Rasszizmus Japánban? Nem is gondolnánk, hogy létezik. Pedig igen, még most is. Ők a burakuminok- 部落民, a japán érinthetetlenek. Ez az a kisebbségi réteg, amely olyan “alantas munkával” foglalkozik, amely a vallási erkölcsök szerint tisztátalan. Éppen ezért nem is érintkezhettek korábban másokkal, voltak területek, ahova nem is látogathattak el és mint elzárt gettóban, úgy élték napjaikat.
Akkor a japánok rasszisták? Vagy mégsem? Fontos tisztázni, hogy a keleti kultúrák szinte mindegyikében (pl. India, Kína) létezett ez a “kaszt”, amely tagjainak mindig is szembe kellett néznie a kirekesztettséggel, lenézéssel. Olyanok ezek az emberek, mint akik árnyékként léteznek a társadalomban. Sokan vannak, nagyjából 2-3 millióra becsülhető a számuk, de a hivatalos forrás csak 1,5 milliót említ. Nem a kinézetük miatt különböznek az átlag japánoktól, hanem a munkájuk miatt. Pedig fontos munkát végeznek, nagyon is fontosat. Az Ő feladatuk volt hagyományosan az állati tetemek feldolgozása vagy bármely olyan hivatás, amely vérrel, vagy halállal kapcsolatos. Japán vallásai, a sintoizmus és a buddhizmus az élet kiontását kerüli és első sorban a növények képezik a legfőbb táplálék forrást. Persze esznek húst is, meg halat is, mégis a hús feldolgozása, vagy az állatok bőrének megmunkálása tisztátalan foglalkozásnak számít. Ugyebár állati bőrből készítettek nagyon sok mindent. De hozzájuk sorolják a henteseket, a yakuzákat (sőt sok yakuza a hentesek közül került ki), halott előkészítőket, sírásókat, hóhérokat is.
A burakuminokat két részre osztják. Az Eta burakumin 穢多, a tisztátalanokra utal, a Hinin非人, a nem emberekre. Az előbbiek azok, akiknek a halállal kapcsolatos munkájuk van, az utóbbiak pedig azok, akiket valamilyen bűncselekmény miatt kirekesztettek. Őket sokszor tetoválással jelöltek meg a homlokukon annak érdekében, hogy ez mindenki számára nyilvánvaló legyen.
Hogy mikor kezdődőtt a kirekesztés, hogy hagyományosan miért bélyegzik meg őket, erről számos legenda született. Például “a burakuminok ősei lemaradtak a törzsfejlődés során, és jóval később váltak homo sapiensé, mint a japánok, vagy hogy az istenek eredetileg nem is embernek teremtették őket, esetleg az emberek és az alacsonyabb rendű lények leszármazottainak tekintették őket. Olyan vélemények is elterjedtek, hogy egy ősi Japánba letelepülő héber törzstől származnak, vagy a Fülöp-szigetekről a Felkelő Nap országába tévedő filippínóktól. “ (Forrás:Látkép magazin, 2017. márc.)
Valójában sokkal valószínűbb, hogy a burakuminok elszegényedett emberek voltak, akik a megélhetés miatt kénytelenek voltak olyan munkát végezni, amelyet más (akinek volt más lehetősége) nem akart. Ebben a buddhizmus sem segített, hiszen a buddhizmus az élet kioltását elutasítja, ehhez hozzá tartozik az elhunytak megérintése is. A Meidzsi restauráció újításai természetesen ezen a területen is gyökeres változásokat hoztak. A kasztot megszűntették és azokat a térképeket, ahol a burakuminok gettói voltak feltűntetve, újra rajzolták, a burakuminokat pedig regisztrálták, gyerekeik elkezdhettek normál iskolákba járni, elhagyhatták a gettókat és még számos pozitív változás történt az életükbe.
Mivel Japánban az előre szervezett házasságnak nagy hagyománya van még napjainkban is, ezért a családfa kutatás, családfa elemzés is egy kisebb iparág. Nem csak a házasságoknál, de a munka világában is jelentősége lehet, ha valaki burakumin leszármazott. Ha nagy nehezen sikerül is a családnak felemelkednie, a burakuminság emléke mint egy pecsét jelöli meg az utódokat. Ennek neve is van a japánban: buraku mondai (部落問題, „Buraku-Probléma“) vagy dōwa mondai (同和問題, „Integrációs probléma“).
A japán nyelvű burakuheritage.com weboldal a burakuminokhoz kapcsolódó információkat gyűjti össze. Azokhoz szól és azoknak az életét mutatja be, akiknek burakumin felmenői vannak vagy aki jelenleg is mint burakumin él vagy dolgozik. Ha felmegyünk a honlapra, több ember is megszólal, olyanok is, akik a burakuminokkal dolgoznak, vagy kutatnak róla és olyanok is, akik ilyen felmenőkkel rendelkeznek vagy jelenleg is mint burakuminok élnek. Említenek társadalmi problémákat és beilleszkedési nehézségeket. Sokuknak burakumin felmenői vannak, de maguk már diplomásak, vannak kutatók vagy szociális munkások, egyetemi dolgozók. Ha érdekel a téma, érdemes kicsit körbe nézni például a tagok blogjain és youtube videóin.
Forrás: Spiegel.de, japandigest.de,
Kép: flickr.org
