyzete hogyan hatott a férjére. A küldöttséggel való találkozó után nyugtalan és elgondolkodó volt, mígnem úgy döntött, hogy folytatja és megszegi a parancsot. Rövid időn belül, mielőtt a konzulátust bezárták, és Sugiharának el kellett hagynia Kaunast, 2100-3500 tranzitvízumot adhatott ki. Sugiharának köszönhetően el tudták hagyni Európát és az egy évvel később kezdődő gyilkosságoktól megmenekültek.

Mivel az ország elhagyásának határideje közel volt, és a személyzet létszáma kicsi volt, Sugihara maga pecsételte le az útlevelek egy részét. Állítólag még a vasútállomáson is bélyegezte az útleveleket, amikor elhagyta Litvániát. Néhány zsidó segítségét is igénybe vette az útlevelek bélyegzéséhez. Mivel nem tudtak japánul, néhány bélyegzőt fejjel lefelé helyeztek el. Miközben mindez zajlott, Sugihara Tokióból küldött üzeneteket kapott, amelyekben figyelmeztették, hogy ne adjon ki vízumot a megfelelő eljárás nélkül.

Több mint ötven évvel később Sugihara felesége, Yukiko, a Shoah Túlélői Vizuális Történeti Alapítványnak adott interjújában leírta azokat a napokat: “Kezdetben körülbelül 200 vagy 300 ember volt. Reggeltől estig ott álltak, és várták a választ. Így álltak másnap és másnap is. Állandóan álltak. És a kisgyermekeik is velük együtt. Emberek, akik elmenekültek Lengyelországból, egy számukra veszélyes helyről, és gyermekeikkel együtt éjjel-nappal gyalogolva eljutottak Kaunasba és a japán konzulátusra vízumot kérve. Az életüket kockáztatták, hogy eljussanak ide, testük kimerült, ruhájuk szakadt, arcuk fáradt. Az ablakomból láttam őket, és amikor meglátták, hogy nézem őket, összetették a kezüket (mintha imádkoznának). Olyan nehéz volt számomra ezeket a jeleneteket nézni… olyan nyomorúságosak voltak. Eltelt két nap, és a férjem újabb táviratot küldött, harmadszorra. A válasz ugyanaz volt, akárhány távirat is érkezett: nem adnak ki vízumot. Nem tudtuk, mit tegyünk….nem tudtunk aludni éjszaka. Folyton azon gondolkodtunk, hogy mit tegyünk. Ráadásul volt egy kisbabám, volt három kisgyermekünk. Ha a férjem a külügyminisztériumi utasításokkal ellentétben kiadja a vízumokat, akkor amikor visszatérünk Japánba, a férjem biztosan elveszíti az állását… Csak gondolkodtunk és gondolkodtunk, hogy mit tegyünk, a menekültek képviselői pedig könyörögtek és könyörögtek, hogy “kérem, adja meg nekünk a vízumokat”.

Kaunasból Sugiharát elküldték, hogy nyisson konzulátust Königsbergben (ma Kalinyingrád), majd Bukarestbe. Szovjet fogságban is volt családjával. Hazájába való visszatérésekor, 1946-ban Sugiharát elbocsátották a japán külügyi szolgálatból. A Sugihara által kiadott vízumok mentették meg azokat a zsidókat a holokauszttól. Amikor a náci Németország 1941 júniusában megszállta Litvániát, a menekülés kis ablaka bezárult. A megszállás után azonnal megkezdődött a zsidók gyilkolása, és a megszállt területeken a zsidók többségét meggyilkolták.

Ma egy emlék múzeum állít neki emléket Tokióban, a linket a forrásban találod.

Forrás:

http://en.sempomuseum.com/#

https://www.ushmm.org/collections/bibliography/chiune-sugihara

https://www.yadvashem.org/righteous/stories/sugihara.html Kép: humansofjudaism,

1945: Japán demilitarizálása

1945: Japán demilitarizálása

1945. szeptember 2 -án az Egyesült Államok Missouri nevű hadihajóján Japán hivatalosan megadta magát a szövetségeseknek. A békeszerződést követően erőteljes kísérletek vették kezdetüket, amelyek elsősorban az ország politikai intézményeinek és társadalmi struktúrájának gyökeres átalakítását célozták meg. Az amerikai oldalon arra törekedtek, hogy az átalakítások során úgy építsék fel újra az ország szerkezetét, hogy kizárják az esetleges jövőbeni fenyegetés esélyét, ezért elsőként vették górcső alá a háborút megelőző, agresszívan terjeszkedő japán politikát eredményező ultranacionalizmus és militarizmus társadalmi gyökereit. Az átszervezés nem titkolt elsődleges célja, Japán demilitarizálása és demokratizálása volt. Ezen célok megvalósítása érdekében megfosztották Japánt tengerentúli területeitől és visszatelepítettek hatmillió, külföldön állomásozó katonát és polgári alkalmazottat is, akik Észak- és Délkelet Ázsiában, a háborút megelőzően vállaltak hivatalt.

Lefegyverezték és leszerelték a katonaság teljes személyzetét, feloszlatták a teljes haderőt és  lerombolták, illetve drasztikusan átalakították a fegyveripart is. Ezt követően belefoglalták Japán új alkotmányába a híressé vált 9. cikkelyt, a békezáradékot, melynek értelmében a „örökre le kell mondania az offenzív haderő alkalmazásáról”. A békeparagrafus világosan kimondja, hogy „az államnak nincs joga hadviselésre, és a cél érdekében soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált.” Ennek értelmében Japán nemzetközi konfliktusok katonai erővel való rendezésében sem vehet részt. A második világháború utáni békeszerződések azt azonban nem zárják ki, hogy Japán önvédelmi célokra létrehozzon és fenntartson katonai egységeket. A japán haderőt ezért is hívják Japán Önvédelmi Erőknek.[1]

A megszállás második fő céljaként definiált demokratizálás a demilitarizációval ellentétben sokkal kevésbé volt meghatározható. Mély és drasztikus változásokat követelt, amelyek közül talán az egyik legproblémásabb terület a politikai intézmények gyökeres megreformálása volt. Az első lépések egyikeként megszüntették a Meidzsi-restauráció ideje alatt megfogalmazott alkotmány autoritárius jellegét, ami akadályozta a demokrácia szilárd alapjainak megteremtését. Ezzel párhuzamosan megkezdődött egy társadalmi és gazdasági szerkezetet gyökeresen átalakító kísérlet.

A szövetséges hatalmak elsőként a császári rendszert szüntették meg. Úgy gondolták, hogy a császári rendszerből táplálkozó nemzeti felsőbbrendűségi tudat volt a felelős azért, hogy a militarizmus és ultranacionalizmus eszméi elterjedtek az országban. Ugyanis a Meidzsi alkotmány a császári szuverenitás elvén alapult és az uralkodó felsőbb hatalmát ismerte el, ennek következtében antidemokratikus volt. A császári dinasztia megszüntetése olyan csapás lett volna az országnak, amelyet nem viselt volna el, ezért a megszálló hatalmak úgy döntöttek, hogy megőrzik a császárság intézményét. A megegyezést elősegítette a császár együttműködése. Nélküle sem a katonaság sem a lakosság nem lett volna hajlandó megadni magát és teljesíteni a leszerelési parancsot, illetve részt venni a reform programban.

Ezt követően a császárság intézménye jelentősen megváltoztatott formában kezdett tovább működni. Megfosztották isteni jellegétől és igyekeztek elválasztani a császár személyét mindenfajta vallásos hittől, rituálétól, intézménytől. Betiltották császárimádáson alapuló állami sintoizmust és belefoglalták az alkotmányba az állam és a vallás szétválását. Megfosztották a császárt birodalmi hatalmától és szuverenitásától és belefoglalták az alkotmányba, hogy a császár „az államnak és a nép egységének szimbóluma, pozícióját a nép akaratából nyerte, a népből, amelynél a szuverén hatalom lakozik”.[2] A szuverén hatalom hivatalosan  is átkerült a császártól a néphez. Az alkotmányba foglalták azt is, hogy a császárnak nincs a kormányhoz kapcsolódó hatalma, vagyis a császár minden állammal kapcsolatos cselekedetéhez szükséges a felelős kormány javaslata, hozzájárulása.

Ezek az események voltak az alapjai annak a biztonság-politikailag kialakult helyzetnek, amely a mai napig egyedinek mondható a világtörténelemben. A japán-amerikai függőség, bár példátlanul jól működött, magában rejt több konfliktus pontot.

Yukio Mishima – Férfi a maszk mögött

Yukio Mishima – Férfi a maszk mögött

Japánban úgy tartják, hogy az embernek háromféle arca (maszkja) van: egyet mutat kifelé a társadalom felé, egyet a családjának, egyet pedig önmagának. yukio misgima japán könyv

Yukio Mishima (三島 由紀夫) (1925-1970) a japán irodalom egyik legismertebb és legvitatottabb szerzője. Élete során számtalan maszkot cserélgetett, attól függően, éppen kinek kellett mutatnia magát. Hogy ki volt valójában a maszk alatt, arra valószínűleg ő maga sem talált igazi választ. Mi viszont megpróbálunk betekinteni eme maszk mögé…

A rebellis katona…

1970. november 25-én egy japán katonai egyenruhába öltözött férfi a tokiói katonai támaszpontra ment, elrabolta a parancsnokot, összeállította a helyőrséget, majd katonai puccsot kísérelt meg az aktuálisan fennálló rendszer ellen.

Az erkélyen megjelenve – mintha csak a színpadon állna – a kicsi, kifogástalan alak az alatta összegyűlt hadsereghez fordult. Az alak nem más volt, mint Yukio Mishima (三島 由紀夫) -valódi nevén Kimitake Hiraoka -, Japán akkori leghíresebb regényírója. Az Egyesült Államok által támogatott állam és alkotmány ellen tiltakozott, a katonákat kényszerítve külföldi alárendeltségük miatt, és felszólította őket, hogy állítsák vissza a császárt a háború előtti élő istennek és nemzeti vezetőnek. A közönség, eleinte udvariasan, csendben hallgatott, majd egyöntetű sértettség lett úrrá rajta. Mishima hátralépett, és azt mondta: “Nem hiszem, hogy meghallottak volna.” Aztán letérdelt és seppuku – a szamuráj rituális öngyilkosság – által véget vetett életének.

Mishima halála sokkolta a japán közvéleményt. Irodalmi híresség volt, fellengző és provokatív személyiség, de meglehetősen nevetséges karakter is. Ám ami úgy tűnt, hogy puszta pózolás, hirtelen nagyon is valóságossá vált. Délelőtt volt a japán parlament 64. ülésszakának megnyitója, és maga a császár is jelen volt. A miniszterelnök beszéde a következő év kormányzati napirendjét kissé beárnyékolta. A második világháború legutolsó napja óta senki sem halt meg seppuku által.

“Egyesek azt hitték, hogy megőrült, mások azt mondták, hogy ez volt az utolsó abban a teátrális eseménysorozatban, melyben még egyszer kiélhette azt a provokációs vágyát, amelynek köszönhetően hírhedtté vált.” – írta Hide Ishiguro japán filozófus a The New című 1975-ös esszéjében.

 „A jobboldali politikában Mishima halálát egyesek a jelenkori Japán elleni tiltakozás hazafias gesztusának tekintették. Mások úgy gondolták, hogy ez egy kétségbeejtő, rettenetes bohózat, amelyet egy tehetséges ember talált ki, aki borzalmasan gyerekes volt, és aki nem bírt tovább élni középkori állapotok között és az őt körülvevő középszerűségben. Mishima a maga részéről egyszer azt mondta a feleségének, hogy „még, ha nem is értenek meg azonnal, elfogadom, mert Japán meg fog engem érteni 50 vagy legalábbis 100 év múlva.

Maszkabál japán módra…

1949-ben Mishima Egy maszk vallomása c. kisregényével, mint egyfajta önéletrajzzal érkezett Japán irodalmi színterére, s egyúttal híressé tették a húszas évei elejére. A regény egy finom, érzékeny fiú történetét meséli el, akit a nagymamája tart fogságban. Az idős nő beteg, és a fiúnak kell őt ápolni. Ahelyett, hogy kint játszana más fiúkkal, évekig bezárkózik a néni hálószobájának betegesen édes illatú sötétségébe.

A fiú elméje pedig abban a szobában fejlődik. A fantázia és a valóság soha nem különül el egymástól; mígnem a fantázia, az erősebb fél dominánssá válik. Mire a nagymama meghal, és a fiú megjelenik, kialakult egy felvett szerep, a maszk az Élet színpadán. Nem tud ellenállni a körülötte lévő fantázia világok rétegeinek. A férfiak és a fiúk – különösen az izmos, hetero fiúk – szerepet kapnak élénk, gyakran erőszakos ábrándozásaiban. Közben megszállottja a saját devianciájának, amely már-már normálisnak tűnik. Megtanulja, hogyan kell eljátszani saját szerepét: „A kelletlen színjáték megkezdődött.”

Szépség és pusztulás

Az Egy maszk vallomásai a fiú serdülőkorának végéig kíséri az olvasót, részletezve a főhős belső és külső életének összefonódó evolúcióját és homoszexuális vágyának ébredését. Sok szempontból ez a kulcs Mishima későbbi életének és műveinek megértéséhez. Feltárja az esztétikai érzékenység gyökereit, hogy saját neméhez kötődik, ami Mishima rögeszméjévé vált. Az elbeszélő azt írja, hogy érzékletesen elfogadta a háború idején népszerű halálos hitvallást, amikor a sorkatonaság és az önfeláldozás elkerülhetetlennek, és túlon túl közelinek tűnt. Mishima pedig valóban végletesen ragaszkodott ahhoz az elképzeléshez, hogy a szépség akkor a legszebb, ha átmeneti – mindenekelőtt a pusztulás csúcsán. Ez a hitvallás keveredik a férfi forma iránti csodálatával, egy olyan formával, amelyből a törékeny elbeszélő lélek hiányzik, hogy aztán bátor harcosokról és véres pusztulásaikról fantáziáljon.

Ugyanakkor az Egy maszk vallomásai is az előadás és a valóság egymásba csúszó kölcsönhatását sugallja, amely jellemezte mindazt, amit Mishima tett és írt. Azt a benyomást keltette, hogy feltárja a szerzőt, aki elképesztően sötét harcba keveredett önmagával – miközben azt is sugallja, hogy ez csak a média és a nyilvánosság mesteri manipulálása lehet. Mishimának mindkét irányvonala megvolt, hogy egyaránt megbotránkoztassa a társadalmat, miközben megőrizte azt, ami letagadhatatlan volt.

A képlet bevált. Mishima munkásságát a háború utáni japán irodalom elborzasztó szörnyűségévé tette, és széles olvasóközönséget szerzett a férfi számára. Bár dekadens volt, fegyelmezett és termékeny író, aki a nagyszerű irodalom és a No színdarabok tucatjai mellett a népszerű szépirodalmi művek sorát is megalkotta. Ugyanezzel a céllal dolgozott be a tokiói társadalom felsőosztályába is, ápolva az önmagáról kialakított képet. A masszív csontokkal és puha szemekkel ellátott arca nagyon fotogén volt. Számos külföldi tudósító barátja volt, és mindent megtett, hogy hírnevét a Csendes-óceánon túl is elterjessze.

Az 50-es évekbeli Mishima regényei többnyire ugyanazt a szuggesztív önéletrajzi erezetet hozták, mint az Egy maszk vallomásai c. műve.

A Tiltott színek (1951) című elbeszélésében egy idősödő író manipulál egy fiatal meleg férfit, aki a kényelem és anyagi biztonság érdekében köteleződött el. A Kyoko házában (1959) c. műben pedig egy ökölvívó a jobboldali politikát vállalja, míg a színész szeretője egy szado-mazochista szexuális kapcsolatba keveredik vele, amelynek vége egy kettős öngyilkosság.

A forradalmi évek

De aztán valami megváltozott, és a 60-as években mondhatni Mishima életének politikai szakasza kezdődött. Miután Mishima tiszta esztétaként, dekadens romantikusként ábrázolta önmagát, élete utolsó 10 évében átalakult. Ekkor kezdte el a testépítést, és napi két órát edzett az edzőteremben, hogy izmokat építsen törékeny testalkatához. Elkezdte magát barnítani, és felállított egy jobboldali nézeteket valló férfi egyetemi hallgatói csoportot, amelyet edzésprogramokon keresztül vezetett. A Tatenokai-nak (楯の会), más néven a Pajzs Társaságának az volt a célja, hogy segítse a hadsereget egy esetleges kommunista forradalom esetén.

Ennek az átalakulásnak az volt az oka, hogy a „Nap és acél – avagy Művészet, cselekvés és rituális halál” című publikációjában sok minden felhalmozódott, amelyet 1968-ban, halála előtt két évvel adtak ki. Visszatekintve látta, hogy a fantázia és a szavak túlzott mértéke, valamint az anyagszerűség és a cselekvés háttérbe szorítása korrodálta és gyengítette őt. Arra törekedett, hogy újra egyensúlyba hozza magát, és újjáélessze a régi szamuráj-koncepciót, a „toll és a kard harmóniáját”. Arra vágyott, hogy „cselekvő emberként” lássák.

A kreativitás végső kitörése

Mishima már negyvenes éveiben járt, és tisztában volt a korával.

A gyönyörűnek fiatalon kell meghalnia, és mindenki másnak a lehető leghosszabb ideig élnie” – írta James Dean színész korai haláláról szóló cikkében a japán író.

Sajnos az emberek 95% -a visszafelé kapja, a csodálatos emberek a nyolcvanas éveikig tartanak, és a csúf bolondok 21 évesen holtak.

Mishima érezte, hogy elmúlik a pillanat, és elkezdte tervezni az utolsó felvonását.

Mindenki egy ponton az életet színpadnak tekinti. De kevesen élik teátrálisan az életüket, és még kevesebben használnák a seppukut az előadásuk lezárására. Mishima számára ez azonban egy életen át tartó fantázia csúcspontja volt. Az elemek a kezdetektől fogva ott voltak, az Egy maszk vallomásaiban: katonák, halál és vér. A harcossá való önátalakítás vágyának tárgyává tette: valami szép, valami elpusztításra érdemes. És a seppuku megléte is jól láthatóvá vált. Mishima még a Patriotism című rövidfilmben is írt és játszott, amelyben részletesen eljátszotta az ősi japán rituális öngyilkosságot. Talán Mishima utolsó felvonása is csupán politikai tiltakozás volt, de az biztos, hogy a Halál, mint művészet megjelenítése volt az igazi célja.

Utolsó napjának reggelén Mishima kiadta kiadójának tetralógiájának utolsó könyvét, A termékenység tengerét. Ez a négy könyv, amelyből eszeveszett módon tört ki a férfi kreativitása, valami egészen új volt. Az írás 1912-től, nem sokkal az orosz-japán háború uán következő időszaktól kezdődően egészen 1975-ig érnek, és rendkívüli változások időszakát ölelik fel: a császári Japán felemelkedésétől a második világháború megsemmisítéséig, és egy kapitalista, fogyasztói társadalom megjelenésig. Ez Japán. Összefogja mindezt a főhős karaktere, Honda – talán Mishima önön valója – az író gyermekkori barátja, mely a változásokkal és hanyatlásokkal teli halhatatlan lélek örökös reikarnációja.

*A teljes cikk a BBC Magazin novemberi számában olvasható, mely az író, Yukio Mishima halálának 50. évfordulója alkalmából íródott.

Ballagó Petra

Forrás:

www.bbc.com/culture/article/20201124-yukio-mishima-the-strange-tale-of-japans-infamous-novelist

Könyvajánló: Tōkyō

Könyvajánló: Tōkyō

Grey, a londoni egyetemista Tōkyō-ba utazik, hogy a szakdolgozatához – mely az 1937-es nankingi mészárlás témájában íródik – segítséget kérjen az ottani egyetemen dolgozó kínai professzortól. A lány hosszas kutatómunka után rájött, hogy létezik egy filmtekercs, mely bizonyítékul szolgálhat arra, hogy valóban megtörtént az a sok borzalom Nankingban.

Ez a tekercs pedig jelenleg Si Chungming professzor birtokában van.

A filmtekercs átadásának azonban feltétele van. Mégpedig nagyon kemény feltétele.

mo hayder tokyo japán könyv ajánló yakuza nanking háború világháboru japán kína

Greynek le kell szállnia a japán alvilág bugyraiba, hogy egy ismert yakuza vezértől, Fuyuki Junzou-tól megszerezzen egy nagyon értékes ereklyét a professzor számára. A küldetés életveszélyes, de a lány nem riad vissza. Tudnia kell, mi van azon a tekercsen.

Hogy közelébe férkőzhessen a japán maffia vezérnek, Grey egy hostess clubban vállal munkát, ahol furábbnál furább alakok fordulnak meg. A lánynak segítőtársai is akadnak, az amerikai dzsigoló, Jason, az orosz hostess ikerlányok; Svetlana és Irina, valamint a Marilyn Monroe-hasonmás bártulajdonosnő, Strawberry személyében. Vajon sikerül kijátszaniuk Fuyukit és megszerezni az értékes kincset Si Chungming számára anélkül, hogy a fogukat otthagynák?

Mo Hayder zseniálisan megírt thrillere egy percig nem hagyja majd unatkozni az olvasót. Kegyetlenség, brutalitás és őskori babonák keveredése: minden, amit egy ember ellen csak el lehet követni, bizony megtörtént 1937-ben, amit a japán hadsereg hajtott végre. Grey életveszélyes kalandja mellett párhuzamosan Chungming professzor visszaemlékezéseinek is tanúi lehetünk, aki nem köntörfalaz, hanem a maga kendőzetlen valóságában mutatja be, mi is történt 1937 telén Nankingban.

Vajon mennyit ér az emberi élet egy olyan korban, amikor a nacionalizmus dicső eszméje alatt alsóbbrendű fajnak ítél meg egy nemzet egy másikat?

Mi történt azokkal a gyermekekkel, akik nem tudtak időben elmenekülni? Figyelem! A könyv csak erős idegzetűeknek ajánlott!!!

Megjegyzés: Nanking a kínai holocaust néven vonult be a történelembe. Honda Katsuichi japán újságíró 1971 óta kutatott a túlélők beszámolói után, hogy nyilvánosságra hozhassa azt a sok borzalmat, amit a japán hadsereg elkövetett.

1999-ben adta ki könyvét, „A nankingi mészárlás” címmel, ami óriási felháborodást keltett Japánban.

A Japán állam a mai napig nem volt hajlandó elismerni azokat borzalmakat, amik ott megtörténtek, továbbá bocsánatot sem hajlandó kérni a túlélőktől, valamint azok családjaitól és hozzátartozóitól.

Szeretnéd elolvasni? Ígykeress rá a neten, elérhető néhány Antikváriumban: Mo Hayder: Tokió

Ballagó Petra

Könyvajánló: Risuko – Ninjaképző lányoknak

Könyvajánló: Risuko – Ninjaképző lányoknak

A tizenéves Kano Murasaki a természet gyermeke. A lány elképesztő ügyességgel mássza meg a legmeredekebb hegyoldalakat is.

risuko japán ninja női ninja

A környezetében ezért mindenki Risuko-nak, vagyis „mókusnak” becézi.  Risuko apja hajdanán dicső szamuráj volt, mely igen tekintélyes foglalkozás volt a háború sújtotta 16. századi Japánban.

Miután megszégyenítették, írnokként kellett munkát találnia; megtanította a lányát írni és olvasni, de miután meghalt, a családját az éhenhalás veszélye fenyegeti. Egy nap egy előkelő asszony érkezik és közli Risuko-val, hogy az anyja eladta neki, és a lánynak most vele kell jönnie egy olyan iskolába, ahol méltó neveltetést kap, ráadásul visszaszerezheti családja számára is a becsületet.

Az utazó csapat egy hideg és veszélyes utazáson megy keresztül, miközben megpróbál kibújni a rivális hadurak közötti harcok elől. Útközben Risuko megmutatja néhány képességét; nem csak mászni tud kitűnően, hanem ért a kalligráfiához, ismeri a madarak hívásának trükkjét és bátran megőrzi lélekjelenlétet, ha megtámadják. Amikor végre elérik az iskolát, Risuko újonc lesz, és szentül hiszi, hogy mikō-nak, vagyis szentély szolgálónak fogják majd kiképezni.

A kezdők eleinte csak alantas feladatokat végeznek, főleg konyhai munkát, de idővel zenei, ének- és táncleckéket kapnak. A lány azonban sorstársaival együtt hamarosan rájön, hová is csöppentek: Mochizuki Chiyome, a leghíresebb női ninja kiképzőjébe. Chiyome ezeket a fiatal lányokat kémeknek és bérgyilkosoknak képzi ki, olyan fedőazonosságokkal, mint a szentélyek őrzői, szolgái vagy éppen prostituáltak.

Risuko lassan megtanulja, hogy képes a táncmozdulatait és konyhában megszerzett képességeit a harcban is használni. A gyanakvás és a cselszövés (politikai és romantikus egyaránt) azonban beárnyékolja a közösség összetartó erejét.

Vajon sikerül Risuko-nak és a kunoichi csapatnak a küldetése? Vagy elbuknak és ez nem csak ő, de a shogun életébe is kerül? Megmenthetik az országot az összeomlástól?

David Kudler ninja-sorozatának első kötete egy tinédzser lány szemén keresztül mutatja be a XVI. századi polgárháborúktól sújtotta Japán mindennapjait, ahol nem elég életben maradni, de olyan hihetetlen küldetéseket kell teljesíteni, amik még egy tapasztalt férfi harcost is próbára tesznek. Sose becsüljük hát le a nők erejét, mert birodalmak sorsát dönthetik el! 

Eredeti cím: Risuko: A Kunoichi Tale (2016)

Ballagó Petra

Könyvajánló: MACSKAKARMOK

Könyvajánló: MACSKAKARMOK

1565 tavaszán Kyōto vigalmi negyedének egyik teaházban brutális gyilkosság történt. Az ismert szamuráj, Akechi Hideyoshi életét feltehetőleg az éjszakát vele töltő yūjo oltotta ki.

macska karmok japán könyv ajánló

A teaház vezetője és a lányok azonban úgy tesznek, mintha semmit nem tudnának. A város előljárójának első számú gyanúsítottja, a gyönyörű és fiatal prostituált Sayuri („apró liliom”), aki nemrég mutatkozott be a teaház nagyközönségének. A lány egy régi barátját, Mateo atyát hívja segítségül. A portugál jezsuita papnak nem is lehetne nagyobb segítsége az ügy felgöndörítésére, mint a tehetséges és sokat látott japán shinobi (vagy más néven „ninja”) Matsui Hiro. Bár Hiro-nak esze ágában sincs belekeveredni az ügybe, a hűségesküje, amit Mateo-nak tett, mégis ráveszi, hogy megmentse a lányt és vele együtt a papot is a kivégzéstől.

A nyomozás veszélyes utakra tereli a shinobi-t és Mateo atyát a hajdani főváros virágzó cseresznyefáinak árnyékában megbúvó szórakoztató negyedébe. A páros hamar rájön, hogy a valójában bordélyházként működő teaház tulajdonosától kezdve az áldozat becstelen bátyjáig mindenki érdekelt lehet abban, hogy a szamuráj halálát okozó személy kiléte örökre rejtély maradjon. Azonban túl sok a gyanúsított, és túl kevés az idő. Hiro-nak az orgyilkosok által kedvelt, ritka fegyver, egy női szamuráj és egy titkos szerelmi szál között kell megtalálnia az összefüggéseket. Vajon sikerül neki?

Susan Spann izgalmas detektívregénye a japán kultúra egyik leggazdagabb történelmi korszakába kalauzolja az olvasót, ahol egy rejtélyes gyilkossági ügy megoldása kötheti össze végül a két világot, a Nyugatot és a Keletet.

Ballagó Petra

Könyvajánló: Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze

Könyvajánló: Kazuo Ishiguro: A lebegő világ művésze

Lehet-e a művészet célja pusztán a szépség megragadása? Vagy a művész állítsa tehetségét hazája szolgálatába? Vagy egyszerűen keresse a saját útját?

kazuo ishiguro a lebegő világ művészete

Ono Masuji életét végig kíséri ennek a választásnak a kettőssége. A férfi fiatal éveiben a „lebegő világ”, gésák, teaházak, kocsmák, halvány, pislákoló lámpások, vigalmi negyedek festőjeként kamatoztatta kivételes tehetségét. A II. világháború küszöbén azonban szakít mesterével és társaival, elkezd más stílusú és mondanivalójú képeket alkotni, művészete megtelik társadalmi és aktuálpolitikai tartalommal. A háború után, az egyre inkább amerikanizálódó Japánban harmadszorra is változtatni kényszerül, mert a hazafias jellegű alkotásai már nem számítanak korszerűnek, sőt egyenesen szégyellni valókká váltak a társadalom új értékrendje szerint. Az esztétikán kívül ekkor már morális szempontok is előtérbe kerülnek.

Masuji élete a belső konfliktusok sorozata: Gyermekkorában, pályaválasztása miatt szüleivel kerül összetűzésbe, mert nem hajlandó az apja által elvárt karriert beteljesíteni. Fiatal művészként önmagával, társaival és mesterével, később kedves tanítványával, Kuroda-val kerül szembe. Öregkorára – kisebbik lánya közelgő eljegyzése apropóján – megmaradt családtagjaival, ám valójában elveivel és múltjával kerül összeütközésbe. Élete alkonyán visszaemlékszik sikereire és kudarcaira, szembenéz művészi pályájának és emberi kapcsolatainak tanulságaival.

Kazuo Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban, egyike a háború után emigráló japán családok leszármazottainak. Az író hatéves kora óta él Angliában. 2017-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A lebegő világ művésze c. regénye emléket állít mindazon tradícióknak és értékrendnek, melyet Japán a II. világháború után végleg elveszített az amerikanizálódás hatására.

 Írta: Ballagó Petra

Könyvajánló: ÉDES PALACSINTA

Könyvajánló: ÉDES PALACSINTA

A középkorú Sentaro részmunkaidőben dolgozik egy dorayaki (japán palacsinta, melybe vörösbab pasztát tesznek) árusító büfében Tokióban. A férfi egy kicsit naplopó és nagyon is számító: azon túl, hogy törleszti adósságait a bolttulajdonossal szemben, semmi reménye vagy ambíciója.

japán konyv palacsinta

Régi álma, hogy híres író legyen, egy fiatalkori botlás miatt már a múlté. Helyette az ital lett a legjobb barátja, és valójában nem is szereti a dorayakit.

Egy csodaszép tavaszi napon a cseresznyevirágzás időszakában felkeresi őt egy öregasszony és munkát kér tőle.

A nyomorék kezű idős nő, Tokue bejön a boltba, és felajánlja, hogy megtanítja Sentarót a finom édes babpaszta készítésének titkára. Tokue is egyfajta számkivetett. Gyerekkorában leprás lett, és egy leprás közösségbe zárták. Japán leprára vonatkozó regresszív törvényei azt jelentették, hogy egész életét a közösségben töltötte, annak ellenére, hogy 40 évvel korábban meggyógyult. A tapasztalat türelemre és perspektívára tanította, és pontosan e két dolog hiányzik Sentaróból.

A férfi először visszautasítja az öregasszony ajánlatát, ám miután megkóstolta a finom babtésztát, amit a nő otthagyott neki, megváltozik a véleménye. Behívja, hogy elkezdje kiképezni a megfelelő dorayaki készítésére. A vásárlók kezdik észrevenni a különbséget a Sentaro által eddig árusított félkész cuccok íze és ez a pompás, sima, gyengéd, 50 év alatt kidolgozott recept alapján varázsolt  édesség között.

Ahogy a kettőjük kapcsolata lassan elmélyül, az üzlet fellendül, virágzik, a furcsa páros élete pedig gyökeresen megváltozik.

Durian Sukegawa Édes palacsinta c. regénye egy gyengéd történet, amely egy a világból kiábrándult fiatalember és egy árnyékos múltú idős hölgy közötti valószínűtlen köteléket meséli el. Az olvasó ebben a könyvben implicit kontrasztot talál a modern Japán felszínes és gyors materializmusa és a hagyományos Japán kézművessége között.

A regény komikusan indul, mint egy klasszikus „páratlan páros” narratíva, de valami másba fordul át: megrendítő meditáció a generációk közötti szakadékról, a megbélyegzésről Japánban, a lusta előítéletek veszélyeiről a rétegződő társadalomban, a mesterség iránti odaadás értékéről és hogy hogyan találhatunk értelmet a hétköznapi dolgokban, függetlenül attól, hogy a mi körülményeink milyen sivárak vagy reményvesztettek. Hiszen mindenki hozzá tud tenni valamit ehhez a világhoz, ha mások hajlandóak meghallgatni, tanulni és elfogadni.

A regény 2022 őszén jelenik meg magyar nyelven. Előrendelhető:  https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/edes-palacsinta?kampany=aw-visual&gclid=Cj0KCQiAu62QBhC7ARIsALXijXRmMCAAPd1xuq8xzs-D2aVc5of62IgJHTfDLOlebxailj5n7w6ATIcaAvMFEALw_wcB

Könyvajánló: AMIT A SZÉLRE BÍZUNK

Könyvajánló: AMIT A SZÉLRE BÍZUNK

Honsū szigetének északi részén, a Kujirayama (másnéven a Bálna-hegy) meredek oldalán létezik egy hatalmas kert, aminek a neve: Bell Gardia.

amit a szelre bizunk könyvajánló japán kultúra könyv

A kert középen van egy telefonfülke, amihez nincs csatlakoztatva semmi, mégis a fülkében található telefonkészülék a szélben viszi a hangokat. Évente a szigetország minden részéből emberek ezrei keresik fel a helyet, olyanok, akik elvesztették szeretteiket, hogy aztán a telefonon keresztül beszéljenek a túlvilágon élőkkel. Amikor egy hatalmas és erőteljes hurrikán csap le arra a területre, egy messziről jött nő készen áll arra, hogy élete árán is megvédje ezt a kertet.

A nőt Yuinak hívják, harminc éves, és egy mindenki által ismert dátum választja el attól, aki korábban volt: 2011. március 11. Azon a napon a cunami elsodorta az ország azon részét, ahol élt, elvesztette az anyját és a lányát, elvette az örömét világban élni. Amikor Yui tudomást szerez erről a szürreális helyről, elhatározza, hogy felkeresi a kertet. A Bell Gardiában találkozik egy Tokióban élő orvossal, Takeshival, akinek van egy négyéves kislánya. A kislány anyja rákban hunyt el, a gyerek a nő halála óta képtelen megszólalni.

Az élet meggyógyításához bátorságra, szerencsére és egy olyan helyre van szükséged, amelyben megfejtheted a téged körülvevő történteket. És most, amikor ezt az értékes helyet az a veszély fenyegeti, hogy elragadja egy hurrikán, Yui úgy dönt, hogy szembenéz a széllel, azzal, amely megrázza a földet, és azzal, amely felemeli azok hangját, akik már nincsenek ott.

És akkor Yui lassan rájön, hogy ez a szerelem egy igazi csoda. Még akkor is, ha véletlenül érkezik. Mert amikor senki sem várja a csodát, a csoda megtörténik.

Laura Imai Messina egy valóban létező helyre kalauzol el bennünket Japán észak-keleti részén, finoman megérintve a 2011-es szökőár tragédiáját, és megmutatva egy törékeny, de reményteljes világot, a rugalmasság történetét, melynek legnagyobb varázsa a valóságban rejlik. A szomorú hangvétel ellenére ez a könyv tényleg arra tanít, hogy szeressük és értékeljük az életet, amíg lehet, és használjuk ki az időt, ami megadatott azokkal, akiket szeretünk.

könyvajánló japán

Ballagó Petra

Könyvajánló- Ruth Benedict, Mori Sadahiko: Krizantém és kard – A japán kultúra újrafelfedezése

Könyvajánló- Ruth Benedict, Mori Sadahiko: Krizantém és kard – A japán kultúra újrafelfedezése

Ruth Benedict a kulturális antropológiából szerzett PhD-t a Columbia Egyetemen. A Krizantém és kard talán az egyik legismertebb műve, annak ellenére, hogy számos más fontos tanulmány szerzője a kultúrális antropológia terén.

ruth benedict kard es krizantem konyvajanlo

A könyv elején elmeséli, hogy a második világháborút követően azért kérték fel ennek a tanulmánynak az elkészítésére, mert az akkori Amerikai Egyesült Államokban nagyon keveset tudtak a japán kultúráról és mondhatni alig ismerték a japánok viselkedésmódját. Ez volt az oka annak, hogy egy, a japánokról szóló tanulmány szülessen. Benedeict 1943-ban kezdett dolgozni a washingtoni Háborús Információs Irodának, akiknek több országról is készített tanulmányokat. A Krizantém és kard is hasonlóképpen kezdődött, mondhatni egy útmutatónak indult a japán viselkedési szokások és a japán mentalitás megértésére. Eddig ugyanis az USA még soha sem került szemben egy ennyire eltérő, tőle különböző kultúrával. Mivel semmit sem tudtak róla, és számos háborús cselekedetük szinte felfoghatatlan volt számukra, ezért nehezen tudtak az ellenség fejével gondolkodni. Úgy gondolták, hogy az ellenség megismerésével és annak megértésével könnyebben tudnak szembe szállni a japánokkal a háborúban. Mindenki számára bizonyossá vált, hogy a japánok az eddigi ellenségektől merőben eltérő módondolkodnak. Ez a különbség különös képen a támadások alkalmával bizonyított rendíthetetlen hozzáállásukban, vagy a rabul ejtett katonák fogságban mutatott viselkedés módjában nyilvánult meg. Benedict egyik célja a művel az, hogy rámutasson, mi motiválja a japánokat és mi az oka a csatatéren mutatott eltérő viselkedés módjuknak, félelmeiknek, valamint mi az igazán fontos számukra az életben, hogyan nevelkedtek és mit hoznak magukkal a családból. Éppen ezért a mű forma bontónak is tekinthető, hiszen a középpontjában a japán szellemiség megértése áll, amely valljuk be, a negyvenes években különlegesnek és egyedinek számított. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arról, hogy azelőtt Japán egy ismeretlen, misztikus ország volt és merőben keveset tudtak róla az átlag emberek és valójában Pearl Harbourral került a rivalda fénybe.  Ami számomra furcsa volt a könyvben, hogy a mű úgy született meg, hogy a szerzőnek nem volt alkalma Japánban tanulmányokat és kutatást végezni, valamint nem tudott japánul sem. Mivel a háborús években meglehetősen kevés forrás állt rendelkezésére, például nem tudott Japánba utazni kutatni, ezért azokkal a japánokkal végzett például mélyinterjúkat, akik már a háború előtt is az USA-ban éltek, vagy olyanokkal, akik hosszabb ideig éltek előtte Japánban. Számos japán filmet és könyveket vizsgált meg, amelyek kutatása alapjául is szolgáltak. Éppen ezért a megközelítése is picit más, hiszen arra próbál választ találni, hogy mi a motiváció a cselekedetek mögött, valamint hogy mi vezérli a japánokat eredetileg. Melyek azok az értékek, amelyeket magukkal hoznak és milyen gyökereik vannak. Mi az az érzelem világ, az a szellemiség, amelyből ők származnak és az milyen hatással van a mindennapi gondolkodásukra. A pozitív és negatív dolgok egyaránt megemlítésre kerülnek, hiszen minden társadalom jócskán bővelkedik mindenben.  

katana japan samurai kard

A könyv második részében Mori Sadahiko, a Krizantém és kard újra felfedezésében végig veszi a Krizantém és kard fejezeteit és azt magyarázza mélyebben, ezúttal egy japán szemszögéből vizsgálva a dolgokat.

Elég rövid, olvasmányos könyv, ezért ha időd engedi, érdemes elolvasni. S hogy miért ez a cím? Gondolom azért, mert az 50-es években ez a két szimbólum a japánokhoz volt kapcsolható. A kard a harcos múlt miatt, a krizantém pedig a császári család címere miatt, amely egy 16 szirmú arany krizantémot ábrázol.

chrysantheneum, japan, krizantem, virág

Írta: Kertész Alexandra

Képek, Unsplash, Pixabay jogtiszta képek, könyv: saját példány lefényképezve

Könyvajánló! Havassy Réka: Zárójelek

Könyvajánló! Havassy Réka: Zárójelek

„A lényegtelennek hitt részletek a legfontosabbak. Esős úton végigosonó kóbor macskák. Szembejövő idegenek elkapott pillantása. (Ki nem tett pont a mondat végén.)”

havassy réka zárójelek

Nishihara Yoru egy húszas éveiben járó japán lány, aki Spanyolországban tölti művészeti ösztöndíját. Különleges tehetsége van, amellyel képes megragadni a lefestett személyek lényét.

Egy titkot hordoz magával, egy sötét titkot, amelynek szálai lassan bontakoznak ki előttünk. Semmi sem az, aminek elsőre látszik.

A regényt végig kíséri visszaemlékezései, a múlt és jelen mozzanatai. Egyik pillanatban öccsének ír leveleket Japánba, a másik pillanatban éjszaka az utcákat és bárokat járja: követ valakit. Látszólag egy átlagos diáklány, mégis körül lengi egész lényét egy titokzatosság. De nem csak titokzatosság, hanem egy megmagyarázhatatlan sötétség is, amely végig ott motoszkál a sorok között.

Ha szeretnél egy izgalmas, mégis mélyen elgondolkodtató regényt olvasni, aminek a vége biztosan nem az lesz, amire számítasz (biztosra veszem, hogy mindenki számára tartogat egy “ohh” élményt), ezt a regényt semmiképp se hagyd ki!   

Hol vásárolhatod meg? Egy példa, de az összes nagyobb könyves boltban elérhető: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/regenyek/zarojelek#

Kertész Alexandra

Totoro, a varázserdő titka és a benne található szimbolika

Totoro, a varázserdő titka és a benne található szimbolika

 Mivel a Netflixen több Miyazaki Hayao mese is elérhető, picit elkezdtem nosztalgiázni és újra nézni őket. Tegnap a Totoro volt a soron. 

totoro japán anime miyazaki hayao

Szeretem benne, hogy ez egy igazi klasszikus, olyan képi világgal, ami még a régi animéket idézi, valamint olyan tartalommal, ami a mese megnézése után is elgondolkodtat.  

Ezúttal két gyermekemmel néztem végig és a reakciójukat látva azt gondolom, hogy ezt a mesét minden gyereknek meg kell néznie! Végig izgulták a két kislány történetét és közben egy sor kérdést tettek fel nekem a japán életről és a szellemek világáról.

Például, hogy mi is pontosan Totoro? A meséből ez nem derül ki biztosan. A két kislány, Satsuki és Mei “obakenak” nevezik a nagy szőrös erdei teremtmény. Az “obake” nem más, mint egy természetfeletti lény, amely képes az alakváltoztatásra és különleges képességekkel rendelkezik.

Miért van a buszmegálló mellett a kis szentély, tele kitsune szobrokkal? Valójában ennek nincs nagy jelentősége a mesében, de egy erős utalásként jelenik meg, hiszen Miyazaki filmjeiben több sintoista és buddhista elemet is felfedezhetünk. Az erdő sűrűjében egy kis kitsune szentélyt talált Mei, a jellemző cinóbervörös díszítésben, róka szobrokkal, sintó kapuval. Ezek a szentélyek Inari ōkaminak, az aratás és a gabona kamijának van szentelve. Inari egyike a legismertebb kamiknak a japán folklórban. Régen egyébként a kovácsok és a kereskedők védelmezője volt, manapság azonban inkább a rizs és az aratás kamijaként övezi őt nagy tisztelet. Alakja összekapcsolódott a mezőgazdasággal, a népi hiedelem szerint Inari minden évben tavasszal, a vetések idején lejön a hegyekből, hogy vigyázza a földeket és jó termést biztosítson, majd pedig ősszel, az aratás végeztével visszatér a hegyi lakhelyére. A mesében a kislányok lakhelyét mezőgazdasági területek veszik körül és a szereplők maguk is láthatóan a mezőgazdaságból élnek. Így kapcsolódik össze ez az utalás.

Mik azok a szobrok az út szélén? A Jizō szobrok a japán vallásra utalnak. Először az sűrű eső elől menekülnek egy kis fedett, Jizō szobrot körül ölelő szentélybe. A mese vége felé, amikor Satsuki a Cicabusszal Mei keresésére indul, Mei a kukoricával a Jizō szobrok lábánál ülve sírdogál, így talál rá a testvére. Így a filmben mindkét esetben egy védelmező szimbolikája van a szobroknak.

A Jizo (地蔵/a föld méhe), ahogy nevezik őket, más néven Jizō Bosatsu, a gyermekek és utazók védőistenének képére készültek. „Földhordozónak” is nevezik őket, ezért a jizō szobrok jellemzően kőből készülnek. Azt mondják róla, hogy ez a hiedelem régebbi, mint a buddhizmus és már korábban is a védelmet és a hosszú életet szimbolizálták. Ha visszaemlékszünk a Totorora, a filmben is mindkét jelenetnél az út mellett voltak a szobrok. Emellett annak is szimbolikája van, hogy Mei épp a szobrok alatt ül és sírdogál, amikor testvére rátalál. Ugyanis előtte mindenki azt hitte, hogy Mei egy tóba fulladt és a parasztok hosszú bambusz botokkal keresték a kislányt a tóban. Ez a jelent is a szobrok gyermekvédelmező mivoltát hangsúlyozza.

Végül, de nem utolsó sorban a Cicabusz. Olvastam olyan feltételezést, hogy a Cicabusz valójában egy révész, aki a lelkeket segíti át a túlvilágra. A filmben egy soklábú, cica formájú elő buszként jelenik meg, akivel Totoro elviharzik, majd akit később segítségül hív, hogy Satsukit magával vigye Mei keresésére.

Más felvetés szerint a Totoroban szereplő cica busz egy átváltozott bakeneko. Az „átváltozott macska”, „macska szörny” valójában egy japán folklórban gyakran előforduló yōkai. Egy szörny, egy alakváltó. Bakaneko egy sokoldalú jelenség, természetfeletti tulajdonságokkal. Persze eredetileg nem, mint macska busz jelent meg alakja a mesékben. Egyes történetek arról meséltek, hogy az Edo-korban megfigyeltek macskákat, amelyek a lámpásokat nyalogatták és ezt rossz ómennek tudták be. Valójában a dolog mögött az áll, hogy akkoriban hal olajjal égették a lámpásokat, amelyet a macskák szívesen nyalogattak.  

Ebben a korábbi cikkünkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet! Többek között, hogy mik azok a cuki kis fekete pamacsok és mit érdemes tudni róluk.

Kép forrása: By Poster scan, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=3847601

Totoro és a varázserdő titka

Totoro és a varázserdő titka

Miyazaki Hayao varázslatos mesefilmje világszerte magával ragadta a kicsiket és nagyokat egyaránt. Az 1988-as film biztosan sok mindenkit elgondolkoztatott, hiszen a mesebeli lények mivolta egészen titokzatos.

totoro a szomszédom totoro japán anime mesefilm

Mi is pontosan Totoro? A meséből ez nem derül ki biztosan. A két kislány, Satsuki és Mei “obakenak” nevezik a nagy szőrös erdei teremtmény. Az “obake” nem más mint egy természetfeletti lény, amely képes az alakváltoztatásra és különleges képességekkel rendelkezik.

Ugyan Miyazaki filmjeiben több shintoista és buddhista elemet is felfedezhetünk, Totoro nem konkrét szereplője sem a hitvilágnak, sem a japán folklórnak.

Talán ez a rejtelmesség adja a mese varázslatos lényegét, így nézőként mi dönthetjük el, hogyan gondolunk az erdei lényre, aki segít a testvérpárnak.

A “Tonari No Totoro” (となりのトトロ), azaz a “Szomszédom Totoro” egy klasszikus, amelyet a Japánt kedvelőknek mindenképpen érdemes felvennie a filmes bakancs listára.  

Hogy miért?

Ebben a cikkben össze gyűjtöttünk néhány érdekességet! Ha kiegészítenéd, esetleg feltűnt valami, ami elkerülte a figyelmünket, csak írd meg nekünk!

A Totoro az egyike azon ritka filmeknek, amelyeket gyermekek és felnőttek egyaránt elbűvölőnek találnak.

Studio Ghibli produkció, amelyet Hayao Miyazaki legendás animátor írt és rendezett, 1988-ban debütált Japánban, azaz egy olyan mese, amely most már több mint 30 éve hatalmas siker.

Nem is gondolnánk, de a film alap ötletét a kezdetek kezdetekor elutasították. Aztán Miyazaki és Toshio Suzuki producer 1987-ben próbálkozott újra. A forgalmazók egyszerűen nem hitték, hogy van közönség egy történetnek, amely két kislányról és egy szörnyről szól a modern Japánban.” Nem is let azonnal kassza siker, csak miután bemutatták a TV-ben is.

A film környezet az 1950-es évekbeli vidéki Japánban játszódik. A film tele van az akkori mindennapi élet vonatkozásaival, amely az animék tekintetében a ’80-as végén még szokatlannak számított.

A film cselekménye abban a térségben játszódik, ahol Miyazaki maga is élt, a fővárostól kb. 1 órányi auto útra, (Tokorozawa, Sayama). “Ha nem Tokorozawában élek, Totoro soha nem született volna meg” – idézte Suzuki Miyazakit a Comicbook.com nyilatkozatában. A területet most “Totoro-erdő” becenévvel becézik.

Miyazaki célja a békés, lelassult vidéki élet bemutatása volt, ahol a főhősöknek nincs szuper erejük és mondhatni átlagos szereplők.

Mivel a filmet a kiadó kezdetben nem támogatta, ezért az egy másik Studio Ghibli-film – a Szentjános bogarak sírja (Grave of the Fireflies) – mellett jelent meg mint co-produkció.

A Macskabusz karakter valójában egy bakeneko, ismert japán yōkai.

A filmben sok utalás van a Shintō vallásból. Filozófiája szerint mindennek van szelleme. Az egyik jelenetben Mei és Satsuki apja elmondja nekik, hogy a fák és az emberek régen barátok voltak. Azt mondja a lányoknak, hogy üdvözöljék a kertjükben található nagy fát, akik aztán meghajolnak és megköszönik, hogy megvédte Mei-t. Természetesen a történet központi eleme maga Totoro, aki az erdő szellemeként értelmezhető.

A kis fekete mozgó pamacsok a filmben Susuwatarik (ススワタリ, 煤渡り), más néven: „Mak-kuro Kurosuke”. Ezek régi és elhagyott házakban laknak, és fekete szennyeződéseket hagynak maguk után amerre mennek. Fiktív szereplők, azaz a japán folklórban nem találtam meséket az eredemegtüket illetően. Nem csak a Totoroban, de a Chihiro szellemországban-ban is megjelegyereknnek. Látva, hogy a család jó emberekből áll, a Susuwatari elhagyja a házat, hogy egy másik elhagyott területre költözzön. A susuwatari alap ötletét valószínűleg a Keukegen japán yōkai  (毛 羽毛 現 , け う け げ ん) adhatta. Ez egy szőrős, bolyhos, rossz szerencsét hozó lény a folklórban, amely nedves otthonok, koszos kertek, penészes szekrények, padlólemezek alatt él. Mérete nagyjából mint egy kis kutya, lelógó piszkos hajjal.  A balszerencse, a betegség és a pestis egyfajta kisebb szellemének tekintették. Mivel természeténél fogva félénkek, megpróbálják elkerülni az emberi érintkezést. Valószínűleg az ilyen lényekkel magyarázták azt, hogy az otthonokat tisztán kell tartani, hogy a betegségek kevésbé terjedjenek.

A Filmben a lányok édesanyja hosszan betegeskedik. Ezt személyes történet ihlette, ugyanis Miyazaki Hayao édesanyja is hosszú éveket volt kórházban a gyerek korában és ekkor a saját bátyjával szoros kötelék alakult ki, hasonlóan a lányokhoz a filmben.

Téged Totoro karaktere valójában milyen állatra emlékeztet? Tanukira, cicára, csincsillára? A filmből nem derül ki, de ezt a cuki szürke szőrpamacsot mindenki nagyon szereti.

totoro szélcsengő
Totoro tárca
  • Kertész Alexandra

Forrás:

https://screenrant.com/my-neighbor-totoro-trivia-facts-studio-ghibli-miyazaki/

Keukegen

Képek: This is a poster for My Neighbor Totoro. The poster art copyright is believed to belong to the distributor of the film, Toho (Japan) Troma Films – 1993 dub (USA) Disney – Disney dub (USA), the publisher of the film or the graphic artist. By Source, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=3847601

Hivatalos termék képek

Sessue Hayakawa (早川 雪洲) – Hollywood japán csillaga

Sessue Hayakawa (早川 雪洲) – Hollywood japán csillaga

Bizonyára ti is észrevettétek, hogy a hollywood-i filmekben mennyire furcsán ábrázolják az ázsiai férfiakat, mindenféle szexuális kisugárzást mellőzően. Azonban volt egy japán színész, aki az 1910-es évek amerikai némafilmes korszakának egyik legnagyobb sztárjává, mi több, Hollywood egyik első szexszimbólumává is vált.

Sessue Hayakawa (早川 雪洲) 1886-ban született Hayakawa Kintarō (早川 金太郎) néven Minamibōsō városában, Chiba prefektúrában, Japánban. Később felvette a „Sesshu” művésznevet (jelentése „havas part” vagy „havas föld”). Ez végül angolul „Sessue”-re torzult.

Hayakawa története egészen merészen kezdődött: a fiatal férfi a Japán Haditengerészeti Akadémián egy gyakorlat során egy lagúna fenekére merült, és megrepedt a dobhártyája. A családja szándékának, hogy tiszt legyen, ezzel végérvényesen búcsút intett. Az arisztokrata családból származó Hayakawa megkísérelte a seppukut (mintegy 30-szor megszúrta magába a katanát), túlélte, majd, hogy megnyugtassa apját, karriert váltott: a Chicagói Egyetemen diplomázott bankárként. Amíg Los Angelesben arra várt, hogy hajóra szállhasson és visszatérjen Japánba, Hayakawa számos alkalmi munkát vállalt: fagylaltárusként, éttermi felszolgálóként, színházi színészként a Little Tokyo-ban – az utóbbiban találkozott Tsuru Aokival, az ünnepelt japán színésznővel, aki aztán meglátta Hayakawában a rendkívüli tehetséget. Aoki meghívta a színházba Thomas H. Ince-t, a kor legnagyobb producer-rendezőjét és a „western atyját”, hogy bemutassa neki az ifjú Hayakawát.

A nők bálványa

A tájfun c. film (1914) átütő sikert aratott, aminek eredményeként Hayakawával és Aokival el is készült a folytatás, Az istenek haragja (1914), aminek sztárjai ekkor már a való életben is házasok voltak.

Miután számos filmben szerepelt, a legendás filmrendező, Cecil B. DeMille által rendezett, 1915-ös A csalás című némafilm egyik főszerepére választották. Hayakawa egyik napról a másikra sztár lett és ezzel együtt ő lett az első ázsiai főszereplő is Hollywoodban. A film premierje után a nők Hayakawa lábai elé vetették magukat. Vagy legalábbis odadobták a kabátjukat. Van egy történet arról, hogy amikor a film bemutatóján Hayakawa kiszállt a limuzinjából, látványosan elfintorodott, mert egy hatalmas víztócsa volt előtte. Állítólag több tucat női rajongó sietett a segítségére, és a földre dobták a kabátjukat, hogy Hayakawa cipője nehogy szétázzon a vízben.

A csalás egy elkényeztetett, pezsgő társasági életet élő nő történetét meséli el, aki találkozik egy gazdag japán üzletemberrel, és azonnal vonzódni kezd hozzá. Jelentős pénzösszeget kér kölcsön a férfitől, hogy elfedje jótékonysági sikkasztását, és cserébe megígéri, hogy lefekszik vele. Mivel azonban a nő férjétől váratlanul pénzhez jutott, készpénzben tudja törleszteni adósságát a leendő szeretőnek. Hayakawa karaktere viszont nem ebben reménykedett. Erőszakkal megpróbálja elrabolni, de végül a nőt saját tulajdonaként jelöli meg billog segítségével. Aztán a végén le is lövi a nőt. Valljuk be, elég sötét thrillernek hangzik, állítólag a közönségben lévő nők között többen el is ájultak tőle.

A csalás története nem különbözik sokban a modern filmektől, némi hasonlóságot mutat a Tisztességtelen ajánlat vagy éppen a Szürke ötven árnyalata című filmekkel, amelyekben a férfi főszereplő megkísérli érvényesíteni uralmát a nő felett. Ez elég ijesztő dolog a való világban, de a látszat biztonságos talaján láthatóan többek fantáziáját is megmozgatta. Ehhez természetesen nem csak a színészi játék járult hozzá, ugyanis Hayakawa elképesztően jóképű férfi volt a maga korában.

Csillag született…

Ironikus módon a 20. század eleji burjánzó rasszizmus tovább növelte vonzerejét. Az erősödő japánellenes érzelmek miatt (amit később törvénybe is kodifikáltak: 1934-ben Hollywood szigorú erkölcsi irányelveket határozott meg Hays Code néven, amely megtiltotta, hogy a fajok közötti szerelmet ábrázolják a képernyőn.) nem engedték meg, hogy „megkapja a lányt”, ha a film főszereplője nem fehér bőrű volt. De legalább flörtölhetett vele. És a szexi japán csillag ezt tette romantikus főszereplőként (és gyakran gonosztevőként) megannyi filmben a karrierje elején. De a vásznon nem engedték meg, hogy beteljesüljön bármiféle románca. Röviden: volt benne egy tiltott gyümölcs-aspektus, ami miatt a nők tömegesen özönlöttek a filmszínházakba. Ez a megállapodás nemcsak Hollywood szexszimbólumává tette Hayakawát, hanem gazdaggá is. Hetente mintegy 7500 dollárt kért a szerepekért, így ő lett a legjobban fizetett színész Hollywoodban, és még egy kastélyt is épített magának, amely a város nevezetességévé vált.

A Szesztilalom életbe lépése előtt egy autónyi szeszes italt vásárolt, és a kastélya volt Hollywood leghíresebb particélpontja – Hayakawa egyszer csaknem egymillió dollárt veszített szerencsejátékon egyetlen éjszaka alatt. Hírnevet és társadalmi státuszt tekintve csak Charlie Chaplinnel és John Barrymore-ral vetekedett.

Kitörni a skatulyából

Hayakawát azonban mind a kollégák, mind az amerikai közvélemény elárasztotta orientalista és japánellenes érzelmekkel, és ezt ő maga is annak tulajdonította, hogy a japán férfiakat gonosztevőként ábrázolta. Neki pedig elege lett abból, hogy állandóan a tiltott szerető szerepét írják rá a forgatókönyvírók.

Hayakawa végül elindította saját produkciós stúdióját Haworth Pictures Corporationt, ahol mindössze három év alatt 2 millió dollárt keresett. Ez volt az első ázsiai tulajdonú produkciós cég Hollywoodban, amely lehetővé tette Hayakawa számára, hogy olyan filmeket készítsen és olyan filmekben szerepeljen, amelyek nem fetisizálták sem őt, sem a japán kultúrát. Az egyik sikeres példa A Sárkányfestő (1919) volt. Hayakawa azonban különböző okok miatt nem sokkal ezután elhagyta Hollywoodot és majdnem három évtizedre eltűnt a köztudatból.

Szerelemben és háborúban…

1937-ben Hayakawa Franciaországba ment, hogy egy francia filmben szerepeljen, de a II. világháború kitörésekor csapdába esett. Akvarell festményeket adott el, hogy anyagilag eltartsa magát, és csatlakozott a francia ellenálláshoz, hogy segítsen harcolni a németek ellen. Ekkorra az ázsiai romantikus filmek korszaka lejárt. Ezt nagy valószínűséggel két dolog idézte elő: Japán veresége és demilitarizálása a második világháború után, valamint a kommunista Kína felemelkedése. A háború után is fennmaradt japánellenes érzelmek azonban kitörölték Hayakawát a popkultúra történetéből.

1949-ben Hayakawa – karrierjére gondolva – megemlítette:

Egyetlen ambícióm az, hogy hőst alakíthassak a vásznon”.
 

Soha nem kapott ilyen lehetőséget filmes pályája során Hollywoodban. De Oscar-jelölést kapott a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában a Híd a Kwai folyón című filmben (1957) nyújtott alakításáért, amelyben Saito ezredest, egy thaiföldi japán fogolytáborért felelős “tisztes gonosztevőt” alakított. Ezt karrierje csúcspontjának ismerte el, hátralévő éveit végül annak szentelte, hogy felszentelt zen mesterré váljon és békésen éljen. 1973-ban Tokióban hunyt el tüdőgyulladással szövődött agyi trombózisban.

A japán csillag emlékezete

Sessue Hayakawa öröksége továbbra is bonyolult, tekintve, hogy legnagyobb filmjei, amelyek közül három az amerikai Kongresszusi Könyvtárban találhatóak, nagyrészt a kelet-ázsiai férfiakat gazemberként ábrázolták. Az amerikai és európai nők vágyait jobban megnyerte, mint bármelyik férfi előtte, de ennek nagy része az orientalista veszély ígéretéből fakadt, amelyre szerepei kiszolgáltak. Nehéz megmondani, hogy Hayakawa örökségét a japánokkal rokonszenves filmtörténészek tűntették-e el, mivel a japán imázs „árulója” volt, vagy a japánellenes hollywoodi iparmágnások, mivel ő maga japán producer is volt, aki később saját maga próbálta rehabilitálni ezt a képet. Végső soron Hayakawa bohóckodásai és előrelépései voltak a legnagyszerűbb történetek Hollywoodban, amelyeket soha nem mondtak el. Napjainkra kastélyát rég lebontották, eltemetett törmeléke egy benzinkút mellett hever.

Mindazonáltal a régi Hollywood legalább elismerte, hogy az ázsiai férfiak kívánatosak lehetnek, szemben a modern filmekkel, amelyek még mindig nagyrészt deszexualizálják az egész etnikumot. A dolgok ezen a részen ugyan valamelyest javulnak, de messze vagyunk attól, ahol tartanunk kellene, miután jóval több mint egy évszázadnyi ázsiai színész szerepel a hollywoodi filmekben.

Ballagó Petra 

Források és képek :

https://www.mafab.hu/people/sessue-hayakawa-273430.html

www.tokyoweekender.com/2021/08/sessue-hayakawa-japanese-actor-hollywood-sex-symbol/

www.asiancinevision.org/sessue-hayakawa-americas-forgotten-sex-symbol/

www.movieweb.com/sessue-hayakawa-first-heartthrob-hollywood/

Totoro és a varázserdő titka

Miyazaki Hayao

Január 5.-én ünnepli a 81.születésnapját Miyazaki Hayao, a japán Walt Disney!

miyazaki hayao japán filmrendező japán anime manga

Akik szeretik a japán filmeket, az Ő nevével biztos találkoztak már.

Ahogy azt már többször nyilatkozta, elsősorban gyerekeknek készíti filmjeit, mégis szinte minden filmjében olyan mély üzeneteket fogalmaz meg, amelynek köszönhetően azok a felnőttek számára is mély mondanivalót hordoznak. 

Gyakran tartalmaznak utalásokat is, amelyeket a gyerekek nem feltétlenül értenek meg.

Látvány világa egyedi, nagyon részletes, telis tele fantáziával és kreativitással. Ahogy nézzük a filmet, gyakran rácsodálkozhatunk az érdekes képekre, a kimunkálás részletességére, precizitására, a történetek mondanivalójára.

Karakterei mind gondosan átgondolt személyiség jegyekkel rendelkeznek, éppen ezért egy-egy mesét akár többször is megnézve körvonalazódik egy-egy jellemvonás, amellyel azokat az író felruházta.

Híres arról, hogy a filmeket kézzel rajzolják és kevés a számítógépes animáció.

Néhány híresebb filmje:

    Szél támad

    Ponyo a tengerparti sziklán

    A vándorló palota

    Chihiro Szellemországban

    A vadon hercegnője, Princess Mononoke

    A könyvek hercege

    Porco Rosso – A mesterpilóta

    Yesterday – Vissza a gyerekkorba

    Kiki – A boszorkányfutár

    Totoro – A varázserdő titka

    Laputa – Az égi palota

    Nauszika – A szél harcosai

    III. Lupin: Cagliostro kastélya

    Pom Poko

Neked melyik a kedvenced? Számomra nagyon nehéz dönteni, de Totoro, Porco Rosso, Chihiro, Ponyo és a Vándorló palota történetét nagyon szeretem. A Vadon hercegnője bevételi rekordokat döntött Japánban, emellett nemzetközi sikert is aratott, és megkapta a legrangosabb japán filmes díjat is. A Netflixen számos Miyazaki Hayao mese megtekinthető, érdemes körbe nézni. Amúgy számos elismeréssel és díjjal díjazták munkásságát.

A teljesség igénye nélkül néhány:

2015 – Oscar-díj – életműdíj

2003 – Oscar-díj – a legjobb animációs film (Chihiro Szellemországban)

2006 – Oscar-jelölés – a legjobb animációs film (A vándorló palota)

2013-óta vissza vonult, de folyamatosan lehet olvasni pletykákat visszatéréséről.

Kertész Alexandra

Forások és képek:

Készítette: Thomas Schulzdetengase @ Flickr – https://www.flickr.com/photos/t_p_s/2842706001/, CC BY-SA 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5400891

Japán filmes kulisszatitkok

Japán filmes kulisszatitkok

Akira Kurosawa az egyik leghíresebb a japán filmrendezők sorában. A szamuráj filmek rajongói számára bizonyára ismerős a Véres trón ( 蜘蛛巣城, Kumonosu-jō ) c. alkotása, melyhez az angol drámaíró, William Shakespeare Macbeth c. drámája szolgált alapul.

akira kurosawa japan film

A főszerepet Toshir

ō Mifune színész alakította, ám a rendező szerint nem volt elég hiteles az arcán kiülő rémület a nyílzáporos jelenetben. Kurosawa ezért egy igazán őrült ötlettel állt elő: valódi nyilakat lövetett ki Mifunére, amik jobbról – balról fúródtak a falba a férfi mellett. A nyilakat természetesen hivatásos íjászok lőtték ki, és Mifune védő mellényt is viselt, továbbá előre tudta, hova fognak lőni. Mindezek ellenére a lövések gyakorisága és elképesztő intenzitása valódi veszélyt jelentettek a színész számára. Elég lett volna egy rossz mozdulat, vagy félre lépés a kijelölt pontoktól, és máris kész a tragédia. Mifune évekkel később egy interjúban mesélt élményeiről, hogy az ominózus jelenetben az arcán látszódott rémület valódi volt, nem volt szükség külön színészi játékra.

Írta: Ballagó Petra

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=W5MtUiYxBiY

https://www.criterion.com/current/posts/3017-shooting-the-arrows-in-throne-of-blood

Képek: Készítette: Daiei, (c) 1962 – http://entertainment.webshots.com/photo/2011951000055228984dXleQp[dead link] accessed 01-March-2008, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3644246

Készítette: 映画の友 (Eiga no tomo) – Szkennelés az eredeti műről, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=29019594

Filmajánló: VEZESS HELYETTEM / Doraibu mai kā (ドライブ・マイ・カー)

Filmajánló: VEZESS HELYETTEM / Doraibu mai kā (ドライブ・マイ・カー)

Yūsuke Kafuku a 40-es évei végén járó sikeres színházi színész és rendező, Oto filmforgatókönyvíró házastársa. Kettőjüket a közös történetmesélési érdeklődésük köti össze. Oto a történeteit a férjével való szeretkezés közben találja ki. A házaspár nemrég veszítette el négyéves kislányukat tüdőgyulladásban, ami megterhelte kapcsolatukat; Kafuku annak is tanúja, hogy Oto viszonyt folytat Kōji Takatsuki-val, egy népszerű fiatal színésszel, aki a nővel dolgozik egy filmben, de a férfi nem szembesíti vele feleségét. Kafuku egy este későn jön haza, és megtalálja a padlón fekvő Oto-t, aki agyvérzés következtében meghalt. Kafuku ugyan látja Takatsuki-t a temetésen, de nem szólnak egymáshoz.

vezess helyettem japán film

Két évvel később Kafuku elfogad egy kéthónapos felkérést egy színházi programmal Hirosimában, ahol Csehov Ványa bácsi című drámájának kísérleti, többnyelvű adaptációját fogja rendezni. A színész lakást bérel egy órányi távolságra a színháztól, hogy ingázása közben próbálhasson egy kazetta segítségével, amelyet Oto rögzített neki a halála előtt. A színházi társulat azonban elvárja, hogy egy sofőr, Misaki Watari kísérje el. Kafuku először tiltakozik, de egy próbaút után – amiből kiderül, hogy a fiatal nő igen ügyes sofőr –, végül megenyhül.

Kafuku sok színészt hallgat meg a darabban különböző nyelveken, fiatal kora ellenére Takatsuki kapja végül a főszerepet, sokakat meglepve ezzel.

A korai próbák kínosak, mivel a szereplők egyike sem érti meg egymást, és amikor konkrét iránymutatást kérnek a jelenetekben, Kafuku azt mondja színészeinek, hogy kövessék a szövegkönyvet a válaszokért. Takatsuki gyakran megkéri Kafukut, hogy találkozzon vele a munkaidő után, hogy beszélgessenek, kíváncsi, hogy Kafuku miért osztotta rá a szerepet, de Kafuku tétovázik, hogy őszintén beszéljen vele. A rendezőt Takatsuki kiszámíthatatlan viselkedése aggasztja; szemtanúja lesz, amint a fiatal férfi megtámad egy bárban egy másik vendéget, amiért az lefényképezte őt, miközben egy másik fiatal színésznővel szórakozott.

Vezetéseik során sofőr és utasa között bizalmas viszony kezd kialakulni: Watari Oto-ról kérdez, kíváncsi a hang gazdájára a kazettán, de Kafuku nem hajlandó sokat beszélni róla. A sofőr ekkor elárulja, hogy családja öt évvel ezelőtt egy tragikus földcsuszamlásban halt meg Japán északi részén, Szapporo közelében, ahol a nő, bár tudott volna segíteni, mégsem tette.

Vajon megnyílik valaha őszintén Kafuku bárkinek is? A közös trauma a sofőrjével közelebb hozza őket egymáshoz? Megváltozhat az özvegy rendező és Takatsuki kapcsolata? Van esély rendezni a nézeteltérést férj és a nem kívánatos szerető között?

Ryusuke Hamaguchi (濱口 竜介) japán filmrendező drámája Murakami Harukinépszerű japán író 2014-ben megjelent „Férfiak nők nélkül” c. nagysikerű novelláskötetének legkedveltebb darabja alapján készült.  

A 2021-es Cannes-i Filmfesztiválon az Arany Pálma jelölést kapott, majd három díjat meg is nyert, köztük a legjobb forgatókönyvért járó díjat.  

A 94. Oscar-gálán a Legjobb Nemzetközi Játékfilmnek járó japán pályaműnek választották.

vezess helyyettem könyv film japán

Ballagó Petra

Forrás:

https://new.in-24.com/entertainment/News/91742.html
Filmajánló: TOKYO VICE

Filmajánló: TOKYO VICE

1999-ben járunk, a japán fővárosban, Tokióban. Az alig 25 éves amerikai srác, Jake Adelstein az egyetem elvégzése után újságírónak jelentkezik az egyik legnagyobb japán laphoz, a Meicho Shinbun-hoz. Jake rendelkezik az amerikaikra oly jellemző nagyképűséggel és arroganciával, ami igencsak kivágja a biztosítékot a japánok körében. Így történik meg, hogy a felvételi teszt utolsó oldalát nem veszi észre, és üresen hagyja, pedig a vizsgaidő lejárta előtt bőven végzett a kitöltéssel.

tokyo vice filmajánló japán krimi

A Sors azonban kegyeibe fogadja egy régi sempai személyében, aki ugyanazon az egyetemen végzett, mint a fiú. Így Jake végül bejut a második körre, a felvételi elbeszélgetésre. Mi több, frappáns válaszával meg is győzi az újság vezetőségét, hogy alkalmazzák. Adelstein lesz az egyetlen külföldi riporter az erősen nemzeti érzelmű lapnál, ráadásul nem is akármilyen részlegen; a bűnügyi újságói szekcióban. Már pedig bűnesetek még az olyan fegyelmezett és zárt társadalomban is léteznek, mint amilyen Japán. Jake első megbízása egy öngyilkosságot elkövetett személyhez vezet, ahol az áldozat fizetésképtelenség miatt vált meg önön életétől. Szokványosnak tűnik, hiszen a nagy Ázsiai Pénzügyi Válság a küszöbön van, szinte alig akad olyan ember az országban, aki ne lenne eladósodva valamilyen szinten.

De Jake érzi, hogy itt többről van szó. Hogy a szálak jóval mélyebbre nyúlnak a japán alvilági körökbe, mint azt sokan – köztük a közvetlen felettese, Maruyama – sejtené. Kihez is fordulhatna egy zöldfülű gaijin ebben a helyzetben, hogy megfelelő információhoz jusson? A kétes hírű japán detektívhez, Miyamoto-hoz, aki megszállottja a csinos külföldi hostesslányoknak? Vagy a vonzó amerikai honfitársnőhöz, Samantha-hoz, aki escortként dolgozik egy menő éjszakai bárban? Talán egy fiatal jakuzához, Sato-hoz, akinél hamar elszakad a cérna, ha az ember ellenkezik vele? Esetleg… a város leghíresebb zsarujához?

A sokat látott, kellő tapasztalattal rendelkező rendőrfőfelügyelő, Kitagiri végül mégis szimpatizálni kezd a fiúval, de az együttműködésnek szigorú szabályai vannak, melyek közül kiemelkedő helyen szerepel az alázat és az engedelmesség. Ha Jake ezeket elfogadja, egy fantasztikus utazásra indulhat a japán alvilágba és megismerheti Japán igazi arcát. A kérdés már csak az, hogy vajon túléli-e…?

Az amerikai- japán koprodukcióban készült 10 részesre tervezett krimi-sorozat a főszereplő, Jake Adelstein 2009-ben megjelent azonos című regénye alapján került a filmvászonra. A Tokyo Vice kendőzetlenül vezeti be a nézőt a jakuzák titokzatos és félelmetes világába. Megmutatja, hogyan működik együtt nem csak a rendőrség, de a társadalom különböző szegmensei a szervezett bűnözéssel. A határok néhol összemosódnak, máskor pedig élesen elválaszthatóak.  A szereplők nagyon is emberiek, szerethetőek, álljanak bármelyik oldalon is. Hiszen Japánban semmi nem csak fekete vagy fehér, az éremnek mindig két oldala van.

A sorozat megtekinthető az HBO Max videótárában eredeti japán -és angol nyelven, magyar felirattal:

https://www.hbomax.com/series/urn:hbo:series:GYilRbQBlfrurwgEAAAH0   
Ballagó Petra

Filmajánló: Tokió hozzád megyek

Filmajánló: Tokió hozzád megyek

Az éppen 20 éves Amélie imád mindent, ami Japánnal kapcsolatos. Diplomata szülők gyermekeként a szigetországban született, ám később mégis hazamentek Belgiumba. A lány most elhatározta, hogy Tokióba költözik, és igazi japánként fog élni. Bejelentett állás hiányában felad egy hirdetést, hogy francia nyelvleckéket ad, hogy addig is meg tudjon élni. Pechére csupán egyetlen tanítványa akad, Rinri egy japán fiatalember aki ugyanúgy él-hal mindenért, ami francia, ahogy Amélie a japán kultúráért. A két fiatal hamar összebarátkozik, Rinri bevezeti a belga lányt a tokiói életbe.

A kezdeti lelkesedés azonban szép lassan egy kulturális sokkhatás halmazává válik Amélie számára. Miközben ő maga az európai minta után nő létére függetlenedni próbál (elsősorban anyagi téren), addig szerelme gazdag szülők gyermekeként, igazi világfiként éli gondtalan életét. Ez már önmagában feszültséget szül kettőjük között, nem beszélve az egyenjogúság kérdéséről, amivel a lánynak folyamatosan szembesülnie kell az idegen kultúrában. Pedig Rinri nem rossz ember, csak hát igen, japán. És nem európai, nem belga. Vajon a szerelem felül tudja írni ezeket a kulturális különbségeket? Amélie félre tudja tenni az önérzetét és a görcsös akarását, hogy megtalálja valódi önmagát? Talán csak a Fuji hegy tudja a kérdésekre a választ… 

Amélie Nothomb önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült film örökzöld témára helyezi a hangsúlyt: az ember saját identitásának keresésre egy idegen kultúrában. Ki ne érezte volna már valaha, amikor egy idegennyelvet kezdett el tanulni, hogy az adott kultúra magába szippantja, öntudatlanul is átveszi azokat a szokásokat, viselkedési formákat, amiket az idegen anyanyelvűek is űznek. Ha ez fiatalon történik meg, mikor még nem érett a személyiség, az ember hajlamos abba a hibába esni, hogy önmagát az idegen kultúra részeként definiálja. Aztán szembesül vele, hogy sosem fog tudni igazán azonosulni vele. Mindig marad egy rész legbelül, ami a saját kultúránkhoz köt, amibe beleszülettünk és felnőttünk.
A Tokiói menyasszony sok japán furcsaságot mutat be, amit nekünk, európaiaknak elég nehéz értelmezni, kezdve a munkahelyi túlhajszoltsággal, a nők másodrendű szerepével vagy éppen az olyan extrém munkakörökkel, mint amilyen az “idegennyelvű társalgó” egy japán vacsoraesten. És a fiatalok bonyolult érzelmi világáról még nem is beszéltünk. Ha nem mutatjuk ki az érzéseinket, vajon azok nem is léteznek?
Komoly kérdések merülnek fel a film során, amin minden fiatalnak egyszer át kell esnie, légyen az illető japán vagy akármilyen más nemzetiségű.

Írta: Ballagó Petra

Kép: imdb.org

Japán mini erdők – a Miyawaki-módszer

Japán mini erdők – a Miyawaki-módszer

A Miyawaki-erdő megalkotója Miyawaki Akira japán botanikus és ökológus, aki a természetes vegetáció helyreállításával foglalkozott. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag mini erdőket tudunk létrehozni, amely segít az ökoszisztéma fenntartásában, mivel ezeknek az “erdőknek” 20-30 év is elég a regenerálódáshoz szemben a normál erdőkkel, amelyeknek több száz évre van szükségük ehhez a folyamathoz.

A Miyawaki-erdőhöz elég csupán 10-20 szabad négyzetméter, illetve napsütéses, világos hely. Talán emiatt is vált népszerűvé a városi környezetben, ahol nemcsak zöldíteni lehet vele a betondzsungelt, de az élővilág fennmaradását is segítjük.

Fontos, hogy az adott területen őshonos fákat szabad csak ültetni!

Miyawaki arra alapozta módszerét, hogy a fiatal fák, cserjék egymással versengenek a fényért – aki többet tud szerezni belőle, az tud gyorsabb ütemben növekedni. Emiatt rövidebb idő alatt is mini erdő méretűre nőhetnek.

A botanikus fejében akkor született meg a módszer ötlete, amikor felfedezte, hogy a japán templomok és szentélyek körül milyen ősi erdőterek alakultak ki – ezek az erdőtöredékek különböző fák együtteséből jöttek létre, pl. a japán kék tölgy, a japán gesztenye és a Sakaki.

A módszer ma rendkívül népszerű: szerte a világon találhatók Miyawaki-erdők, sőt, már Magyarországon is, méghozzá Budapesten (Budán és a Tabánban).

Maga a módszer amúgy nagyon egyszerű:

A városi erdősítés a Miyawaki-módszerrel segíthet ugyanis zöldebbé, élhetőbbé tenni a betondzsungelt. A szokásos érvek, mint a „nincs elég hely”, „túl sok a beton”, „nem jó a vízelvezetés” stb. Ebben az esetben nem számít.

A Miyawaki városi erdők lenyűgözően összetett ökoszisztémák, amelyek egyensúlyban vannak a mai talaj- és éghajlati viszonyokkal is! Azaz nem akadályozó tényező, ha mondjuk az erdő körül beton van.

Ez a technika világszerte működik, függetlenül a talaj- és éghajlati viszonyoktól. Több mint 2000 erdőt hoztak létre sikeresen ezzel a módszerrel. Doktor Miyawaki Akira, botanikus és professzor, a technika feltalálója. A 80-as években kezdett el foglalkozni vele. 2006-ban a Blue Planet-díjjal tüntették ki, amely az ökológiai Nobel-díjnak felel meg.

A Miyawaki-módszer 5 kulcsfigurája

Azt már említettük, hogy a módszertan segítségével sokkal gyorsabban hozhatunk létre őshonos városi erdei ökoszisztémákat. A módszer kidologázasakor Miyawaki közvetlenül a természetben zajló folyamatokból és sokféleségből merített ihletet: a honos fák és cserjék 15-30 különböző faját ültetjük együtt. Ez a növényközösség nagyon jól működik együtt, és tökéletesen alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz.

Az így létrehozott élőhely idővel egyre összetettebbé válik, és sok biodiverzitást vonz.

A növényzet sokkal sűrűbbé válik, mint a hagyományos ültetvényeké, és olyan szerkezetű lesz, mint egy érett természetes erdő. Ez egy többszintes struktúra, ahol a növények különböző szintjei jelennek meg. Az ilyenek erdők átlagosan évente 1 métert nőnek, vegyszerek és szintetikus műtrágyák nélkül.

További előnyök:

    Az erdők megszépítik a földet és kellemesebbé teszik a környezetet mindenki számára.

    Az erdők javítják a levegő minőségét

    A növényzet csökkenti a zajszintet és szabályozza a hőmérsékletet.

    A talaj jobban védetté válik. Az erózió és az árvízveszély hatékonyan csökken, folyók közelében ideális választás.

    Az erdők nagyszerű élőhelyet biztosítanak a biológiai sokféleség számára.

    Az erdők jelentős mennyiségű CO²-t tárolnak, amely már nem marad a légkörben.

Forrás:

www.fenntarthatofejloves.net/2022/05/16/erdok-zsebkendonyi-teruleten-a-miyawaki-modszer/

www.travelo.hu/budapest/20210604-magyarorszag-budapest-taban-miyawakierdo.html

www.creatingtomorrowsforests.co.uk/blog/the-miyawaki-method-for-creating-forests

Kép: By No machine-readable author provided. おぉたむすねィく探検隊 assumed (based on copyright claims). – No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims)., CC BY-SA 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=1914299

Megnyitotta kapuit a Ghibli Vidámpark!

Megnyitotta kapuit a Ghibli Vidámpark!

Nagakute városban, az Aichi Emlékparkban nyílt meg november elsején a Studio Ghibli vidámparkja, melyre a rajongók már 2019 óta vártak.

A vidámparkot azonban nem a megszokott módon kell elképzelni: nincsenek hullámvasutak, sem körhinták, viszont a stúdió legnépszerűbb animéinek világában tehetünk egy izgalmas kirándulást.

A park hatalmas területen fekszik, és vannak olyan részei, amelyek még építés alatt állnak (A vadon hercegnője, Kiki és A vándorló palota ihlette világ), ezek várhatóan 2023-ban fognak megnyílni a látogatók előtt.

Az eddig csak a Ghibli Múzeumban látott kisfilmek, kiállítások és kulisszatitkok is megtekinthetők a vidámparkban.

Miyazaki Hayao, a Ghibli stúdió atyja számos animéjéről ismert a világban: Chihiro Szellemországban, Nauszika – a szél harcosai, Laputa – az égi palota, Totoro, csak hogy néhányat említsünk.

A stúdiót egyébként 1985-ben hozta létre 2 másik társával (Takahata Isao, Suzuki Toshio).

Aki nagy rajongója Miyazaki Hayao filmjeinek, semmiképp ne hagyja ki ezt a varázslatos utazást! A jegyek gyorsan fogynak, így érdemes mielőbb foglalni.

Forrás:

https://www.travelo.hu/csaladbarat/20221021-japan-nagoya-uj-tematikus-park-anime-rajzfilm-megnyitott.html

Studio Ghibli vidámpark nyílik idén

Képek:

https://www.timeout.com/tokyo/news/what-we-know-so-far-about-the-worlds-first-ghibli-park-opening-in-2022-061120

Hó majmok Japánban

Hó majmok Japánban

Az 1964-ben megnyitott Jigokudani Yaen-kōen (Jigokudani Majompark) Nagano prefektúrában egy olyan létesítmény, ahol a vad japán majmokat egész évben közelről lehet megfigyelni. Japánban és világszerte is híresek ezek a hó majmok, amelyek télen a természetes meleg forrásokban fürdenek.

A park 850 méterrel a tengerszint felett található a Nagano prefektúra északi részén fekvő Yamanouchi város hegyeiben. Környezete egy meredek sziklás szurdok, ahol ősidők óta természetes, meleg vizű források csordogálnak. A parkban vadon élő japán makákók csoportjai élnek.

Több mint hatvan éve kezdődött történetük, amikor is a park első igazgatója elkezdte etetni a vadmajmokat a Jigokudani Onsen Korakukan fogadójának közelében. Abban az időben egy síparadicsom építése miatt irtották az erdőket. Emiatt a japán makákók csoportjai kezdtek megjelenni a hegyek lábánál lévő mezőkön és gyümölcsösökben, megdézsmálták azokat, így a helyi gazdáknak nagy károkat okoztak. A park igazgatója és a helyiek elkezdték etetni a japán makákókat, hogy megakadályozzák, hogy a földeken és gyümölcsösökben portyázzanak.

Ahogy az lenni szokott, és mert Japánban a belső turizmus központú gondolkodás nagyon erős, felismerték a majmok turistavonzó erejét. Ehhez hozzájárult az is, hogy a majmok nagyon szerettek a Korakukan meleg forrásokban fürdeni, ezzel egy nagyon cuki látványt nyújtva a szemlélődőknek. Így jött az ötlet, hogy ez a szokatlan látvány lehetne a város fő turisztikai látványossága. Ebben igazuk is lett, hiszen ez a látványosság mondhatni egyedi a világon.

A park, mint említettem, 1964-ben nyílt meg. A majmok meleg vizes fürdő medencéje rá nagyjából három évre készült el. Világhírnevet akkor kapott, amikor is az USA-ban, 1970-ben egy fürdőző hómajom képe óriási szenzációt kapott és bejárta a kontinenst, majd elindult világ körüli hódító útjára.

Állítólag körülbelül 160 majom látogat el a parkba, de közülük csak körülbelül 50 áztatja magát a forró forrásban. Azt mondják, hogy a majmok egész életüket úgy élik le, hogy nem mennek be a forró forrásfürdőbe, kivéve, ha csecsemőkorukban áztatták magukat a forró vízben. Azaz egész jó esélyeink vannak fürdőző majmokat látni, ha éppen alkalmunk van ellátogatni ezen a télen. Ez persze nem garancia, mert a majmok alapvetően nem szeretik, ha vizes a testük a szép napokon idejük nagy részét a hegyek napsütötte lejtőin töltik, egy kényelmes helyen, ahol a hideg elől menedéket találnak anélkül, hogy a forró forrásokban kellene áztatniuk magukat, plusz ahol bőséges az élelem. A gondozók a források közelébe sok ételt szoktak elhelyezni, hogy azért fürdőző majmokbana turistáknak lehetőleg ne legyen hiánya.

Amikor a majmok nem téli a fürdőzés élvezeteinek vetik alá magukat, szabadon ugrálnak a fákon, szaladgálnak mindenfelé. Mivel emberekhez szoktak, egész közelről is meg lehet őket nézni. Tavasztól őszig a látogatók megfigyelhetik, ahogy a majmok csecsemőiket gondozzák, és a fiatal majmok egymással játszanak, mit sem törődve a közelben lévő emberek jelenlétével.

Szeretnéd megnézni őket, de nem tudsz ezen a télen Japánba utazni?

A park kamerája közvetíti a fürdőző majmokat, érdemes többször is megnézni a honlapjukat.

Itt egy meditítv videó róluk:

Forrás:

https://en.jigokudani-yaenkoen.co.jp/

Filmajánló: Távozások / Okuribito

Filmajánló: Távozások / Okuribito

Daigo Kobayashi fiatal, élettel teli csellóművész, aki az egyik jó hírű tokiói szimfonikus zenekar tagja. Karrierje reményteljes, míg nem egy napon villámcsapásként éri a hír: a zenekart feloszlatják, mivel nagyon kevés felkérés érkezik hozzájuk. A fiatalember egyik napról a másikra munkanélkülivé válik. Feleségével, Mikával ezért visszaköltöznek a férfi szülővárosába, Yamagatába. Művészként szinte lehetetlen munkát találni, ezért Daigo úgy határoz, bármilyen munka megteszi számára, hiszen muszáj megélniük.

Az egyik újsághirdetésben talál egy vonzó álláshirdetést, melyben utaskísérőt keres egy helyi rendezvényszervezéssel foglalkozó kisvállalkozás. Legnagyobb megdöbbenésére a munkát azonnal neki is ígérik, ám a valódi munkakör csupán az interjún derül ki. Ikuei Sasaki ugyanis halotti ceremónia mester és a hirdetésében egy nyomdahiba csúszott (azok a fránya kanjik nah!) így valójában “kísérőt” keres a halott utolsó útjához… Daigo a kezdeti ellenszenv ellenére végül mégis elvállalja az állást, természetesen teljes titoktartásban, hiszen ekkora szégyent nem bírna elviselni a saját környezete. Minden egyes elbúcsúztatott személlyel egyre közelebb kerül a megértéshez, a megbékéléshez, és ahhoz a tisztelethez, amit az elhunytak iránt tanúsítanak. Mika egy véletlen során rájön, mivel is foglalkozik imádott férje, ezért ultimátumot ad neki, Daigo vagy abbahagyja eme “tisztátalan foglalkozást” vagy a nő elhagyja őt. Vajon megéri ekkora áldozatot hozni egy ilyen szokatlan hivatás miatt?

Van remény arra, hogy Mika esetleg megérti férjét, és hitveseként támogatja őt mégis?

A Távozások egy végtelenül érzelemteljes film, melyben Yōjirō Takita rendező rávilágít arra, hogy Japánban még mindig tabu téma a halottakkal való foglalkozás. A burakuminok élete napjainkban is nehéz, nem is az általuk végzett munka, hanem a társadalmi megítélés miatt.

Mert persze lehet rájuk mutogatni, hogy “tisztátalan”, amit művelnek, de mikor egy szerettünket kell méltón elbúcsúztatni, bizony jó, hogy vannak még olyan emberek, akik ezt alázattal, kegyelettel képesek véghez vinni.
 

A főszereplő egy igazi művészlélek, akinek az egész életét kell, hogy újra kezdje egy olyan foglalkozásban, melynek a rituálék adják az igazi művészi mivoltát.

A film hangulatát a Ghibli filmekből is ismert Hisaishi Joe szívbemarkoló dallamai adják.

Mika szerepében pedig a Wasabi, mar, mint a mustár c. francia akciófilmből ismert japán tinilányt alakító Hirosue Ryōkot láthatjuk immár felnőtt szerepben.

A film 2008-ban a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjat nyert. 

Itt nézhetitek meg:  https://videa.hu/videok/film-animacio/tavozasok-drama-azsiai-t67NyIoSrdgl0BZL

Kép: By Source, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=21681701


Írta: Ballagó Petra

Filmajánló: SZERENCSE ÉS KÉPZELET / Gūzen to Sōzō (偶然と想像)

Filmajánló: SZERENCSE ÉS KÉPZELET / Gūzen to Sōzō (偶然と想像)

Ryûsuke Hamaguchinak, a Vezess helyettem c. film Oscar-díjas rendezőjének új filmje egy olyan szkeccsfilm, mely három különálló, rövid történetből áll.

japán film

A történetek témái és ötletei kulcsfontosságúak a rendező számára: sors és véletlen, identitás és szerepjáték, valamint az erotikus élvezet és vágy rejtelmei mutatkoznak meg a néző számára.

Első történet: Varázslat

Egy Meiko nevű modell épp taxival megy haza egy fotózás után egy barátjával, Tsugumival – aki nem mellesleg művészeti igazgató – miközben izgatottan pletykálnak arról a férfiról, akit Gumi végig nézett a fotózás közben. Tsugumi meglepő őszinteséggel mesél a nőnek a korábbi randevún megélt saját érzéseiről, beszél az exről, aki összetörte a szívét. A történet elgondolkodtatóvá teszi Meikót, aki elhatározza, hogy ő maga is felkeresi a saját exét, egy sikeres fiatal üzletembert, Kazuakit. Vajon sikerül újra kezdeniük? Van értelme folytatni?

Második történet: Tágra nyílt ajtó

A végzős diáklány Nao, házas és van egy gyereke. Emellett szenvedélyes viszonyt folytat egy fiatal egyetemistával, Sasakival, akit a professzora, Segawa megalázott. A professzor díjnyertes tudós és regényíró. A dühös és bosszúálló Sasaki revansot akar, ezért megkéri Naót, hogy próbálja meg elcsábítani a professzort, hogy az megszégyenüljön. Nao tehát személyesen keresi fel Segawa professzort annak irodájában. De mi van, ha az iroda ajtaja mégis nyitva marad? Vajon sikerrel járnak a fiatalok?

Harmadik történet: Még egyszer

A harmincas éveiben járó Moka egy szomorú középiskolai találkozóra megy. Az osztálytalálkozó után a pályaudvaron találkozik azzal a személlyel, akit nagyon szeretett volna látni: a nővel, aki az első szerelme volt. Nana, bár láthatóan zavarodott és tanácstalan, örömmel látja őt. De mindkét nő csak a megkapó beszélgetés felénél tesz egy riasztó felfedezést. Ugyan mi is az, hogy szerelem?

A Csoda ott él benned…

Ryûsuke Hamaguchi ebben a filmjében azt próbálja megmutatni, hogy az egyes helyzeteket hogyan változtatja meg egyfajta csoda. Az elsőben Meikónak megvan a varázsereje, hogy megállítsa és visszatekerje az időt, hogy egy bizonyos helyzetet vagy beszélgetést másként tudjon játszani. A másodikban Segawa méltóságteljes átgondoltsága azt jelenti, hogy Nao mélyen meghatódott, és ez bonyolítja erotikus terveit rajta. Beszélgetésük során mindvégig azt kéri, hogy az iroda ajtaját tartsák nyitva, nehogy a helytelenségre utaljanak, de ez is jelképezi saját nyitottságát. A harmadikban pedig Moka és Nana szerepjátékkal könnyítenek fájdalmas érzelmi terheiken. Bár a történetek között nincs formai kapcsolat (a tematikus visszhangokon kívül), az egyszerű egymás mellé helyezés valami kellemesen összetartó hatást hoz létre.

Ez a történethármas elegáns és mulatságos, finom tapintással és igazi fantáziadús melegséggel. A narratívák enyhén, de alapvetően komolyan kanyarognak, és arra ösztönöznek bennünket, hogy gondoljuk át, hogyan irányíthatóak az életben megtett utak – a rossz, a helyes fordulatok – a legcsekélyebb véletlenekkel. Ez a film valóban egy kellemes és felpezsdítő élményt nyújt a nézőknek.

A film megtekinthető japán nyelven, angol felirattal az HBO Max tárhelyén:

https://play.hbomax.com/page/urn:hbo:page:GYnESCgDAmhuLwgEAAABO:type:feature

Ballagó Petra

Filmajánló: Ramen Girl, Egy tányér forró leves minden bajra orvosság, ラーメン 女

Filmajánló: Ramen Girl, Egy tányér forró leves minden bajra orvosság, ラーメン 女

Abby egy tipikus jenki lány, aki hiába végzett kitűnő eredménnyel, mégsem tudott elhelyezkedni normális munkahelyen. Ismerős? Naná. Mit tehet ekkor egy fiatal lány? Szerencséjére élete párját (vagy legalábbis akkor annak tűnt) Tokióba hívja egy munka, Abby pedig vakon követi őt a mesés Távol-Keletre, ahol új életet kezdhetnek.

Ők, ketten. Együtt. A tündérmesének azonban hamar vége szakad. Ethan ugyanis szabad lélek, legnagyobb büszkesége, hogy az egész élete belefér két közepes bőröndbe és 2-3 hetente a világ másik végébe utazhat. Esze ágában sincs megállapodni, letelepedni. És aki ezt nem érti meg, azt egyszerűen faképnél hagyja. Abby tehát ottmarad pénz és munka nélkül egy idegen országban, aminek még a nyelvét sem beszéli. Egyik este ázottan-fázottan betéved a szomszédjában üzemelő ramen kifőzdébe. A forró leves megnyugtatja a lelkét és olybá tűnik, a polcon ülő hatalmas manekineko szobor éppen felé int a mancsával… Abby elhatározza, szeretné megtanulni a tökéletes ramen elkészítésének csínját-bínját. Vajon Maezumi úr, a tulaj hajlandó elvállalni a tanítását? És a jenki lány meg tud birkózni a feladattal? Vajon be tud végül illeszkedni a japán kultúrába? Rátalál-e ismét a szerelem, esetleg egy sármos japán úriember személyében…?

A ramen girlt ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a japán kultúra, azon belül is a gasztronómia, a japán konyha iránt. 🙂

よく食べますね!^.^/

Ha kedvet kaptál, a filmet itt tekintheted meg:

https://videa.hu/videok/film-animacio/konnyes-leves-the-ramen-girl-fXbz2vVGLFaA3HE9?fbclid=IwAR0IYl25hpFzcrpARZUZV2cwFDkAYp3Vz98_xuf-4WAtbqCFE_o_beZRhpE

Írta: Ballagó Petra

Kép: Pixabay, Imdb.org

Filmajánló: Miss Sherlock (ミ ス ・ シ ャ ー ロ ッ ク)

Filmajánló: Miss Sherlock (ミ ス ・ シ ャ ー ロ ッ ク)

Ki ne ismerné Sir Arthur Conan Doyle világhírű detektív regényét, Sherlock Holmes nyomozó és hű társa, Dr. Watson kalandjait. Az örökzöld nyomozópáros történetei számos alkotót megihlettek, akik újraalkották őket különböző filmes műfajokban is. Legutóbb például a Felkelő nap országában, csak éppen most női szereposztásban. 

Miss Sherlock nem más, mint Sarah “Sherlock” Shelly Futaba, konzultációs nyomozó, aki különböző rejtélyeket old meg napjaink Tokiójában. Sherlockot lakótársa, Dr. Wato Tachibana, az orvos segíti, aki nemrég tért vissza a szíriai önkéntes orvosi misszióból. Sherlock lelkes megfigyelő és deduktív képességei miatt Gentaro Reimon, a Fővárosi Rendőrség felügyelője gyakran kéri, hogy segítsen neki a bűnügyi rejtélyek megfejtésében. A sorozat különféle bűncselekményeket és elkövetőket ábrázol, Sarahnak azonban legfőbb feladata leleplezni és megállítani egy titkos szervezetet, a Stella Marist, aki a nyomozó csapat által megoldott bűnügyek mögött áll. Az sorozat további fontos szereplői még Kimi Hatano, Sherlock házvezetőnője, valamint Kento Futaba, a miniszterelnök titkára s egyben Sarah bátyja.

A Miss Sherlock az HBO Asia és a HULU Japan koprodukciójában valósult meg. Ez az első olyan nagy Sherlock Holmes-sorozat, amelyben mindkét főszerepet nő alakítja. Ezért a választásért külön szakmai dicséretet kapott a rendező Jun’ichi Mori, aki egyben forgatókönyvírója is a sorozatnak.

Sherlock idősebb testvérét alakító színész, Yukiyoshi Ozawa azt mondta:

“Nem akarok senkit sem megbántani, de néhány pasas nagyon szögletesen gondolkodik. A nők sokkal érzékenyebbek és tudják, hogyan lehet megérinteni az emberek szívét, ezért is tudják, hogyan kell megnyerni a meccset. Szerintem jobb magánnyomozókat alakítanak.”

Megjegyzés: A sorozat hatalmas népszerűsége ellenére csupán egyetlen évadot élt meg. A folytatás kérdéses, mivel a főszerepet játszó színésznő Yuko Takeuchi tragikus módon néhány napja öngyilkos lett.

Írta: Ballagó Petra

Kép: imdb.org

Filmajánló: Mio szakácskönyve

Filmajánló: Mio szakácskönyve

Amikor Tokiót Edónak hívták, egy fiatal lány szakácsként szerzett hírnevet magának.

mio szakácskönyva japán filmklub film

Ez egy aranyos, kosztümös történet japán ételekkel megfűszerezve egy lányról, aki amellett, hogy megpróbál boldogulni, közben elveszettnek hitt legjobb barátnőjének életébe is bepillantást nyerhetünk.

Egy katasztrofális árvíz után Mio elhagyja szülővárosát, Oszakát, hogy egy edói étteremben dolgozzon. Nagy tehetséggel van megáldva, mégis kezdeti nehézségeken kell keresztül mennie, mivel a két térség ízvilága más.

Közben megtudja, hogy legjobb barátnője, Noe Edóban tartózkodik, de státusza miatt csak ritkán láthatja.

A körülbelül 200 évvel ezelőtti Japánban játszódó szórakoztató  dráma üdítően mutatja be Mio életét, aki napjait a főzéssel tölti, és Noe életét, aki oiranná, magas rangú kurtizánná vált Yoshiwarában, Japán legnagyobb piros lámpás negyedében.

A díszlet, a színészek, az ételek, a kultúra lenyűgözően adja vissza a korabeli életet és két lány barátságát.

A nyugodt, kissé lassú japán film stílus jegyei vissza köszönnek a filmben. A zenei világa nagyon szép és összességében megfogó az a szomorúság, ami a történetet körül lengi.

Egy kis negatívum, hogy maguk a karakterek egy pici talán túl szentimentálisak. Illetve sajnos minden ételből csak egyetlen, néhány másodperces felvételt kapunk, így alig van időnk megemészteni a szemünknek a látottakat. Az étel készítés folyamat sincs nagyon ábrázolva. Nekem ezek picit hiányoztak belőle.

Neked mi a véleményed róla?

Ballagó Petra

Filmajánló: Minamata

Filmajánló: Minamata

1971-ben a Life magazin ismert munkatársa, W. Eugene Smith, hajdani háborús fotóriporter figyelmét egy különös kór felé fordítja, mely Japán déli részén szedi áldozatait. Az itteni emberek legfőbb élelemforrása és megélhetése a tengerből fogott halak, a betegség pedig szinte mindenkit érint. A tünetek borzalmasak: a test görcsös rángatózása, mely egyértelműen idegrendszeri megbetegedésre utal.

minamata film, berlin film festival, japan betegseg

Smith egy helyi aktivista lánnyal, Alieen-nel elhatározzák, hogy fény derítenek a rejtélyes kór eredetére. A nyomok a Chisso Corporation vegyianyag gyártó céghez vezetnek, mely nagy mennyiségű nehézfémet – egész pontosan higanyt – enged bele a Minamata-i öbölbe. Az ominózus kép, amit Smith készít – egy japán édesanyáról, amint a higanymérgezésben szenvedő gyermekét fürdeti – óriási felháborodást kelt nem csak a lakosság körében, de az egész világon. A cég természetesen nem akar felelősséget vállalni az ipari méretű környezetszennyezésért. A korrupt cégvezető közel 50 ezer dollárt kínál a férfinek azért, hogy semmisítse meg a negatívokat és felejtse el az ügyet. Smith azonban megvesztegethetetlen. Már nem csak az aktivista Alieen-hez fűzik gyengéd szálak, hanem az ott élő közösségért is felelősséget kell vállalnia. Az amerikai fotóriporter tanúja lesz, hogyan csapnak össze a helyi halászok az ipari vállalkozás embereivel. Bár Smith-t annyira összeverik, hogy látását kis híján elveszíti, nem adja fel a reményt, hogy az ügy kirobbanása végül igazságot szolgáltat Minamata lakosainak.
 

Andrew Levitas filmje méltó emléket állít Eugene Smith fotóriporter munkásságának, aki a Minamata-i kór leleplezése nélkül talán sosem lehetett volna az, aki: Az Igazság harcosa, a japán nép barátja.

minamata film,minamata betegség, japan, higany mergezes

Az idősödő Smith karakterét a legendás színész, Johnny Depp kelti életre, míg a fiatal aktivista szerepében Minami-t láthatjuk, aki a Látomás c. filmben debütált Juliette Binoche oldalán. A halászok szakszervezetének vezetőjét Hiroyuki Sanada alakítja, aki már megmutatta tehetségét olyan nagyszabású produkciókban, mint a 47 ronin vagy az X-men -féle Farkas c. egész estés mozifilmben.

A film 2021 elején kerül a mozikba.

A Minamata – kórról bővebben itt olvashattok: https://www.sumidamagazin.com/2020/02/03/a-rejtelyes-japan-betegseg-a-minamata-kor/

Írta: Ballgó Petra

Kép források:

http://www.filmstarts.de/kritiken/268923/bilder/?cmediafile=21705362

https://www.imdb.com/title/tt9179096/
Filmajánló: Méltatlan előítélet/ American Pastime

Filmajánló: Méltatlan előítélet/ American Pastime

Filmajánló: Méltatlan előítélet/ American Pastime

Kazuo Nomura, a hajdan híres baseball játékos egy ideje visszavonult, és virágzó üzletet vezet családjával Los Angeles-ben. Nagyobbik fia, Lyle kitűnő dobójátékos karrier előtt áll, méltán léphet apja nyomdokaiba. A történelem azonban, ahogy lenni szokott, most is közbe szólt. 1941. december 9.-én Japán hadüzenet nélkül megtámadja az Egyesült Államokat.

A Nomura család egyik napról a másikra nem kívánt személyekké válnak, ahogy rajtuk kívül minden japán származású amerikai állampolgár is. Utah államba, Abraham megyébe szállítják őket egy internáló táborba. A kisebbik Nomura fiú, Lane eközben a fronton szolgál, a 42. hadosztálynál a japán-amerikai harctereken, ahonnan visszahívják, és őt is a táborba zárják.

Hogy elüssék az időt, a táborlakók baseball-ozni kezdenek, a csapat edzője pedig maga Kazuo. Ez roppantul böki a csőrét az internáló tábor felügyelőjének, Billy Burrell-nek, mivel ő a helyi baseball csapat kapitánya. A baseball pedig az amerikaiaké, nem a piszok japóké. Ha még nem volna elég feszültség, Billy lánya, a csodaszép tábori zenetanár, Kathie és az idősebb Nomura fiú gyengéd érzelmeket táplálnak egymás iránt.

Vajon van esély a két fél kibékülésére anélkül, hogy az agresszió elszabaduljon? Lehet-e a sport összekötő híd a két nép között? Van esélye a szerelmeseknek a rasszizmus melegágyában?

Desmond Nakano rendező japán bevándorlók 3. generációs leszármazottja az Egyesült Államokban. Felmenői között nem meglepő, hogy sok olyat találni, akik megélték az 1941 és 1945 közötti japánok koncentrációs táborokba való fogva tartását. Egész eddigi életében azon japán származású amerikai állampolgárok jogaiért küzd, akik diszkrimináció és kirekesztettség áldozatai az ígéret földjének nevezett kontinensen. Tudvalevő, hogy mielőtt Amerika harcba nem szállt a Felkelő nap országával, rengeteg japán származású katona szolgált az amerikai hadtestnél. Életüket és vérüket adták volna az országért, amely a pearl harbour-i csata után kémnek kiáltotta őket ki, és mielőbb meg akart szabadulni tőlük. “Én is amerikai vagyok!” – állt a felírat nagyon sok japán származású amerikai bolt kirakatán, mely a gyűlölethullám áldozata lett. Nakano ennek állít emléket és hívja fel az emberek figyelmét arra, hogy az amerikai nemzet ereje a sokszínűségben és az elfogadásban rejlik, nem pedig kirekesztésben.

Filmajánló: MADÁRDAL / BIRDSONG (バードソング)

Filmajánló: MADÁRDAL / BIRDSONG (バードソング)

Egy régi kínai mese szerint élt egyszer Ázsiában egy csodálatos hangú Fülemüle. A madárnak olyan gyönyörűséges hangja volt, hogy még maga a Japán Császár is megirigyelte. Tüstént elküldte a szolgálóit, hogy hozzák el neki a Fülemülét a palotába. A madár szívesen vette a meghívást, és boldogan dalolt a Császárnak.

japán film japán filmajánló japán zene

Asuka, a fiatal japán nő, éjszakai takarítóként dolgozik egy neves tokiói lemezkiadó vállalatnál, miközben arról álmodozik, hogy egyszer híres énekesnő legyen. A nő férjével, kislányával és édesanyjával él együtt egy aprócska lakásban.

Esténként a MySong nevű tehetségkutató műsort nézik, de a család nem hisz a nő tehetségében, férje sokszor tesz ironikus megjegyzéseket Asuka nagyratörő álmait illetően.

Egy nap azonban felcsillan a remény: Asuka meghívást kap az imádott tehetségkutató műsorba, hogy végre megmutathassa lappangó tehetségét. A műsort azonban félbe szakítják, a nőt a vállalat vezérigazgatójának irodájába kísérik, ahol először plágiummal, később egyenesen egy gyilkossággal vádolják. Asukanak nincs más választása, ha nem akarja, hogy letartóztassák, kénytelen felfedni múltját.

Sikerül meggyőzni a munkaadóját az ártatlanságáról?

Vajon milyen súlyos titkokat képes egy visszafogott, egyszerű takarítónő rejtegetni?

A Madárdal az eredetileg zeneszerzőként tevékenykedő belga Hendrik Willemyns első filmes rendezése.

A rendezőnek elképesztően hitelesen sikerült megragadni a japán zeneipar miliőjét, az idolok tünékeny világát, melyben a lemezkiadók vadállat módjára zabálják fel a fiatal és tehetséges jelölteket.

Asuka története megmutatja, hogyan szippantja be az ártatlan, álmokat dédelgető fiatal nőket a siker iránti vágy, s hogyan használják ki őket szexuálisan a zeneipar nagyágyúi. Lehet, hogy az elején ártatlan mentor-tanítvány viszonyról beszélünk, de a testiség előbb-utóbb szinte kötelező velejárója egy ilyen kapcsolatnak.

Ha az érzéseink hangok lennének, vajon milyen dalok születnének a boldogságról, a szenvedésről, a fájdalomról, a szégyenről vagy éppen az újjászületésről?

A Madárdal egy tiszta szívű nő történetét meséli el, akinek hosszú és fájdalmas utat kell bejárnia ahhoz, hogy megismerje saját magát és ráleljen valódi tehetségére, amely túlmutat a hírnév és a siker illúzióján.

A film megtekinthető az HBO GO videotárában japán nyelven, magyar és angol felirattal.

Ballagó Petra

Kép: IMDB

Filmajánló: Lost in translation- Az elveszett jelentés

Filmajánló: Lost in translation- Az elveszett jelentés

Bob Harris, a kiöregedett hollywoodi színészlegenda meghívást kap Tokióba, hogy szerepeljen egy reklámfilmben, mely a legújabb japán whiskyt a Suntory-t hivatott népszerűsíteni. A forgatás fárasztó, hiába van szinkrontolmács, a férfi nem tud kiigazodni a japán rendezőn.

Ha ez még nem volna elég, Bob iszonyatosan szenved az időeltolódástól, az éjszakákat alvás helyett a hotel bárjában tölti, mert nem bír aludni. Itt találkozik egyik este a csinos, és már-már szemérmetlenül fiatal Charlotte-tal, aki fotós férjével érkezett a japán fővárosba. Míg férje éjt-nappallá téve dolgozik, a lány egész nap unatkozik. Ráadásul ugyanúgy szenved az időeltolódástól, mint Bob. Az éjszakákat átívelő beszélgetéseknek köszönhetően a két ember – dacára a nagy korkülönbségnek – lassan összebarátkozik. Együtt vetik bele magukat a tokiói éjszakába és fedezik fel a várost, mely sosem alszik. Vajon ez a “barátság” csak az otthontól való távollétnek vagy a személyes magányuknak köszönhető? Esetleg őszinte szerelem, ami kialakulóban van közöttük? El tudnák engedni a korábbi életüket egy újért cserébe?

Sophia Coppola rendezőnő munkája érdekes lélektani ábrázolás. Kendőzetlenül mutatja be az emberi magányt, az idegenérzetet, mellyel akkor találkozik az ember, ha kilép a saját komfortzónájából. Nehéz megélni a változást, magunk mögött hagyni az ismerőst, a biztonságosat, amit az otthonunk, a családunk és a barátaink nyújtanak. Főleg akkor, ha ezt nem önszántunkból tesszük.
A film ezen kívül bemutatja a japán média – és szórakoztató ipar világát is. A néző bepillantást nyerhet egy japán reklámfilm forgatásba, szemtanúja lehet egy külföldi, groteszk jelenlétének egy japán talk-show-ban, valamint a generációk közötti éles kontrasztoknak egy népszerű karaoke bárban.

A távol-keletre oly jellemző kettősség itt is jelen van, párhuzamba állítva a mérhetetlen modernitást az olyan hatalmas metropoliszokban, mint Tokió, szemben a természet és a nyugalom forrásával, ami a Kiotó környékén lévő szentélyek és parkok nyújtanak. Vajon a nyugati ember megcsömörlött életére van még gyógyír? Tud még különbséget tenni az egyedüllét és a valódi magány között?

A filmet ajánlom mindazoknak, akik szeretnének újra meg újra rácsodálkozni a japán popkultúra furcsaságaira, hogy aztán a zen kertek ligeteiben újra elcsendesíthessék háborgó lelküket. 

Írta: Ballagó Petra

Kép: imdb.org

Filmajánló: Leoni/ レオ二―

Filmajánló: Leoni/ レオ二―

1901. New York. Leonie Gilmour a tehetséges fiatal írónő egy szerkesztői állásra jelentkezik az ismeretlen japán költőhöz, Yone Noguchihoz. A közös munka hamar összecsiszolja a két idegent. Leonie nemcsak kiváló szerkesztő, de remek menedzser is, így Yone egycsapásra híressé válik, költészete berobban az új évszázad Amerikájába. Egymás tehetsége iránti rajongásuk pedig lassan szerelemmé alakul. Pusztító szerelemmé. Noguchi a hírnévvel járó vad dorbézolások, éjszakai kimaradások és az alkohol hálójában vergődik, míg szerelme folytatja a szerkesztői feladatokat. A történelem most is közbe szól. Az orosz-japán konfliktus és az első világháború fenyegető árnyéka arra ösztönzi a japán költőt, hogy biztonsága érdekében haza térjen a Felkelő Nap országába.

Ugyanekkor Leonie bejelenti, hogy gyermeket vár. A férfi azonban tántorítatlan marad, a nyugati világ fényeitől megundorodva egy tradicionális, szelíd és szabálykövető asszonyra vágyik, ezért elhagyja Leonie-t. A nő Kaliforniába megy a saját anyjához, hogy világra hozza gyermekét. Levelezésük Noguchival továbbra is tart. Mikor a gyermek elég idős lesz, a férfi váratlanul bejelenti, hogy hivatalosan is apja akar lenni, ezért Leonie költözzön haladéktalanul Japánba a fiával együtt. Vajon ezúttal rendbe lehet hozni a kapcsolatukat Yone-val? Megbocsáthatóak a múltban elkövetett sérelmek egy olyan független, és erős nő számára, mint amilyen Leonie? Hogyan képes egy felvilágosult fehér nő boldogulni egyedül egy olyan távoli országban, mint Japán, ahol a feudalizmus örökségét még nem sikerült teljes mértékben felülírni?

Hisako Matsui japán rendezőnő kivételes alkotása ez a film. Leonie karakterét japánként teljes mértékben meg tudta ragadni, nagyon finom érzékletességgel tudta ábrázolni az a kontrasztot, ami a századfordulós Amerika és Japán között tapasztalható volt. Nemcsak egy szenvedélyes, végletekben gondolkodó fehér nő portréja, hanem megjelenik benne a kornak megfelelő lázadó szüfrazsett alakja is. Emellett Yone alakja a hagyományos japán férfi archetípusának keveredése a nárcisztikus, érzékeny művésszel. Leonie és Yone kapcsolata valóban egy seveled-senélküled kapcsolat, mely még a nyugati világban is eléggé embert próbáló, nem még a feudalizmusból éppen kilépő Japánban.

Leonie makacssága és szabadságszeretete mégsem hiába való, hiszen két olyan gyermeket sikerül felnevelnie, akik a világ számára maradandót alkotnak. Egyikük Isamo Noguchi, aki apja művészi lelkületét örökölve (habár sosem volt igazán szoros a kapcsolatuk) világhírű szobrászművészé és tájépítészé vált. A rendezőnő többek között az ő munkásságának állít emléket azzal, hogy az édesanyjáról készített portréfilmet.

Ha kedvet kaptál, a filmet itt tekintheted meg: https://videa.hu/videok/film-animacio/leonie-drama-japan-romantikus-tortenelem-5XX688S2_HNIDgmRd?fbclid=IwAR0IYl25hpFzcrpARZUZV2cwFDkAYp3Vz98_xuf-4WAtbqCFE_o_beZRhpE

Írta: Ballagó Petra

Kép: filmstars.de

Filmajánló: Látomás

Filmajánló: Látomás

Érezted már valaha, hogy kísért a Múlt, és tudod, hogy addig nem lesz békéd, míg egy bizonyos helyre el nem mész, ahol aztán megleled? És azt, hogy van olyan hely, amely megmagyarázhatatlan módon vonz?

Az öregek úgy mesélik, vannak olyan ősi helyek a világon, melyek hatalmas varázserővel bírnak. Ilyen hely például Japánban a narai erdők sűrűje… Jeanne, a középkorú francia botanikusnő Narába utazik, hogy megtaláljon egy misztikus gyógynövényt, mert 1000 évente csupán 1x virágzik, és ez a virág a tűzből születik. Útja során összebarátkozik néhány helybélivel; Tomoko-val, a magának való, hallgatag erdésszel és Aki asszonysággal, aki füvesasszonykényt él az erdő szélén. Tomoko nem sokat ért az ősi misztikumokhoz, de azt érzi, hogy valami nagy változás van közeledőben… mert az emberek nem beszélnek, de a fák susognak, s az Erdő folyton mesél… Megtalálja végül Jeanne a különleges növényt? Vajon Tomoko megfáradt lelke újra életre kel majd a nő felbukkanásával? Aki asszony tényleg az, akinek mondja magát, vagy esetleg valaki/valami egészen más…? És kicsoda Rin, a rejtélyes fiatal srác, aki a semmiből bukkant fel?

A Látomás c. film az útkeresésről szól. De nem arról az útkeresésről, amit fiatal korában él meg az ember. Ez a megfáradt, “révbe ért” emberek útjáról szól. Akik szeretnének újjászületni! Naomi Kawase rendezőnő a japán tradíciók és hitvallás legkülönbözőbb elemeit vegyíti össze, mely végig kíséri útján a főhősnőt. Központi témája az élet és halál egymásutánja, az emberi természet két legalapvetőbb aspektusa; a Szeretet és az Agresszió kérdése, valamint az Ember és Természet különös és szétválaszthatatlan kapcsolata.

Ajánlom mindenkinek, aki életének fordulópontjához ért, és szeretne kicsit visszatekinteni a Múltba, hogy aztán “újjá születhessen”. Japán kultúra rajongóinak pedig kötelező darab!!!

Írta: Ballagó Petra

Kép: CineMaterial.com

Filmajánló: Hokusai’s lányának lenyűgöző élete

Filmajánló: Hokusai’s lányának lenyűgöző élete

Filmajánló: Hokusai's lányának lenyűgöző élete

O-Ei, az ünnepelt ukiyo-e művész, Hokusai lánya. Arra tette fel életét, hogy apja munkásságát támogassa. Apja halála után ő maga is kiváló művészként tevékenykedett. Az NHK WORLD-JAPAN most először mutat be egy nagyfelbontású 4K-ban forgatott történelmi drámát, amely O-Ei történetét meséli el.

A japán “Kurara” szó annyit jelent, “káprázatos” , “lenyűgöző”. A festészet mindig kurara volt O-Ei-nek, az Edo-korszak festőmesterének, Katsushika Hokusai lányának. Gyermekkora óta leköti a festészet. O-Ei férjhez megy egy városi festőhöz, de hamarosan a művészetet választja a házasság helyett, és elválik tőle. Amint visszatér a családi házba, segíteni kezd az apjának. O-Ei apja mellett van, miközben befejezi ikonikus „Harminchat nézet a Fuji-hegyről” sorozatát. Amikor Hokusai túl öreg lett ahhoz, hogy szabadon kezelhesse az ecsetet, O-Ei lesz az “ecsetje”, és helyette fest. Ez idő alatt kezd erősödni a színek iránti vonzódás, ahogy végre kialakítja saját festési stílusát. 

Cím: Kurara – Hokusai’s lányának lenyűgöző élete

Első rész (japán nyelven, angol felírattal):

https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/special/episode/202207240910/?cid=wohk-fb-org_site_240910_dps-202207-001

Elérhető: Julius 24-től

Ballagó Petra

Filmajánló: FUKUSHIMA 50

Filmajánló: FUKUSHIMA 50

2011. március 11-én 14 óra 46 perckor történt Japán történetének legnagyobb földrengése, amelynek erőssége 9,0 és maximális szeizmikus intenzitása 7 volt.

fukushima film ajánló

Hatalmas szökőár sújtotta a Fukushima Daiichi Atomerőművet. Egyértelmű volt, hogy a szökőár miatti árvíz miatt egy atomreaktor minden energiáját elvesztette. Az állomás áramszünete miatt a reaktor lehűthetetlen állapotba került, és az épületkomplexum elképzelhetetlen károkat szenvedett a nukleáris olvadás miatt.



A helyszíni munkások, köztük Izaki Haruka, aki az 1-es és 2-es blokkon szolgálatot teljesít, az atomerőműben marad, és munkatársaival keményen dolgoznak a reaktor vezérlésén. Masao Yoshida igazgató, aki a teljes parancsnokságot felügyeli, inspirálja beosztottjait, de haragját fejezi ki a központi iroda és a Kantei (Miniszterelnöki Hivatal) iránt is, amelyek nincsenek teljesen tisztában a helyzettel. A helyszínre tett erőfeszítések azonban hiábavalónak bizonyultak, a helyzet tovább romlik, így a környező településeken élők is evakuálásra kényszerülnek.



A Kantei által becsült baleset legrosszabb forgatókönyve szerint a károk hatóköre 250 km-es körzetben 50 millió fő evakuálása szükséges, ami Honshu szigetének (legnagyobb fősziget)  keleti felének teljes pusztulását jelentené. Az egyetlen lehetőség a helyszínen a “szellőztetés”, amelyre a világon még nem volt példa, és egy munkás manuális beavatkozása szükséges ahhoz, úgy, hogy berohanjon a reaktorba. A művelet végül elkezdődik, miközben a reaktor üzemeltetése külvilágtól teljesen el van zárva, és semmilyen információt nem adnak ki.

A lehűthetetlen atomreaktorok gyorsan hidrogénbombává válnak, melyek bármikor felrobbanhatnak. Ha az erőművet elhagyják, Japán pusztulásra van ítélve. Élet-halál helyzettel szembesülve a „Fukushima 50” néven ismert erőmű dolgozói, köztük Izaki műszakfelügyelő és Yoshida üzemvezető is végig a helyszínen maradnak és várják, hogy végzetük beteljesedjen. Miközben a világ lélegzet visszafolytva vár, a Fukushima 50-ek szülővárosukért, családjukért és Japán jövőjéért küzdenek. Vajon sikerül nekik? Meg tudják menteni a Felkelő nap országát a totális megsemmisüléstől?

A 2020-as japán filmdráma, amelyet Setsurō Wakamatsu rendező és Yōichi Maekawa forgatókönyvíró munkája. Koichi Sato és Ken Watanabe főszereplésével az alkalmazottak névadó csoportjáról szól, akiknek feladata a Fukushima Daiichi Atomerőmű összeomlása a 2011-es tohokui földrengés és szökőár után. A film Ryusho Kadota On the Brink: The Inside Story of Fukushima Daiichi című könyvén alapul, és ez az első japán film, amely bemutatja a katasztrófát.




Megjegyzés (ami a filmből kimaradt):

Későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a bekövetkezett baleset-sorozat hátterében voltak tervezési hiányosságok, hibás vezetői döntések, és a hierarchikus szabálykövetés is sok késedelmet okozott. Ami döbbenetes, hogy a japán bíróság jogerősen is felmentette azokat a cégvezetőket, akiknek a felelőssége az ügyben felmerült. A TEPCO vezetőinek felelősséghárítása és megúszása nem méltó ahhoz az áldozathoz, amit az erőmű dolgozói önkéntesen vállaltak. A film tehát nem csak a “fukushimai 50-nek“, de a vezetők szégyenletes viselkedésének is emléket állít.

Ballagó Petra

Filmajánló: Egy idegen Shanghaiban

Filmajánló: Egy idegen Shanghaiban

1921-ben egy fiatalember érkezik Sanghajba, hogy az Osaka Daily számára tudósítson a polgári átalakulást megélő Kínáról. A férfi nem más, mint Akutagawa Ryūnosuke, aki fiatal kora ellenére hazájában már ismert író. Idegenvezetője Shiro Murata, akit polgárháborús múltja igazán harcias jellemmé formált.

A férfi bevezeti Akutagawát a sanghaji éjszakai életbe. A bordélyházak, kaszinók, színházak nyüzsgő világa egyszerre kápráztatja és borzasztja el a finom lelkű japán írót. A nőimitátor Lumudan színpadi játéka estéről estére magával ragadja. Lin Daiyu madam lányai egzotikusnak hatnak, ám közülük is csak Yulan iránt érez szimpátiát, miután megtudja, hogy a lány korábbi vőlegényét a forradalmárok lefejezték éppen az esküvőjük napján. Daiyu asszony házában van még egy személy, akihez Akutagawanak sikerül közel kerülnie. Ő Lulu, a selyemfiú, aki amatőr jövendőmondóként egészíti ki keresetét. Az író egy tehetséges, tiszta szívű embert lát a fiúban, és arra ösztönzi, tanuljon tovább, hagyjon fel az ópiumhasználattal, legyen hasznára változóban lévő hazájának. A négy hónapos ott tartózkodása ideje alatt Ryūnosuke számos fontos emberrel találkozik, köztük Li Renjie-vel, a kommunista párt megalapítójával. Li nagy rajongója Akutagawa-nak, és bár a két férfi gondolkodása sokban hasonlít, a kínai férfi vehemenciája mégis taszítja az írót. Miközben a japán tudósító egyre inkább magáénak érzi a sanghaji szellemiséget, a munkások megmozdulásainak és a forradalom lángjainak lassan minden barátja áldozatul esik…

Akutagawa Ryūnosuke korának egyik legnagyszerűbb írója volt. Leghíresebb műve a Rashōmon (A vihar kapujában) 1915-ben országos ismertséget szerzett számára.
Az ‘Egy idegen Sanghajban’ önéletrajzi ihletésű film, mely az író születésének 127. évfordulójára készült az NHK jóvoltából.

Az írólegenda zsenialitásának árnyékában túlérzékenysége és fizikai gyengesége állt. A Sanghajban töltött hónapok alatt komoly mellhártyagyulladásban szenvedett, mely erősítette amúgy is depresszív hajlamait, amit a körülötte lévő világ nyomorának látványa okozott. Forrongó szíve még a legnagyobb nyomorban is megtalálta annak romantikáját. Az emberi természet legmélyebb bugyrait kutatta, a lélek különös világát, melyet gyakran a gyógyszer-mellékhatások okozta víziók segítségével tudott megragadni. Az igaz, őszinte barátság volt számára a legfontosabb. Mikor lelke már nem bírta elviselni a sok gyötrelmet, 1927-ben, alig 35 évesen fájdalomcsillapítók túladagolásában lelte halálát. Munkássága mind a mai napig hatással van a japán irodalmi életre, 1935-ben díjat neveztek el róla.

Másik legismertebb művét, a Jabu no naka (A bozótmélyben / A cserjésben) c. elbeszélését 1921-ben írja meg. A műből legutóbb 2018-ban a Trojka Színházi Társulás készített színpadi adaptációt Cseh Dávid dramaturg segítségével, aki a japán színháztörténet szakértője.

A 2 részes dokumentum-játékfilm megtekinthető ingyenesen online az NHK oldalán. Eredeti japán nyelven, angol felírattal. 

1. rész: https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/ondemand/video/3004631/ 

2. rész: https://www3.nhk.or.jp/nhkworld/en/ondemand/video/3004632/ 


Írta: Ballagó Petra

Kép: mydramalist.com

Filmajánló: ARISZTOKRATÁK / ANO KO WA KIZOKU (あのこは貴族)

Filmajánló: ARISZTOKRATÁK / ANO KO WA KIZOKU (あのこは貴族)

Hanako 27 éves, hajadon, tehetős család legkisebb gyermeke a tokiói felső tízezer osztályából.

filmajánló japán film

Orvos apja saját klinikát vezet, ám fiú örökös híján utolsó reménye a legkisebb lánya leendő férje lenne. Ha a lány végre találna egy hozzá illő vőlegényt. A család női tagjai mind erőltetik a férjvadászatot, egyedül Hanako sógora áll ki a lány mellett, hogy ugyan engedtessék már meg neki, hogy döntsön a saját életéről. Hanakot aztán mindenféle vakrandikba rángatják bele a jóakaró ismerősök, barátok és családtagok. Míg végül a sógora összehoz egy romantikus vacsorát neki és az egyik frissen felvett alkalmazottjával. Koichiro elképesztően jóképű, kedves és illedelmes, facér jogtanácsos, aki szintén a tokiói felső tízezerhez tartozik. Családjában több magas rangú személy, politikus is található. A lány természetesen már az első randevún belé szeret, igaz el sem akarja hinni, hogy valóban találkozott ama bizonyos herceggel a fehér lovon. Úgy tűnik, a fiatalember is hasonlóan érez, mert pár hét randizgatás után bizony meg is kéri Hanako kezét.

Az esküvő előtt pár héttel Hanako egyik barátnője, Itsuko épp egy magánrendezvényen lép fel hegedű szólóval, mikor véletlenül összefut a csinos rendezvényszervező hölggyel, Miki Tokiokával, aki szemlátomást Hanako vőlegényével van éppen. Miki vidékről jött Tokióba, hogy tanuljon, és vérrel-verejtékkel találjon olyan munkát, amivel egyedülálló nőként is fenn tudja magát tartani. Persze befolyásos ismeretség nélkül ez lehetetlen lenne. Koichiroval az egyetem alatt ismerkedett meg, hogy aztán évekkel később ismét egymásba botoljanak egy férfiak által gyakran látogatott hostess bárban.

Hanako természetesen találkozni akar a vetélytársával. Tudni akarja, ki az a nő, aki keresztül húzhatja régi álma beteljesülését, hogy végre férjhez mehessen. De vajon tényleg az ő álma lenne? Vagy ugyanúgy fuldoklik ő is, mint a vőlegénye a szülői nyomás alatt? És Miki vajon hogy fogadja, hogy a mecénása, aki egyszerre a legjobb barátja és alkalmi szeretője egyik napról a másikra megnősül?

Yukiko Sode rendezőnő filmje, az Arisztokraták valójában nem a japán társadalom felső osztályáról, hanem a 21. századi japán nők életéről; küzdelmeikről és a boldogságkereséséről szól. Alapvető és égető kérdéseket boncolgat:

  • Mi teszi nővé a japán nőt?
  • Mi a társadalomban elfoglalt és megilletett helye?
  • Mitől kell boldognak és elégedettnek lennie?
  • Feltétlenül a család, a férjhez menetel és a gyermekvállalás az egyetlen kiteljesedési lehetőség?

Hál’ istennek, ahogy a világ, úgy a japán társadalom is változik, bár elég lassan, kissé talán elmaradva a Nyugattól. Yukiko hősei olyan fiatal 30 körüli nők, akik most kezdik felfedezni saját igazi identitásukat a családtól és az őket körülvevő férfiaktól függetlenül. Mélyre ható és elgondolkodtató női filmről van tehát szó.

Az idei JAPÁN FILM FESZTIVÁL keretén belül ingyen megnézhető:

https://jff.jpf.go.jp/…/jffonline…/film-lineup/1186742/

Ballagó Petra

Filmajánló: Anyátlanok / Dare mo shiranai

Filmajánló: Anyátlanok / Dare mo shiranai

Keiko és négy gyermeke Tokióba költöznek egy aprócska albérletbe. A főbérlőnek azonban csupán egyetlen gyermekről, a legidősebb fiúról, Akiráról van tudomása. A húga, külön érkezik, vonattal, a többiektől lemaradva. A két legkisebb testvér pedig egy utazóbőröndben. A gyerekek mindegyike különböző apától származik, iskolába nem járnak. A legkisebbnek még az apja személye is ismeretlen a család számára.

Egy szép napon Keiko némi pénzt hagy nekik és Akira gondjaira bízza a többi gyereket, majd néhány hónapra elutazik. A fiú büszkén viseli a felelősséget, hiszen ő lett a család fenntartója. A pénz azonban hamar elfogy, így Akira kénytelen felkutatni a legkisebb testvér, Yuki lehetséges apjait, hogy pénzt kérjen tőlük. Szerencsére, az anyjuk visszatér. Sajnos nem marad túl sokáig, de elmondja fiának, hogy új barátja van, és amint összeházasodnak, nagy boldog család lesznek mindannyian. Mikor ismét elmegy, megígéri a gyerekeknek, hogy Karácsonyra visszatér. Mivel ígéretét nem tartja be, a két legidősebb testvér veszi át a szülői szerepet. Akira egy nap megtudja, hogy az anyja férjhez ment, és többé nem jön vissza. A gyerekek végleg egyedül maradnak. Vajon sikerül nekik túlélni és felnőni? Kapnak-e külső segítséget az illegalitásban élő gyerekek? Vajon Akira meddig képes a családfenntartó szerepének terhét viselni anélkül, hogy lelkileg beleroppanna?

Az 1980-as évek végén nemzetközi figyelmet is kapó “Sugamo-gyerekek esete” inspirálta Hirokazu Koreeda rendezőt Anyátlanok c. filmjének leforgatására. A Tokióban elhagyott 5 gyermek tragédiája hatalmas felháborodást keltett a lakosság körében, hiszen elképzelhetetlen volt, hogy egy japán anya magára hagyja kiskorú gyermekeit egy metropoliszban. A gyermekek erősen alultápláltak voltak, mikor rájuk találtak, és ketten életüket is vesztették. A hivatalos jelentés szerint a legkisebb gyerek (3 ) a legidősebb fiú barátai által elkövetett bántalmazás következtében halt meg. Holttestének elrejtésében a legidősebb gyerek (14 ) is segédkezett. Az anyát 3 év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után magához vehette két megmaradt kislányát.

A rendező diszkrét kamera mozgásokkal mutatja be, hogyan is élnek a gyerekek, mikor senki sem figyel rájuk. Hirokazu célja a kilátástalannak tűnő helyzetekben is megtalálható pozitív értékek bemutatása. A filmet egy teljes éven keresztül forgatták, így a fiatal amatőr színészek fejlődése az általuk játszott karakterekével párhuzamosan zajlott. Az apró mozzanatok nem csupán az elhagyott gyerekek sajátos világát idézi, hanem általános módon jeleníti meg a gyermekkor báját és szépségét.

A film megnézhető online: https://videa.hu/videok/film-animacio/anyatlanok-drama-JSrTfREKQtSIP3ok

Írta: Ballagó Petra

Kép: By Source, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=48614596

Filmajánló: AMA CHAN – avagy a gyöngyhalászok dala

Filmajánló: AMA CHAN – avagy a gyöngyhalászok dala

Haruko Amano idestova 24 éve hagyta el a kis tengerparti várost, Sodegahama-t, és azóta nem is tért vissza. Amikor gyerekkori barátja, Daikichi e-mailben értesíti, hogy a nő anyja rosszul lett és összeesett, Haruko 16 éves lányával, Aki-val nyomban hozzá siet. Ez azonban csupán egy ügyes csel volt arra, hogy az idős hölgy visszacsábítsa lányát a szülővárosába.

amachan japán gyöngyhaláasz filmajánló

Sodegahama turisztikai vonzereje az amáktól, a tengeri sünök és kagyló után merülő nőktől függ. Mivel a városban élő összes ama több mint 50 éves, Daikichi abban reménykedett, hogy meggyőzi Haruko-t, hogy kezdjen el búvárkodni. Haruko határozottan visszautasítja, de tinédzser lánya, Aki, aki korábban egy zárkózott és félénk lány volt Tokióban, hirtelen megnyílik, és kijelenti, hogy ama szeretne lenni. A lány úgy dönt, hogy nem tér vissza Tokióba, hanem beiratkozik a helyi középiskolába, ahol összebarátkozik Yui-val, aki ismert énekesnő akar lenni. Azonban a gyöngyhalász lét sikere nem jön könnyen: Aki egyedül nem képes tengeri sünt fogni. Yui eközben megnyer egy tehetségkutató versenyt, hogy aztán a Kitasanriku Railroad reklámarcává váljon. Amikor Yui bátyja, Hiroshi munkát vállal a helyi turisztikai irodánál, és a húgáról készült videókat tölt fel a város turisztikai weboldalára, egy seregnyi otaku rohamozza meg a várost.

Hiroshi titokban nagyon kedveli Aki-t, és a róla készült videói – különösen miután a lány elkapta első tengeri sünét – ugyanolyan szenzációt hoznak a településnek, mint Yui.

Aki az iskolában beleszeret Kōichi Taneichi-be, a víz alatti mérésekkel foglalkozó fakultáció harmadéves hallgatójába, és úgy dönt, hogy ő is beiratkozik a képzésre. Anyát és lányát sokkolja a tény, hogy Chūbei, Haruko apja – akit ez idáig halottnak hittek – hirtelen megjelenik a városban. Natsu, a nagymama láthatóan túl nagy nehézségnek tartotta korrigálni az igazságot. Aki édesapja, Masamune is a városba jön abban a reményben, hogy újra összejön a feleségével, de Haruko ragaszkodik a váláshoz.

A két tinilány, Aki és Yui megtudja, hogy Haruko eredetileg azért hagyta el Sodegahama-t, hogy híres énekesnő legyen, de sajnos kudarcot vallott. Ez nyomást gyakorol a két lányra, akiknek a súlyos teherként telepszik a vállára Kitasanriku Railroad megmentése.

Vajon sikerrel járnak? Még akkor is, ha a barátságuk meginog egy furcsa szerelmi háromszög miatt? Valóra válik Yui álma? És Aki méltó lesz vajon az Amák hagyományaihoz?

Az Ama chan c. japán drámasorozat 2013-ban készült az NHK saját gyártású szappanoperájaként. A filmsorozat bővelkedik humorban, szerelemben és persze fülbemászó dalokban, mely igazán népszerűvé és szerethetővé tette a nézők körében. Mindemellett fontos értékekre és azok megőrzésére hívja fel a nézők figyelmét, hiszen a tradicionális japán gyöngyhalászok száma napjainkban alig éri el az 1000 főt. Csakis a fiatal generációkon múlik, hogy sikerül-e megőrizni ezt a hagyományt az utókor számára is vagy sem.   Ballagó Petra

Filmajánló: A kutyák szigete- Inugashima ( 犬ヶ島)

Filmajánló: A kutyák szigete- Inugashima ( 犬ヶ島)

Ezer évvel ezelőtt a Japán szigeteken a kutyák szabadon jártak-keltek, mert az ember nem háziasította őket még. A hódító Kobayashi klán azonban elhatározta, hogy kipusztítja eme négylábú fajt. Mikor már alig pár százan maradtak a szegény négylábúak, és sorsuk megpecsételődni látszott, egy nap egy fiatal fiú – akit a legendák csak Szamuráj Fiúként ismertek – saját faját elárulva, a kutyák védelmére kelt. Lefejezte a Kobayashi klán vezérét, és új korszak vette kezdetét, melyben a kutya az ember legjobb barátja és hű társa lett. A klán megmaradt tagjai azonban bosszút esküdtek mindezért.

kutyak szigete japan film ajanlo

A nem túl távoli jövőben a Felkelő nap országában súlyos kutya influenza ütötte fel a fejét, mely kivétel nélkül minden ugató négylábút megfertőzött. A lakosság védelme érdekében Megaszaki polgármestere, Kenji Kobayashi rendeletet ad ki, melynek értelmében a város összes kutyáját deportálni kell a közeli Szemétlerakó szigetre, mely innentől Kutya Karantén szigetként fog működni. A legelső kitelepített kutya Spot lett, a polgármester 12 éves örökbefogadott fiának, Atarinak különleges módon kiképzett testőr kutyája.

Hat hónappal később a fiú egy magánrepülőgéppel kényszerleszállást hajt végre a kutyák lakta szigeten. Feltett szándéka, hogy megkeresse, és megmentse hű kutyáját, Spotot. Küldetését egy falka pedigrés alfahím kutya segíti, akiknek vezetőjük egy született kóbor kutya, Chef.

Eközben a városban Watanabe professzor és tudós csapata egy ellenszérum kifejlesztésén dolgozik, amivel meg lehet menteni az emberek négylábú barátait. Sajnálatos módon a gyógymód megtalálása ellentétben áll Kobayashi polgármester szándékával, hogy végleg megszabaduljon a kutyáktól. Vajon sikerül Kobayashi ördögi terve? És Atarinak van még esélye arra, hogy élve találja meg szeretett házi kedvencét a szigeten? Maradtak még olyanok Megaszaki városában, akik a fiúhoz hasonlóan szeretnék visszakapni kis kedvencüket, vagy az emberek egyöntetűen döntöttek a négylábúak sorsáról?

Wess Anderson rendező lenyűgöző báb-animációs filmje hiteles módon ábrázolja napjaink japán társadalmának működését és annak hibáit. Rávilágít, milyen korrupt tud lenni a japán politika, ha egy város vezetése és a döntéshozatal a yakuza kezébe kerül. De megmutatja azt is, hogy habár a dolgok rosszra fordulhatnak, akkor is van remény, hogy az emberek visszatérjenek önnön valójukhoz, emberként, emberhez méltóan viselkedjenek. Lehet, hogy a Föld Bolygó urai vagyunk, de ha nem vigyázunk a környezetünkre, nem tiszteljük a természetet, és nem vagyunk képesek együtt élni más fajokkal, akkor mi magunk is pusztulásra vagyunk ítélve. 

A film megtekinthető az HBO GO filmtárában magyar szinkronnal. Haladó nyelvtanulók számára igazi csemege lehet, mert az eredeti japán szövegeket nem fordították le, csak a kutyák beszédét. 

さあ、それを見てみましょう!

Ballagó Petra
Kép: IMDb 

Filmajánló: A kém felesége- Spy no tsuma

Filmajánló: A kém felesége- Spy no tsuma

1940. Kobe, Japán. A helyi kereskedelmi vállalat elnöke, Yusaku Fukuhara és mutatós kis felesége, Satoko egy nagy, nyugati stílusú házban laknak, mely a legtöbb japán számára csupán álom marad. Mindketten rajonganak a nyugati kultúráért, a férfi szabadidejében amatőr kém filmet forgat, melynek főszereplője bájos felesége, és legközelebbi beosztottja, Fumio.

spy no tsuma japan film

Amikor szigetország hivatalosan is belép a II. Világháborúba, Fukuhara megérzi, hogy a dolgok nyugtalanító irányba haladnak. Feleségét, Satoko-t otthon hagyva Mandzsúriába utazik “üzleti útra”. Ott véletlenül szemtanúja lesz, a japán katonák a kínai lakosság ellen elkövetett brutális cselekedetnek, és elhatározza, hogy akcióba lendül, s napvilágra hozza a látottakat. Eközben gyönyörű feleségét, Satoko-t otthon felkeresi Taiji Tsumori, aki a nő gyermekkori barátja és mára a Japán Állami Titkosrendőrség, a Kenpeitai (憲兵隊) tagja. A férfi többször figyelmezteti a nőt, hogy a nyugati kultúra iránti rajongásuk (ruhák, whisky stb) nem éppen összeegyeztethető a jelenlegi nemzeti ideológiával.

Taji végül azt is elmondja neki, hogy meghalt egy nő, akit a férje hozott magával Mandzsúriából. Satoko-t a féltékenység gyötri és szembeszáll Yusakuval. De amikor felfedezi Yusaku valódi szándékait, nincs kétsége afelől, hogy ki kell állnia a férje mellett, hogy biztosítani tudja kettőjük boldogságát. Vajon képesek együtt szembe szállni a fennálló hatalommal és harcolni az igazságért?

Kiyoshi Kurosawa háborús kémfilmje valójában nem a japán hős mítoszát veszi alapul, hanem egy asszony drámáját, akinek nem csak érzelmeivel, hanem erkölcsi meggyőződésével is meg kell bírkóznia. Láthatjuk, ahogy a nyugati behatás hogyan rombolja szét a korábbi tradicionális berögződéseket. Engedelmes állampolgár vagy engedelmes feleség? A rendező egy öntudatra ébredt feleség szemén keresztül mutatja meg a japán történelem egy szégyenletes időszakát, mely a mai napig árnyékként vetül a Felkelő nap országának népére.

A filmet a Velencei Filmfesztiválon mutatták be 2020 őszén, ahol elnyerte az Ezüst Oroszlán díjat.

Írta: Ballagó Petra

Kép: mydramalist.com

Filmajánló: A gyilkos járat

Filmajánló: A gyilkos járat

Lassan elköszönünk a nyártól és kezdődik az ősz. A kora őszi napok mindig egyfajta melankóliával hatnak az emberre. Ezért aztán hoztunk nektek egy szuper kis filmajánlót, amit garantáltan imádni fogtok!

gyilkos jrat japán film ajánló

Tokió, Japán. A lepukkadt, ingyenélő kinézetű amerikai férfi éppen telefonon értekezik az összekötőjével Shibuya negyedben. A vonal túlsó végén lévő női hang közli vele, hogy a tokiói küldetése alatt a Katicabogár fedőnevet fogja viselni. A férfi hangosan felnevet, mivel ő maga egy iszonyat peches alak. Szinte minden rosszul sül el, amihez csak köze lehet. Pedig most tényleg egyszerű dolga van. Fel kell szállnia a híres japán szupervonatra, a Tokaido Shinkanzenre és el kell emelnie egy bőröndöt, amivel aztán az első adandó alkalommal el kell hagynia a mágnesvasútat. De Katicabogár nem tévedett. A vonaton ugyanis további kétes kinézetű alakok utaznak. Például az „ikrek”, Citrom és Mandarin, akik nem mellesleg a bőrönd eredeti leszállítói. Aztán ott van egy első látásra cukinak tűnő tinilány, Herceg, akit az apja sosem szeretett, és a lány feltett szándéka, hogy megmutassa, ér annyit, mint bármelyik férfi. Utastársa pedig nem más, mint egy önjelölt bérgyilkos, aki a hírhedt japán alvilági bandavezért, Fehér Halált akarja megölni, hogy revansot vegyen a fiával történt baleset miatt. Katicabogár meg is szerzi annak rendje-módja szerint a bőröndöt, és készül leszállni a soron következő állomáson. Ott azonban egy régi riválisába botlik, Farkasba, a kolumbiai fenegyerekbe, aki szintén a vonatra száll, hogy találkozzon a felesége gyilkosával. Ahogy a bábuk felálltak a sakktáblán, el is kezdődik a játék, vagyis egy őrült hajsza a szupervonaton, mely 450 km/h sebességgel száguld úticélja, Kiotó felé, ahol már várja őket a végzetük, maga a Fehér Halál…

A gyilkos járat egy régen várt igazi vígjáték, nem csak japán kultúra rajongóknak. A szereplők mindegyike erősen hajaz az animék, mangák világából jól ismert karakterekre. Ennek legszembetűnőbb példája természetesen Herceg, a vérszomjas tinilány. Vagy a csetlő-botló főhős, Katicabogár, aki nem is érti, hogyan került az események középpontjába, és csupán annyit szeretne, hogy mindenki hagyja békén. És persze az ismeretlen és titokzatos főgonosz, Fehér Halál, aki akár egy rettegett jakuza vezér is lehetne, ám még ő még annál is több. Maga az Ördög. És ha létezik Gonosz, akkor bizony kell, hogy legyen méltó ellenfele is. Ki más is vihetné ezt a szerepet, ha nem egy hajdani dicső szamuráj harcos?

A film humoráért azonban nem csak szegény Katicabogár, hanem a „gyümölcs ikrek” is felelnek. Engem leginkább a Ponyvaregény zűrös párosára (Jules-re és Vincentre) emlékeztettek, nem hiába, hiszen a rendező, David Leitch épp az irántuk érzett tiszteletből alkotta meg a saját filmjének karaktereit. Azonban Citrom és Mandarin még náluk is viccesebbek. Persze azért vannak komoly részek is a filmben. Igazán megindító, és szomorú visszaemlékezések arról, ki hogyan vesztette el a szerelmét, családját, közeli hozzátartozóját. És természetesen, mindenki bosszút akar állni valakin, legyen szó szamurájról vagy argentin kutyáról. Az egész film hangulatáról pedig a mesterien hozzáadott zenék gondoskodnak. Felcsendül néhány régi japán klasszikus, például Carmen MakiTokiniwa Hahano Naikono Yoni vagy a japán „Szécsi Pál”, Kyu SakamotoSukiyaki (Ue o Muite Arukou) c. legendás slágere. A zenék és a képi világ pedig igazi japános harmóniában állnak egymással. Mindenképp érdemes hát megnézni a filmet! 

Ballagó Petra

Filmajánló: A fiam családja

Filmajánló: A fiam családja

Riyota Nonomiya sikeres, középkorú építészmérnök egy nagy japán cégnél. Kitartóan húzza az igát még hétvégenként is. Esténként otthon takaros kis felesége, Midori, valamint 6 éves fia, Keita várja. Idilli felső középosztálybeli család ők hárman. A kisfiú, sajnos nem örökölte apja ambiciózus jellemét, és különösebbképpen nem tehetséges semmiben. Riyota ugyan nem érti, de úgy van vele, mégiscsak az ő “vére” a gyerek, kénytelen hát elfogadni.  Egy nap különös telefonhívást kapnak a kórházban, ahol Midori életet adott a fiúknak. A kórház vezetője tudomásukra hozza, hogy sajnálatos tévedés történt, és Keita mégsem az ő gyermekük, ugyanis összecserélték egy másik kisfiúval.

A férfi fellélegzik, hogy lám, mégsem véletlen, amiért nem hasonlítanak egymásra a fiával. A szülők a kórház és jó néhány ügyvéd segítségével felkeresik a másik családot, akiknél a vér szerinti fiúk él. Ryosuke Saiki életerős, ambiciózus kiskölyök, aki igencsak különbözik testvéreitől. Riyota felismeri benne gyermekkori önmagát, így nem kérdés, hogy magához akarja venni a fiút. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A gyerekeket nem lehet csak úgy kiszakítani a megszokott környezetükből. Nem lehet egyik napról a másikra elszakítani őket a szüleiktől, még ha azok nem is vér szerintiek. Ráadásul alig pár hónap van az iskola kezdésig, ami igencsak megnehezíti a szétválasztást. 

Riyotát borzasztóan irritálja a másik apa, Yudai Saiki, aki egyszerű boltos vidéken, pénzéhes, szétszórt, alig tudja rendesen eltartani a családját, pedig három gyermekről is kell gondoskodnia. Hát milyen sorsa lenne az ő drága egyetlen vér szerinti fiának egy ilyen családban felnőni? Elhatározza, hogy megpróbálja mind Keitát, mind pedig Rysoukét megszerezni saját magának. Természetesen ebbe az anyáknak is van beleszólása, így marad a csere lehetősége. Vajon képes lesz Riyota végleg lemondani Keitáról, dacára annak a 6 évnek, amit együtt töltöttek? Képes lesz mostantól egy olyan kisfiút szeretni és elfogadni, aki egyáltalán nem kötődik hozzá és még csak nem is viszonozza a szeretetét? 

Koreeda Hirokazu rendező az apaság megélésének témáját dolgozza fel ebben a filmben. Egy olyan férfit állít a középpontba, akinek a saját apjával sem volt idilli a kapcsolata, így a saját fiának sem tud igazi érzelmeket átadni. Becsület, loyalitás, fegyelmezettség. Ez egy mai modern japán férfi ismérve. A gyerekek anyagi jólétben nevelkedhetnek, nem kell nélkülözniük, ám az apjukat csak nagyon ritkán láthatják, hiszen folyton dolgozik, mert a pénzt ugyebár elő kell teremteni, mégpedig becsületes, kemény munkával. Mivel kevés figyelmet kapnak a gyerekek, így a saját, virtuális világukba menekülnek, és elfelejtik azokat az értékeket, amiket az apjuk képvisel. 

A film, végletes módon, két egymásnak teljesen ellentétes apa figurát mutat be. Feltehetjük a kérdést, vajon melyik a jobb egy gyermek számára: az anyagi nélkülözés és egy bohóc apa, vagy az anyagi biztonság és egy rideg apa, aki alig van jelen? Hál’istennek, a nézőnek nem kell választania, hiszen a főhős jellemfejlődése adja a választ a kérdésre. Létezik ugyanis az arany középút. Csak meg kell engedni az érzelmeket is. Nem szabad elfelejteni, hogy az együtt töltött idő és a sok élmény hozza meg az igazi kötődést apa és fia között, nem pedig a vérségi kötelék… 

そして父になる!  

Film megnézhető online: 

Írta: Ballagó Petra

Kép: imdb.org

Filmajánló: A BOLDOGSÁG KENYERE / SHIAWASE NO PAN (しあわせのパン)

Filmajánló: A BOLDOGSÁG KENYERE / SHIAWASE NO PAN (しあわせのパン)

Mi teszi boldoggá az embert? A Szerelem? Ha szerető család veszi körül? Esetleg ha olyan munkája van, amit igazán szeret?

japán fil hét japán film ajánló

Rie kisgyerekként igazi könyvmoly volt. A lány kedvenc olvasmánya a Mani és a Hold című mesekönyv volt.

Arról álmodozott, hogy egy nap, ő is megtalálja a saját életének hősét, akivel aztán örökre boldog lehet. Az élet azonban máshogy hozta a dolgokat. Rie felnőttkorára teljesen egyedül maradt, mígnem megjelent egy fiatalember, aki elvitte magával Japán legészakibb részére, Hokkaidō-ra. Nao Mizushima régi álma volt egy saját kávézó nyitása.

A kávézó annak rendje-módja szerint meg is nyílt; a neve Café Mani. Rie és Nao együtt vezetik, a lány reggelenként isteni finom kávét készít a betérő vendégeknek, a férfi pedig mennyei ízű kenyereket süt nap mint nap.

Életük idilli ezen az isten háta mögötti helyen, ahol a vendégek egyben helybéli barátaik is: Abe, a csodabogár öregúr, Yoko, a kicsit lökött üvegműves asszony, mindenki kedvence, a Postás, aki nem titkoltan szerelmes Rie-be, és persze a szomszédos tanyán élő népes Hirokawa család, akiktől a kávézó üzemeltetői a kiváló zöldség alapanyagot szerzi be.

Café Mani azonban több, mint egy kávézó. Vendégházként is működik, ahol szívesen szállnak meg az ide látogatók. Mindenki más miatt érkezik. De közös bennük, hogy szívük fájdalmát próbálják enyhíteni egy csésze forró kávé és egy szelet frissen sült omlósan finom kenyér mellett. Kell ennél több a boldogsághoz? A történetek lassan megelevenednek, miközben Rie és Nao mindent megtesznek azért, hogy segíthessenek a hozzájuk betért embereknek. Igazi őrangyalok ők ketten. De vajon a saját boldogságukkal mi a helyzet?

Yukiko Mishima rendezőnő 2012-es alkotása a japán „Amélie csodálatos élete” a maga könnyed, szentimentális stílusával és humanista hozzáállásával. Megmutatja, hogy az élet bizony sehol sem tökéletes, de néha kis dolgok, egészen egyszerű dolgok is elegendőek ahhoz, hogy az ember rátaláljon az igazi boldogságra. Mert egyszer mindenki felismeri, hogy valójában nincs egyedül. És akkor képes lesz osztozni azon a bizonyos kenyéren. A Boldogság kenyerén.

A film megtekinthető a Japán Film Fesztivál idei kínálatában:

https://watch.jff.jpf.go.jp/film/bread-of-happiness/

Ballagó Petra

Filmajánló!- Atelier (アンダーウェア)

Filmajánló!- Atelier (アンダーウェア)

Az Atelier (アンダーウェア, Andāwea, jelentése: Fehérnemű) egy 2015-ös japán Netflix televíziós dráma, amelyet a Fuji Television készített.

filmajánló japán film atelier

A cselekmény középpontjában egy fehérnemű forgalmazó cég, az Emotion áll, amely prémium minőségű fehérneműket forgalmaz személyre szabottan. Hölgyeim, akik szeretitek a divat világát és a szebbnél szebb fehérneműket! Olvassatok tovább!

Mayuko Tokita, egy fiatal, a cégbe újonnan belépő alkalmazott áll, aki karrierje kezdetén van és látszólag semmi köze a divat iparhoz, vagy a céges élethez. Mind külsőleg, mind pedig hozzáállásban sokat kell tanulnia, hogy megtalálja a helyét a cégnél és elnyerje a kritikus, jégkirálynő japán női cég tulajdonos, Mayumi Nanjo elismerését.

Az, hogy Mayuko Tokitának sok rejtett képessége van, az már az első részekben megmutatkozik, azonban az is látszódik, hogy egy komoly személyiség változáson kell végig mennie ahhoz, hogy az Emotion csapat teljes értékű tagja lehessen.

A részekben a japán szokások, a japán céges kultúra és az emberi kapcsolatok színes skálája ugyanúgy elő jön, mint a divat ipar kemény oldala vagy a cégek közötti kíméletlen verseny.

A mellékszereplők életébe is röviden betekintést kaphatunk és állíthatjuk, hogy mind egytől egyig egy izgalmas személyiség.

Egy kis cég hogy képes a divat egyik fővárosában, Tokióban  életben maradni?

Milyen változásokon kell a szereplőknek keresztül menniük, hogy önmaguknál jobbak legyenek? Vajon a kő kemény business lady végül elfogadja a kis esetlen Tokita sant?

atelier japán film

A sorozat japán nyelven, angol felirattal tekinthető meg a Netflixen. Ha egy könnyed sorozatot szeretnél látni, akkor érdemes bele nézned, főleg ha érdekel az, hogy milyen egy japán cégnél dolgozni, vagy péládul milyen a japán cégek hozzáállása a vásárlókhoz, a konkurenciához. Tartogat jó pár fordulatot és kedves jelenetet is.

Kertész Alexandra

Kép:

netflix.com

By Netflix – http://www.gstatic.com/tv/thumb/tvbanners/12414560/p12414560_b_v8_aa.jpg, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=56531178

Filmajánló! – Stay tuned- チャンネルはそのまま!

Filmajánló! – Stay tuned- チャンネルはそのまま!

Ez a sorozat egy Sapporo városban található kis TV csatorna életét mutatja be és egy 2008 -2013 közötti, hasonló című manga adaptációja.

Hanako Yukimaru egy különc, meglehetősen dilis, de kedves és közvetlen személyiség, akiről sok mindent gondolhatunk, csak nem azt, hogy riporter a szakmája.  

stay tuned japán film ajánló

A műsor amúgy a HTB Hokkaido TV valós műsorszolgáltató 50. Évfordulójára készült és több országban is elérhető a Netflixen keresztül, eredeti címe: Channeru wa sono mama!

Rögtön az elején kiderül, hogy a főszereplő, Hanako Yukimaru nem épp a TV csatorna életébe illik. Ügyetlen, fura és ráadásul rossz állás interjúra érkezett, amelyen csodával határos módon mint befutó jött ki. Yukimaru energikus, közvetlen személyisége néha aranyos, néha nagyon fura, néha picit talán zavaró is.

A sorozat első pár részében a másik főszereplő szemszögéből is nézzük a lányt, aki egyszerűen nem tudja megérteni, hogy egy ilyen személyiség mit keres itt, amíg az egyik részleg vezető nem tesz egy olyan kijelentést, hogy minden cégnél kell, hogy legyenek buták, mert azok különös hozzáállása kihozza a többi dolgozóból a legjobbat.

Yukimaru san pedig a szerepét jól játssza. Időről időre csinál butaságokat, de aztán valahogy az jön ki az epizód végére, hogy mindez hogyan befolyásolta pozitív irányba a környezetét.

A lassan kibontakozó humor és a fő karakter fejlődése nem fog persze minden nézőt magával ragadni, de ha egy könnyed japán sorozatot szeretnél nézni és érdekel, hogy milyen a japán TV csatorna élete a kulisszák mögött, akkor érdemes végig nézni.

A hírstúdió működését, valamint azt, hogy egy ilyen cégnél  ki miért felelős, milyen rend és folyamatok állnak a hírgyűjtés és sugárzás mögött, végig kíséri a sorozatot, ezért sok érdekes infót is megtudhatunk.

Kertész Alexandra

Kép: imdb.com