Guhin – A kutyavendég

Ha az erdőben sétálunk, és furcsa nevetést vagy összeomló fák hangját halljuk, legyünk óvatosak!

Létezik az eldugott rengetegekben egy tengu faj, akit guhinnak hívnak. Ha az Ő területére csöppenünk, előfordulhat, hogy ez a huncut lény mindenféle trükkel megpróbál minket rávenni arra, hogy amilyen hamar csak lehet, kotródjunk onnan. A monda szerint guhint azzal bízzák meg a hegyi kamik, hogy biztosítsák az emberek tiszteletteljes viselkedését és persze némi rettegését, hogy távol tartsák őket a sziklás birodalmaiktól.

Mit jelent a Guhin szó?

A Guhin a 狗 (gu) jelentése „kutya”, és a 賓 (in) jelentése „vendég” vagy „látogató messziről” kanjikból tevődik össze. Ezek elég ártalmatlannak tűnnek, de mindkettőnek mélyebb asszociációi vannak.

A 狗 kanjit a tengu (天狗) névben is használják és szó szerint „mennyei kutyát” jelent. A tenguk eredetileg a kínai tiangou-ról kapták a nevüket, egy fekete égi kutyáról, amely a fogyatkozásakor megeszi a holdat. Japán felvette a tiangou nevet, és az Indiából származó garuda madáristenséghez csatolta, hogy létrehozza azt, amit mi japán tenguként ismerünk.

A 賓 marebitoként is értelmezhető, és az isteni lényekbe vetett ősi hitre utal, akik messziről jönnek, hogy természetfeletti bölcsességet és tudást hozzanak magukkal. Az ókori Japánban a falvak rituálékkal és fesztiválokkal fogadták a marebito-t.

Guhin, a Tengu kutya

A modern időkben a guhinokat általában kutyafejű lényként ábrázolják, szemben a szokásos madár alakú tenguval vagy a hosszú orrú piros fejű daitenguval. Ez azonban modern találmánynak tűnik. Nincsenek fizikai leírások a guhinokról az Edo-kori forrásokban, ahol a guhinok mindig titokzatos erőkként nyilvánulnak meg az erdőben.

Guhin, mint a Tengu regionális változata

A guhinokat nem mindenhol tekintik egyedi tengufajnak. Japán számos részén a szót a tengu regionális változataként használják. Aichi és Okayama prefektúrákban, valamint Kagawa prefektúra Kotohira kerületében a guhin egyszerűen a tengu helyi kifejezése.

Guhin legendája

A guhinokat a tengu legalacsonyabb rendjének tartják. Távol állnak a daitengu és kotengu magasztos seregétől. Azt mondják, hogy míg a daitengu és a kotengu Japán szent csúcsait foglalja el, a guhinok a számtalan névtelen dombban és hegyben élnek, amelyek meghatározzák a 80%-ban hegyvidéki ország sziklás felszínét. Továbbá, míg a daitengu és a kotengu a buddhizmushoz és a Shugendō hegyi esztétikai valláshoz kötődik, a guhint szorosan azonosítják a hagyományos hegyi imádatokhoz és az ősi folklór istenségekkel, amelyek a buddhizmus koreai bevezetése előtt Japánban voltak honosak.

Létezésük szorosan összefonódik az emberi életekkel, és a földi, nem pedig az égi síkon léteznek. Azt mondják, hogy a hegyi kami szolgái, és elsődleges feladatuk, hogy félelmet keltsenek az emberekben a hegyi birodalmak iránt. Azt mondják, hogy a guhin az okozója az olyan huncutságoknak, mint

a tengu taoshi, egy hallási jelenség, amikor egy fa zuhanását hallod a távolban, de valójában nem dőlt ki fa,

a tengu tsubute, a semmiből jött kavicseső,

tengu warai, egy titokzatos nevetés az erdő mélyén,

tengubi, titokzatos fények, amelyek az erdőben megjelennek.

Az 1764-es Sanshu Kidan (三州奇談) gyűjtemény egy történetet mesél el egy emberről, aki a hegyek mélyére tévedve leveleket gyűjt, amikor hirtelen és heves jégeső támadja meg. A férfi visszamenekült a faluba, ahol a helyiek azt mondták neki, hogy egy guhin lakik abban az erdőben és halállal bosszulja meg a természet ellen elkövetett tiszteletlenséget.

Ettől a figyelmeztetéstől eltekintve, nincsenek olyan beszámolók, amelyek szerint a guhin valóban kárt okozott volna az embereknek, inkább csak amolyan rémisztgető szerepet tulajdonítanak nekik. Azt mondják, ha nem veszitek figyelembe a guhin figyelmeztetéseit, és szándékosan pusztítják a természetet, akkor katasztrófát okozhatnak az ember családjának.

Guhin Mochi

A hegyekben és erdőkben dolgozók számára fontos volt, hogy jó kapcsolatot ápoljanak Guhinnal. Fesztiválokat tartottak, hogy a guhinok kedvenc csemegéjének tartott mochit kínáljanak nekik. Az 1849-es Sozan Chomon Kishu (想山著聞奇集) feljegyzi Mino tartomány Guhin Mochi nevű szokását, amely szerint a helyiek a guhin kiengesztelésére mindig mochit ajánlottak fel neki. Olyan helyeken, mint Gifu és Nagano ezeket a rituálékat és ünnepeket továbbra is ápolják.

Érdekesség, hogy Hirosima prefektúra nyugati részén a guhin a legmagasabb rendű tengu. A helyi legendák szerint a Mise hegyen él, a Miyajima szentély közelében. Ez a Shingon buddhizmus helyi tengu-imádó szektájának elsődleges kamija.

Egyes helyeken a guhintól való félelem olyan nagy volt, hogy állítólag kizárólag csak elhalt fákat mertek a helyiek kitermelni.

Forrás:

https://hyakumonogatari.com/