A teafogyasztás kultúrája nagy múltra tekint vissza, valószínűleg már időszámításunk előtt is használták, azonban az első feljegyzések időszámításunk után 900-ra tehetőek.
Közismert, hogy amíg Angliában a fekete tea terjedt el – amely gyors, oxidációs eljárással, a nyersanyagból kb. pár óra alatt készül el- addig a japán tradícióban inkább a zöld teát találjuk meg.
A zöld teát egyáltalán nem erjesztik, a szüret után gőzöléssel vagy melegítéssel lebontják a levelekben lévő polifenol-oxidáz enzimeket, ezért az erjedési folyamat leáll, majd a levelek sodrása vagy másmilyen formázása után kiszárítják őket végül minőségük szerint válogatják.
A teázás kialakulása
Japánban a teázás a 15. század végére művészetté fejlődött, amely már magával tea termesztésével és elkészítésével kezdődik. A teaceremóniának több formája létezik, ami nagymértékben függ a tea fajtájától, vagy az alkalomtól, és a résztvevőktől is.
Ilyen például:
A tea ceremóniának kettő nagy jól elkülöníthető csoportja van, a nem hivatalos chakai (茶会, – csakai), ami egy kis körben zajló rövidebb és egyszerűbb ceremónia, még a hivatalos chaji, (茶事- csadzsi) hosszabb -esetlenként akár 4 órás- szigorúbb szabályokat követő szertartás, kaiseki étellel stb.
A japán tea művészetet több iskola is tanítja, amelynek 3 nagyobb ága van, az az Omotesenke (表千家), az Urasenke (裏千家) és a Mushakōjisenke (武者小路千家). Ezek közül az Urasenke iskola nyitott a külföldiek előtt, ezért ez a leginkább népszerű. A teakészítés Japánban nemcsak egy, a legismertebb hagyományos művészetek között. A teaszertartás egy filozófia, a folyamatos gyakorlása egy életforma.
A Japán teaszertatás lépéseit Sen no Rikyū (千利休, 1522 – April 21, 1591) tanítása szerint, (nagy vonalakban) a meghívás, utána követi a belépés a teaházba amely mély meghajlással és nesztelen lépésekkel zajlik. Majd a tea elkészítésének ceremóniája és a wagashi elfogyasztása jön. Ezután a tea lassú, kortyonkénti ivása következik. Végül a vendégek csöndes társalgásba merülnek, majd a teamester jelzésére elbúcsúznak és csendes léptekkel távoznak.
Miért igyunk zöld teát a mindennapokban?
A zöld tea többek között ásványianyagokat, vitaminokat tartalmaz. Az elkészítésnél mindenkor vigyázzunk a megfelelő hőmérsékletre, mivel a túl melegen forrázott teának csökken a vitamintartalma (pl.: B vitamin) és az élvezeti értéke is. Kesernyéssé válhat.
A katekhinnek köszönhetően csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és gátolja a daganatos állapot kialakulását. Több tanulmány is is alá támasztja hatékonyságát a rák kialakulásának megelőzésében.
Erősíti az immunrendszert, miáltal visszaszorítja a fertősére való hajlamot, mérsékli az influenza és a meghűlés tüneteit. Megakadályozza és redukálja a fogínybetegséget és a fogszuvasodás kialakulását. Vizelethajtó, méregtelenítő tulajdonsággal rendelkezik. Növeli az éberséget, segíti a koncentráció képességet. Támogatja az emésztést, rendezi a bélműködést. Látásjavító, öregedésgátló és ránctalanító tulajdonságot adhat rendszeres fogyasztójának. Növeli az állóképességet és serkenti a zsírsavak oxidációját, megelőzi az elhízást.
Jótékony hatásait legjobban akkor fejti ki, ha üresen, azaz cukor és édesítőszer nélkül isszuk. Fontos megemlíteni még azt a tényt is, hogy idáig nem mutattak ki semmilyen kedvezőtlen hatást.
A legismertebb japán zöldteák:
• Aracha 荒茶: finomítatlan, nyers zöld tea
• Sencha 煎茶: hagyományos zöld tea, mindennapi fogyasztásra alkalmas
• Gyokuro 玉露: a rügyek árnyékolása után készített kiváló minőségű zöld tea. Nálunk a sakura virág gyokuro kapható.
• Matcha 抹茶: árnyékolás után készített tea, a tea ceremónia alkalmával használják és kevés vízzel habosra keverve fogyasztanak
• Hojicha 焙じ茶: pörkölt zöld tea alacsony koffeintartalommal, ezért a gyerekeknek is adható
• Fukamushi 深蒸し茶: erősen és hosszasan gőzölt tea
• Karigane 茎茶 vagy bōcha (棒茶): telt ízű, minőségi szártea
Genmaicha (玄米茶) zöld tea pörkölt rizs szemekkel
Bancha(番茶): telt ízű, szárított tea
Kertész Alexandra
Források:
http://urasenke.hu/cms/18_teaszertartas_muveszete_-_chilembu_krisztina_cikke_1.html