Buddhizmus fejlődése Japánba: a jelenkor

A buddhizmus a modern Japánban hagyományos iskolákat és innovatív, új vallási mozgalmakat foglal magában.

Hagyományos buddhista iskolák

A hagyományos buddhizmuson belül a Tiszta Föld Buddhizmus, különösen annak Jōdo-shū és Jōdo Shinshū ágai, büszkélkedhet a legtöbb templommal Japánban. A Shingon buddhizmus ezoterikus hagyománya a zen buddhizmus Sōtō és Rinzai iskolái mellett hatalmas templomhálózatot is fenntart. Míg a Tendai és a Nichiren buddhizmus kisebb tagsággal rendelkezik, jelentős szerepet játszanak a vallási környezetben. A Tendai a Nichiren iskola például nagy jelentőséget tulajdonít az ezoterikus tanításoknak és a Lótusz-szútrának.

A Nichiren buddhizmus hatása

A Nichiren buddhizmus mély hatást gyakorolt ​​a kortárs japán buddhizmusra, különösen az olyan új vallási mozgalmak felemelkedésén keresztül, mint a Soka Gakkai és Risshō Koseikai. A Makiguchi Tsunesaburo által 1930-ban alapított Soka Gakkai Toda Josei, majd később Ikeda Daisaku vezetése alatt nőtt fel, aki 1979 óta a Soka Gakkai International elnökeként meghatározó személyiség. A Risshō Koseikai, amelyet 1938-ban alapított Niwano Nikkyō és Naganuma Myōko, szintén jelentős követőinek örvend.

Új vallási mozgalmak

Az elmúlt években más, a buddhizmussal kapcsolatos új vallási mozgalmak jelentek meg, mint például a Shinnyōen és az Agonshu, mindkettőt a Shingon buddhizmus befolyásolta. Ezek a mozgalmak a hagyományos iskolák mellett hozzájárulnak a kortárs japán buddhizmus gazdag sokszínűségéhez.

A Japán Buddhista Szövetség

Az 1957-ben alapított Japán Buddhista Szövetség (Zen Nihon Bukkyōkai) a hagyományos buddhista felekezetek és néhány új vallási mozgalom ernyőszervezeteként szolgál, elősegítve az egységet és az együttműködést.

Mindennapi tevékenységek és turisztikai látványosságok

A buddhizmus Japánban nem csak a templomi tevékenységekről szól a tagjai számára. A templomok számtalan látogatót vonzanak lenyűgöző kertjeik, építészetük és buddhista művészetük miatt. Sokan keresik fel a templomokat, hogy e világi előnyökért imádkozzanak (genze riyaku), mint például a szerencsétlenség elleni védelem, az egészség helyreállítása, a család és a közlekedés biztonsága, a tanulmányi és üzleti sikerek és a biztonságos szülés. Ezek a gyakorlatok, köztük a veszélyek eloszlatására szolgáló rituálék (yaku iga) és a jóslatok sorsolás útján történő kiválasztása (o-mikuji), a templomi élmény szerves részét képezik.

Zarándokutak és híres utak

A zarándoklatok továbbra is a japán buddhizmus létfontosságú elemei. Figyelemre méltó példa a Shikoku-szigeten a Shingon alapítójának, Kōbō Daishinek szentelt nyolcvannyolc templomból álló zarándoklat. További híres útvonalak közé tartozik a harminchárom templomból álló zarándoklat, amelyet Kannon bodhiszattva tiszteletére szenteltek, mint például a Saikoku zarándoklat Nyugat-Japánban. Ezek a zarándoklatok gyakran magukban foglalják a buddhista iskolák alapítóihoz kötődő szent helyek meglátogatását.

A Danka rendszer

Az évszázadok során bekövetkezett változások ellenére a hagyományos buddhista templomok Japánban még mindig nagyrészt az Edo-korszakban létrehozott danka rendszerben működnek. A gyakran családi kézben lévő és örökletes templomok elsősorban temetést és megemlékezést végeznek. A danka rendszer túlélte a Meiji-korszak üldöztetéseit és az új vallási mozgalmak megjelenését. A háború utáni társadalmi változások azonban, beleértve a földreformot és az urbanizációt, jelentős kihívásokat jelentettek. A templomok bevételeik nagy részét elvesztették a bérlő gazdálkodóktól, ami a temetési szertartásokra való nagyobb ráhagyatkozáshoz vezetett.

Alkalmazkodás a modern társadalomhoz

1951 óta a japán vallási szervezeteket, beleértve a hagyományos buddhista felekezeteket és az új vallási mozgalmakat, „vallási társaságként” tartják nyilván a vallási társaságokról szóló törvény értelmében. Ez a törvény a vallás és az állam szétválasztásához igazodva szabályozza a vallási szervezetek világi tevékenységét, és különleges adómentességet és kiváltságokat biztosít számukra.

Kortárs adaptációk

A szekularizáció és globalizáció által jellemzett társadalomban a japán buddhizmus továbbra is alkalmazkodik. A buddhizmusnak a politikával, a társadalmi szerepvállalással és a populáris kultúrával való kölcsönhatása tükrözi ezeket a változásokat. Ezenkívül a buddhista felekezetek aktívan részt vesznek tengerentúli tevékenységekben, hozzájárulva a buddhista globális jelenléthez.

Azaz a buddhizmus a mai Japánban dinamikus és fejlődő hagyomány. A hagyományos iskolák fellegváraitól az innovatív, új vallási mozgalmakig továbbra is a japán társadalom formálja és alakítja. Az alkalmazkodás és a rugalmasság révén a buddhizmus továbbra is jelentős és sokrétű aspektusa Japán kulturális és spirituális világának.

Forrás: „Contemporary Japanese Buddhist Traditions.” In The Oxford Handbook of Contemporary Buddhism, edited by Michael Jerryson. Oxford University Press, 2016.