Az amezaiku az egyike a legrégebbi tradicionális japán kézműves mesterségeknek.
Az édességet körülbelül 90 °C-ra való hevítéssel lágyítják, és puszta kézzel, illetve hagyományos japán ollóval finoman megmunkálják.
Eredete:
Egyes feltételezések szerint, az amezaiku valamikor a 8. században keletkezett, a Heian-korban. Kezdetben az akkori fővárosban, Kyoto-ban, a szentélyekben készültek felajánlásként a kamiknak.
Az Edo-korszakban már a kézművesek az utcákon mutatták be szobrász teljesítményüket, hogy eladják az embereknek, az amezaiku pedig nagyon hamar az egyszerű emberek által élvezett szórakozási formává vált.
Ugyanis ezek a kézművesek egyben utcai előadók is voltak, akik bűvésztrükkel, és történetmeséléssel egybekötve készítettek különböző figurákat. Az amezaiku technikáját generációkon át örökítették.
Mivel azonban az amezaiku mestersége egy speciális szubkultura tevékenysége, nincs olyan irodalom, amely részletesen leírná az érintett folyamatokat és a készségeket.
Az élő hagyomány…
Shinri Tezuka, az Ameshin nevű hagyományos édességbolt tulajdonosa egyike annak a néhány tucat amezaiku művésznek, akik ezt a több, mint 800 éves hagyományt folytatják.
A cukorka alapot, amely cukor, keményítő és víz keveréke, előre elkészítik, és állandó hőmérsékleten tartják, hogy megőrizzék állagát és megjelenését. Ahogyan az minden hagyományos művészeti ágtól elvárható, az amezaiku darabok készítéséhez használt eszközök köre meglehetősen egyszerű: egy fűtött fazék, amelyben az alapanyagot melegítik; hőlégfúvó a darab kis területeinek precíz újramelegítéséhez, és ismét rugalmassá tételéhez; és egy kézi ollókészlet, amivel a cukorka masszát vághatod és textúrálhatod. Ennek az eszközkészletnek van egy praktikus egyszerűsége is: mivel az amezaiku művészeknek elég forrón kell megformázniuk a darabokat, így csak néhány perc áll rendelkezésükre, hogy elkészítsék a művet, mielőtt megszilárdul.
„Az egész műveletben a legfontosabb az időbeosztás. A cukor 5 perc alatt szilárdul meg, ezért a figurát nagyon gyorsan kell kialakítanom. A leglátványosabb az első 3-4 perc munkája.”
És pont ez a kihívás az amezaiku készítés során: hogyan lehet egyetlen darabból egy pillanat alatt kész művet formálni? Tezuka sensei szerint ez teszi az amezaiku-t olyan érdekessé az emberek számára.
Tezuka szinte kizárólag csak állatfigurákat készít.
„A virágok lehetnek szépek, de az állatokhoz képest meglehetősen egyszerűek.„
Míg a növények és tárgyak formáit géppel lehet elkészíteni, addig az állatok folyékonyak és egyedi karakterük van, csak emberi kéz adhat formát nekik. Tekintettel arra, hogy maga a közeg egy fényes, texturált folyadék, amelynek átlátszósága a vízi élővilágra emlékeztet, ezért előszeretettel készít olyan lényeket, amelyek hasonlítanak a vízre, és ahhoz kapcsolódnak, mint például a halak és a békák. Ahogy minden állat egyedi, úgy minden kézzel készített darab is egyedi, és Tezuka szívesen változtatja a pózokat és egyéb jellemzőit, hogy az egyéniség érzését tükrözze.
Minden egyes darab elkészítése után ventilátorral lehűti, majd ehető ételfestékekkel aprólékosan megfesti az asszisztense, aki különféle ecsetek segítségével különféle színeket rétegez, hogy az alkotás végül a megszólalásig élethű legyen.
És a jövő?
A jövőt tekintve, hogy segítse az amezaiku művészet megőrzését és folytatását, Tezuka jelenleg nyolc másik kézművesnek tanítja a mesterségét, hogy a technikákat aztán majd tovább adhassák ők is. A tanítványok azt mondják, nincsenek könyvek arról, hogyan kell pontosan megformázni az amezaiku figurákat, inkább ezeket a megközelítéseket személyesen kell megtanulni egy mester mellett, és az évek során sok gyakorlattal finomítani kell. Tezuka tehát nagy kincs a tanulni vágyók számára.
Ballagó Petra
Források:
http://www.ame-shin.com/en/
Képek:
